A kalocsa-bácsi főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923 (dedikált)

1777-1923 között éves rendszerességgel jelentek meg a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye sematizmusai (147 esztendő alatt összesen 137 évfolyam jelent meg, 10 évben maradt el a kiadásuk) Ezek az évkönyvek tájékoztatták a papságot a legfontosabb tudnivalókról, ismertették az egyházmegye szervezetét és intézményeit, a különféle tisztségeket betöltő személyek nevét, és espereskerületenként sorolták fel a plébániákat, jegyezték fel a lelkipásztorkodó papság legfontosabb adatait. A 19. sz. második felétől a népiskolák és tanítók adatai is megjelentek ugyanezen kötetekben. A közel másfél évszázadon át folyamatosan szolgáltatott adatok igen értékes forrást jelentenek, melyet eddig is szívesen használtak a kutatók, munkájukat azonban több dolog is nehezítette. Egyrészt régi könyvek sorozatáról van szó, mely koránál, ill. sorozat-jellegénél fogva is nehezen hozzáférhető. Ha sikerül is fellelnünk itt-ott néhány példányt, a sor a legtöbb helyen hiányos. Másrészt egy-egy hosszabb időszakot érintő kutatás alkalmával előfordul, hogy kötetek tucatjait kell fellapoznunk, 137 könyv hasonló mozgatása és kezelése pedig már technikai nehézségeket is okoz. Végül, de nem utolsó sorban ma már a sematizmusok latin nyelve, terminológiája és rövidítései sem tekinthetők közismertnek, értelmezésük gyakran jelent gondot a kutatók számára. A hosszú időn át, hasonló adatszerkezetben közölt információk korunkban, az adatbázisok világában kézenfekvő módon összegzésre és feldolgozásra vártak. Így született meg a történeti sematizmus elkészítésének és kiadásának gondolata, és végül maga a kötet, mely az említett 137 sematizmus összesen 21 ezer oldalának feldolgozásával készült. A könyv műfaját tekintve forráskiadvány-adattár, kiadásával célunk volt, hogy az említett adategyüttes hozzáférhetőségét, felhasználhatóságát javítsuk, s ezzel a további kutatások számára segítséget, ösztönzést adjunk. A feldolgozás és közlés módszerei is a forráskiadvány-jelleghez igazodtak. A címben szereplő "történeti" szó ellenére nem vállalkoztunk a kötetben felsorolt intézmények és személyek történetének-életútjának feldolgozására, viszont pontosan igyekeztünk jelezni, hogy mit írtak róluk a sematizmusok, dokumentálva e közlés változásait is. Munkánk semmiképpen sem pótolja pl. az érsekség intézményeinek archontológiáját, az egyházmegye történeti földrajzának feldolgozását, viszont reményeink szerint jelentős segítséget nyújt majd ezek elkészítéséhez. Forrásunk eredeti, latin nyelvét megtartva a használhatóságot részben segédletek készítésével (pl. latin kifejezések, rövidítések gyűjteménye), részben pedig a szövegbe szúrt fordítással (mindig dőlt betűvel szedve) igyekeztünk segíteni. A sematizmusok címsorait, intézményeinek megnevezéseit minden esetben fordítottuk, az egyes személyek neve mellett szereplő, gyakran ismétlődő tisztségek, rangok, megbízatások esetében latin-magyar jegyzéket készítettünk. A plébániákat ismertető részben a magyarra fordított szöveg aránya jelentősebb, ennek oka, hogy ebben a témában várhatóan a helytörténeti kutatók-érdeklődők szélesebb, latinul gyakran nem tudó köre is érintett. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy ezek a fordítások összefoglaló jelleggel készültek, és semmiképpen sem pótolják a forrás eredeti latin szövegét, gyakran nem tartalmazzák annak minden változatát stb.

Mutass kevesebbet