A kapunyitási pániktól a nagymama-elméletig

Szvetelszky Zsuzsanna egyik esszéjében idézett médiaguru nyilvános előadáson ecsetelte, hogy a jövőben a gyerekeknek tavasszal már nem kell kimenni a kertbe vagy a parkba, erdőbe, mert multimédiás eszközökkel színesebb és változatosabb virtuális évszakváltást varázsolhatnak maguk elé a képernyőn. "Hölgyeim és uraim, magyarázta lelkesen az előadó, el tudják képzelni, milyen csodálatos, hogy egy német gyerek a számítógép előtt ülve egy órán belül láthatja, milyen a tavasz nálunk, Ausztráliában és Dél-Amerikában, akár novemberben, akár februárban? - Tisztelt uram, szólt közbe valaki a hallgatóság soraiból, látott már maga hús-vér gyereket? Amolyan nem-virtuálisat?" Kedves Olvasó, Szvetelszky Zsuzsanna rendkívül érdekes és olvasmányos esszésorozata hús-vér gyerekekről, hús-vér szüleikről, a családról, annak változó társadalmi környezetéről, az átalakuló emberi viszonyokról szól: valóságos életünk valóságos jelenségeiről, valódi gondjainkról. A szerző az emberi kapcsolatok megingását vizsgálja, az önmegvalósítás kortárs stratégiáit, amelyek nyomán már az is kérdésessé vált, hogy családban maradunk, vagy szingliként élünk, vagy hogy az egykék szintén egyke gyerekeinek lesz-e egyáltalán családtudatuk, és ilyen összefüggésekben mi a "nagymama-elmélet" jelentése. Hogyan nézzünk tévét, mit olvasson a gyerek, mennyi költőpénze legyen - ilyen gyakorlati kérdésektől jut el a szerző a mindannyiunk számára fontos életelvek és viszonyulási szempontok (re)víziójáig.

Mutass kevesebbet