I. M. Rejsznyer (szerk.) , B. K. Rubcov (szerk.)

A keleti országok újkori története I-II. kötet

Name: A keleti országok újkori története I-II. kötet
Price: 1800.00 HUF
Availability: InStock
Author: I. M. Rejsznyer (szerk.)

I. M. Rejsznyer (szerk.), B. K. Rubcov (szerk.) - A keleti országok újkori története I-II. kötet, Budapest 1955 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 800 Ft

3 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

Táblák sarkai kopottak, kötésük laza, melléklet hiányzik.

Állapot fotók

120

hűségpont

Hogy működik az alku?

A 19. század hetvenes éveiben a kapitalizmus fejlődésének új időszaka kezdőádött: az az időszak, amelyben a régi "szabad" kapitalizmus átnőtt az imperializmusba. Lenin azt tanítja, hogy "az imperializmus mint Amerika és Európa, majd pedig Ázsia kapitalizmusának legfelsőbb foka, az 1898-1914-es évekre alakult ki teljesen." "Az imperializmus tehát - mondja Lenin - a kapitalizmus olyan fejlődési fokon, amelyen kialakult a monopóliumok és a finánctőke uralma, a tőkekivitel kimagasló jelentőségre tett szert, megkezdődött a világ felosztása a nemzetközi trösztök által és befejeződött a Föld egész területének felosztása a legnagyobb kapitalista országok által. Az imperializmus a kapitalizmus fejlődésének sajátos, legfelsőbb éws utolsó stádiuma, amelyben a kapitalista monopóliumok jutnak döntő jelentőségre, az ipari tőke egybeolvad a banktőkével, a fináncoligarchia kezd uralkodó szerepet játszani a tőkés világ egész életében és mindenekelőtt a gazdasági életben meg a politikában. A fináncoligarchia nevezi ki és váltogatja a kormányokat, határozza meg az államok bel- és külpolitikáját.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Művelt Nép Könyvkiadó
Kiadás éve:	1955
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Budapesti Szikra Nyomda
Kötés típusa:	félvászon
Terjedelem:	592+481 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Egyetemes

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. kötet	
A keleti országok története az európai kapitalizmus megszilárdulása idején	
Az angol polgári forradalmtól a francia-porosz háborúig és a párizsi kommünig	
Bevezetés	9
Két irányzat küzdelme a keleti országok gazdasági és politikai életében, a 17-18. században	12
A keleti országok és az európai hatalmak	14
A keleti országok mint az úgynevezett eredeti tőkefelhalmozás forrásai	16
Monopolkereskedelmi társaságok	20
A 17-18. század kereskedelmi háborúi és e háborúk következményei	21
A világpiac megteremtése	24
A francia burzsoázia gyarmatpolitikája	25
Az angol burzsoázia gyarmati hódításai és az angol-orosz vetélkedés	27
A keleti gyarmati országok átalakítása fogyasztói piaccá és nyersanyagforrássá	30
A gyenge, de függetlenségüket még nem egészen elveszített országok gyarmati kizsákmányolása	34
Népi mozgalmak és felülről jövő reformok	36
Marx és Engels a keleti országok nemzeti-felszabadító mozgalmairól az ipari kapitalizmus időszakában	38
A keleti országok az angol és a francia polgári forradalom közötti időszakban	
Törökország (az Ozmán birodalom)	
A társadalmi rendszer és az parasztság helyzete	44
Az államszervezet, a hadsereg	50
Az Ozmán Birodalom hanyatlása	52
Törökország a 18. század elején; harca Oroszország ellen	59
Az 1730-31. évi sztambuli felkelés	62
Törökország újabb gúzsbakötése (az 1740. évi kapituláció)	64
Az Ozmán Birodalom bomlása a 18. század végén	66
Arab országok	
Az arab országok kereskedelmi rendszere	73
Az arab népek harca a török elnyomás ellen	78
Perzsia	
A Szefevida-birodalom, lakossága és határai	83
Nomád törzsek és a nomád felsőréteg szerepe	84
A földviszonyok és a parasztság helyzete	86
A feudális osztály a Szefevida-birodalomban; a kereskedők	89
Gazdasági hanyatlás	92
Az utolsó Szefevidák belpolitikája	93
Perzsia az afgán támadás előtt	95
Az afgánok meghódítják Perzsiát	98
Iszfahán ostroma (1722. március-október)	99
Afgán uralom Perzsiában	100
I. Péter perzsiai hadjárata és a törökök betörése Perzsiába	101
Az afgánok kiűzése; Nadir kán felemelkedése	103
Háború Törökország ellen (1730-1736)	105
A vezetők gyűlése a Mugani-pusztán, Nadirt sahhá választják	106
Nadir sah hódító hadjáratai Afgánisztán, India és Közép-Ázsia ellen (1737-1741)	108
Nadir sah birodalmának bomlása	109
A kukázusi vidékek és Perzsia Nadir birodalmának széthullását követő időben	112
Afgánisztán	
Az ország és lakossága	115
Az afgán nomádok társadalmi-gazdasági rendszere	116
Az afgánok áttérnek a megtelepült életmódra: a feudális viszonyok kialakulása	118
Az afgánok függetlenségi harca	123
Nadir sah elfoglalja Afgánisztánt	127
Az afgán állam megalakulása	128
Ahmed sah hódításai	130
Az afgánok Indiában	131
Afgánisztán kapcsolatai Perzsiával és Buharával	132
A Durrani-birodalom meggyengülése	134
India	
Az európaiak gyarmati behatolása	137
A Mogul birodalom	140
Társadalmi-gazdasági eltolódások Indiában	143
India gazdasági hanyatlása és az osztályellentétek kiéleződése	146
A katonai-hűbéri rendszer válsága	147
Sah-Dzsehan fiainak trónviszálya (1658)	150
Aurangzeb belpolitikája (1658-1707)	151
Mogulellenes felkelések	153
Aurangzeb hódító hadjáratainak kudarca; a Mogul Birodalom széthullásának kezdete	156
A marathik társadalmi rendszere, felkelésük a mogulok ellen	158
Sivadzsi (1627-1680) és politikája	160
Sivadzsi hódító hadjáratai	162
A marathik feudális pártviszályai (1680-1707); a Mogul Birodalom további bomlása	163
A Marathi-birodalom megalakulása a pesvák vezetése alatt	166
Nadir sah hódító hadjárata	168
Afgán hódítások Indiában	170
Afgán-marathi harc Indiáért; a pánipati ütközet 1761. január 14-én	172
Angol-francia küzdelem Indiáért	175
Bengália meghódítása, a Keletindiai Társaság territoriális hatalommá lesz	178
Az angolok eredeti felhalmozása Indiában	180
Mir-Kaszim felkelése és a buxari ütközet (1764)	182
Clive második kormányzósága (1765-1767)	183
A Keletindiai Társaság válsága, az 1773. évi törvénycikk	184
Warren Hastings	185
A Keletindiai Társaság háborúi (1774-1784)	187
Fox törvényjavaslata és Pitt törvénye (1784)	189
Indonézia	
Indonézia a 17. század közepén	191
Mataram és Bantam szultanátusok	194
Indonézia egyéb vidékeinek viszonyai	196
Az 1667. évi bongayi egyezmény	197
Trunudzsaja felkelése Mataramban	198
A németalföldi uralom megalapítása Bantamban	200
Szurapati felkelése	201
A holland gyarmati rendszer és annak következményei	203
A kínai lakosság könyörtelen elpusztítása és a kínai-jávai felkelés	206
A németalföldi Keletindiai Társaság hanyatlása	208
Mataram felosztása	209
A negyedik angol-holland háború	211
Kína	
Terület és lakosság	213
A feudális Kína agrárszervezete, városai, kereskedelme	214
A Ming-állam a 17. század közepén	217
A kínai-mandzsú háború	217
A nagy parasztháború	219
A mandzsuk betörése Észak-Kínába; a parasztfelkelés eltiprása	220
Jangcsou és Nanking eleste	221
A mandzsuellenes népi mozgalom kezdete a délvidéken	223
A mandzsuellenes harc új fellendülése	226
Cseng Cseng-kung; harc a partvidékért a Tajvanért	227
A mandzsuk bel- és külpolitikája a Kína leigázásáért folytatott háború alatt	229
A falu és az agrárszervezet	230
A városok, a céhes ipar és a manufaktúrák	233
A kereskedelem a 17. század végén és a 18. században	234
A Csing-birodalom államszervezete	236
Mandzsuria: a Csing-dinasztia magánbirtoka	238
Kapcsolatok Oroszországgal	239
Kapcsolatok a nyugateurópai országokkal	243
Külső háborúk és hódítások	244
A mandzsuellenes titkos társaságok megalakulása és tevékenysége	245
Harc az ideológiai arcvonalon	247
A 18. század népi felkelései	248
Mongólia	
Halha-Mongólia függetlenségi harca és veresége	251
A dzsungár kánság függetlenségi harca és veresége	252
Mongólia a mandzsu iga alatt	254
A Csing-dinasztia és a mongol feudális osztály	255
A Csing-dinasztia és Mongólia fegyveres erői	257
A mandzsuk átszervezik az aratok elnyomatásának és kizsákmányoltatásának gépezetét	258
A Csing-dinasztia és az arat-jobbágyok osztálya	260
A lámaizmus a feudális urak ideológiája	263
Az urgai huthtuk: a mandzsu hódítók segítői	265
Oroszország és Mongólia	267
Korea	
Korea a mandzsu dinasztia vazallusa lesz	274
Korea (Csoszon) társadalmi-gazdasági rendszere és államszervezete	276
A feudális klikkek harca	284
A feudális rendszer válsága és a felülről jövő reformkísérletek	285
Japán	
Japán a 17. század elején	288
"Az ország elzárása"	290
A Tokugava-rendszer és politikája	294
A parasztság helyzete	294
A városok, a kereskedő burzsoázia és a kézművesek	296
A buddhista papság; a mikádó	299
A feudális uralkodó osztály	299
A feudális gazdaság válsága	303
Parasztfelkelések	304
A KELETI ORSZÁGOK A FRANCIA POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA-POROSZ HÁBORÚIG ÉS A PÁRIZSI KOMMÜNIG	
Törökország	
Törökország a francia polgári forradalom előestéjén	309
A keleti kérdés keletkezése	310
III. Szelimm reformjai	311
A francia hadak betörése Egyiptomba	314
Feudális lázongások Törökországban	315
A szerb nép függetlenségi harca	316
Törökország belépése az Oroszország elleni háborúba; III. Szelimet megfosztják trónjától	318
Musztafa Bajraktar pasa	319
Háború Oroszország ellen; a bukaresti béke	320
A második szerb felkelés	321
A görög felkelés	322
A janicsárhadtest feloszlatása	324
Angol-francia-orosz beavatkozás a görög kérdésbe	326
Az 1828-1829. évi orosz-török háború; a drinápolyi béke	326
Mohamed-Ali a szultán ellen fordul	328
Oroszország beavatkozása az egyiptomi-török konfliktusba	329
A Hünkjar-Iszkeleszi-i egyezmény	329
II. Mahmud reformjai (1826-1839)	330
A külföldi tőke megerősíti törökországi pozícióit; a török ipar tönkretétele	332
A második egyiptomi-török konfliktus	333
Az 1839. évi gülhanei hatti serif; a Tanzimat kezdete	334
Az 1840. évi londoni egyezmény és Mohamed-Ali veresége	336
Az 1841. évi londoni egyezménye a tengerszorosokról	337
A Tanzimat kudarca	338
Az 1853-1856. évi keleti (krími) háború és következményei Törökországra	339
Az 1856. évi hatti humajun és a Tanzimat második időszaka	342
Az alkotmányos mozgalom kezdetei, az "új-ozmánok"	345
Arab országok	
A külföldi tőke behatolása az arab országokba és ennek következményei	348
A francia seregek betörése Egyiptomba	352
Egyiptom Mohamed-Ali uralma alatt	355
Mohamed-Ali hódító háborúi	359
Szíria és Libanon Mohamed-Ali uralma alatt	361
A hatalmak beavatkozása az 1839-1841. évi egyiptomi válságba	364
A külföldi tőke gúzsbaköti Egyiptomot	366
Antifeudális mozgalom Szíriában és Libanonban	369
Az angol pozíciók megerősödése Arábiában és Irakban	372
Perzsia	
A Kadzser-dinasztia uralomrajutása	374
Aga-Mohamed támadása Azerbajdzsán, Örményország és Gúrzia ellen	375
Grúzia csatlakozása Oroszországhoz	376
Perzsia társadalmi-gazdasági viszonyai a 18. század végén és a 19. század elején	377
Az államrendszer	379
Perzsia nemzetközi helyzete a 19. század első negyedében	381
Angol-francia küzdelem Perzsiában és az első orosz-perzsa háború	382
Az 1814. évi angol-perzsa szerződés	386
A második orosz-perzsa háború	386
Gribojedovot a teheráni orosz követség tagjaival együtt meggyilkolják (1829)	389
Felkelés dél-Perzsiában és Hurászánban; Herat 1833. évi ostroma	391
Herat ostroma 1837-1838-ban	392
Perzsia az angolok fogyasztói piacává válik	393
Az 1844-1852. évi babista-felkelések Perzsiában és Dél-Azerbajdzsánban	394
A délazerbajdzsáni babista-mozgalom	395
A babisták mázanderáni tevékenysége	396
Felkelés Sejh-Tabersziban; Bab és Aga-Mohamed-Ali kivégzése	397
Babista-felkelés Zendzsánban	399
A babista-felkelések jellege és mozgató erői; a vereség okai	400
Mirza-Tagi kán és reformja: Szalar felkelése Hurászánban	402
Angol-orosz vetélkedés, a második herati háború	404
Perzsia háborúi a turkmének ellen 1856-1861-ben	405
Afgánisztán	
Feudális pártviszályok Afgánisztánban	407
Feudális zavargások és népi felkelések	409
Elphinstone követsége (1809)	411
A szadozájok dinasztiájának megdöntése	411
Afgánisztán önálló fejedelemségekre hullik szét	414
A szikhek behatolása és a vahabiták tevékenysége	416
Afgánisztán nemzetközi helyzete	417
Herat ostroma (1837. október-1838. augusztus); Burnes és Vitkevics afgánisztáni küldetése (1837)	418
Az 1838-1842. évi angol-afgán háború	420
A kábuli felkelés (1841. november)	422
Az angol-afgán háború befejezése	423
Az afgánok első hódításai az Ami-Darja balpartján	424
Afgánisztán nemzetközi kapcsolatai (1842-1870)	425
További afgán hódítások Dél-Turkesztánban	427
India	
Háború Majszur ellen (1790-1792)	429
Cornwallis főkormányzósága (1786-1793)	430
Az állandó zamindarok rendszere	431
AZ 1799. évi háború; Majszur meghódítása	433
Wellesley annexiós és hódító politikája (1798-1805)	435
A marathi államok belső helyzete	436
A Keletindiai Társaság háborúja a marathi fejedelmek ellen (1803-1805)	437
India a Keletindiai Társaság uralma alatt	438
A Keletindiai Társaság monopóliumának megszüntetése	439
Az 1814-1827. évi háborúk	441
A rajotvari rendszer	442
Az ideiglenes zamindarok rendszere	443
A Keletindiai Társaság belpolitikája (1813-1828)	444
India fogyasztói piaccá és nyersanyagforrásá válik	447
Az indiai vahabiták	448
A Keletindiai Társaság mint kereskedelmi szervezet megszüntetése	449
Az angol hódítás és az indiai kultúra	450
Ram Mohan Roj (1772-1833)	451
Bentinck kormányzása (1828-1835)	452
Pendzsab Randzsit Szing uralma alatt	454
Az első angol-szikh háború (1845-1846)	455
A második angol-szikh háború; Pendzsab annektálása (1848-1849)	457
Az angolok befejezik India meghódítását	458
Dalhousie kormányzása (1848-1856)	459
A tőkés viszonyok fejlődése Indiában és abrit uralom szerepe	462
A hindusztáni felkelés küszöbén	463
Az indiai angol hadsereg	464
A szipojok elégedetlensége	465
A felkelés kezdete (1857. május)	466
A felkelés további sikerei (1857. május-június)	467
A felkelés gyengeségei; Delhi ostroma	468
Delhi eleste és a további hadműveletek 1857 végén	469
Laknau bevétele és a középindiai hadműveletek	470
A feudális urak átpártolnak az angolokhoz; a felkelés vége	471
Az 1857-1859. évi felkelés jellege	471
A Keletindiai Társaság feloszlatása	473
Az angolok politikája az 1857-1859. évi felkelés után	473
Viktória királynő kiáltványa	474
Az indiai angol hadsereg újjászervezése	475
India a hatvanas években	476
Indonézia	
Anglia elfoglalja Indonéziát	479
Indonézia angol uralom alatt	479
A holland uralom visszaállítása	481
Kísérletek új kizsákmányolási módszerekkel Indonéziában	483
Az 1825-1830. évi népi felkelés	485
A kötelező termékek rendszere	487
A Külső Birtokok	491
Kína	
A tőkés hatalmak erőszakkal "megnyitják" Kínát	495
Macartney küldöttsége	496
Népi felkelések	496
A kínai angol-orosz ellentétek keletkezése	498
Az ópiumkérdés	499
Harc az ópiumcsempészet ellen	500
Az első angol-kínai háború (az "ópiumháború")	502
Az első, egyenlőtlen jogokon alapuló egyezmények	504
A Mandzsu Birodalom válsága	506
Hung hsziu-csüan vallásos szektája	508
A "Tajping Mennyei birodalom"	509
A tajping sereg hadjárata	510
A "Hármasság" felkelései	511
A Mandzsu Birodalom további válsága	512
Forradalmi átszervezés a tajping államban	512
A tajping-felkelés jellege	514
Polgárháború a Jangce mellett	516
Az elnyomott népek mozgalma	517
Kína és az európai tőkés országok az új háború küszöbén	518
Az 1856-1858. évi háború	519
Az 1858. évi tiencsini egyezmények	521
Az orosz-kínai ajguni és tiencsini egyezmény	522
A tajping állam feudális jellegű elfajulása és a külföldi intervenció	523
Az 1860. évi háború	525
Az angolok és franciák barbársága	526
A pekingi szerződések	527
Az 1861. évi államcsíny	528
Li hsziu-cseng győzelmei	529
Az 1862-1864. évi angol-francia-amerikai intervenció	530
A "Fáklyások"	532
A dungán-ujgur felkelések	533
Jakub-bég és a Dzseti-saar	534
A tőkés világ és a "megnyitott" Kína	535
A tiencsini események	536
Mongólia	
A mandzsuk gazdaságpolitikája Mongóliában a 19. század közepéig	538
A Csing-dinasztia mongóliai gazdaságpolitikája a 19. század második felében	540
A mongóliai orosz kereskedelem	541
A mandzsu uralom és Mongólia gazdasági rendszere	543
A mandzsu uralom és az egyéni arat-gazdaság	544
Az állattenyésztés technikája	546
Oroszország és Mongólia	547
Korea	
A társadalmi eszmék fejlődése a 18. század végén és a 19. század elején	550
Hon Gjon Ne lázadása (1811)	552
Korea a 19. száazd harmincas-hatvanas éveiben	553
Tevongun uralkodása	556
Japán	
A városi szegények antifeudális akciói	560
A Tokugavák Japánja, kapcsolatai a külföldi hatalmakkal a 18. század végén és a 19. század elején	561
Az áru-pénzviszonyok fejlődése; a Tokugava-uralmat pusztulásra ítéli a történelem	563
A Tokugava-ellenzék megerősödése	566
A Tokugava-uralom politikai válsága	567
A külföldi beavatkozás és Japán erőszakos bekapcsolása a világ áruforgalmába	568
Perry expedíciója	569
Putyatyin expedíciója	570
Japán "megnyitása" és ennek következményei	571
Az egyenlőtlen szerződések és a belső küzdelem	573
Kísérletek a feudális ellenzékkel való megegyezésre	575
Idegenellenes megmozdulások, a hatalmak 1862-1864. évi intervenciója	576
A feudális urak egy része és a burzsoázia blokkot alakít a Tokugavák ellen	578
Az 1868. évi forradalom	581
Az új kormány politikája és osztályirányzata	582
A parasztság antifeudális harca (1866-1870)	583
II. kötet	
Bevezetés	7
A gyarmatok jelentősége az imperializmus számára	8
Harc a világ felosztásáért és újrafelosztásáért	10
Imperialista ellentétek az 1990-1914-.es időszakban	16
A gyarmati kizsákmányolás módszerei az imperializmus időszakában	19
A burzsoa nacionalizmus megszületése, a nemzetek kialakulása Keleten	25
Ázsia ébredése	29
A gyarmati kérdés és a II. Internacionálé	32
A bolsevikok és a nemzeti-gyarmati kérdés	34
Az első imperialista világháború és befolyása a gyarmati világra	36
Kína	
Kína a 19. század hetvenes éveiben	41
A déli vazallus-területekelvesztése	43
Viszály a Mandzsu vezetőrétegen belül	44
A kapitalista fejlődés kezdete Kínában	45
A burzsoa nacionalizmus kialakulása	48
Az 1894-1895. évi japán-kínai háború	50
A simonoszeki béke és az imperialista hatalmak politikája	53
Szun Jat-szen forradalmi tevékenységének kezdete	56
Li Hung-csang oroszországi utazása	58
Kang Ju-vej harca a reformokért	59
Kínát befolyási szférákra osztják	60
A "nyitott kapuk" amerikai elmélete	61
Az 1898. évi "száznapos reform"	63
Ce-hszi reakciós államcsínye	65
Népi felkelés a külföldi imperialisták ellen	66
A nyolc hatalom intervenciója	70
Kína ébredése	74
A mandzsu kormány reformjai	77
Kína a forradalom előestéjén	79
Az 1911-1912. évi kínai forradalom	81
A köztársaság kikiáltása	84
A monarchia vége, a forradalom veresége	85
Jüan Si-kaj diktatúrája	87
Kína az első világháború éveiben	88
A monarchia visszaállítása	90
Kína részvétele a világháborúban	92
Mongólia	
A mandzsu "reformpolitika" Mongóliában	94
A mongol nép felszabadító küzdelme	95
A mandzsu iga lerázása	99
Az autonóm Mongólia megalakulása	102
Az autónom Mongólia társadalmi rendszere, kormányának belpolitikája	105
Az első világháború, az önkényuralom megdöntése Oroszországban	107
Korea	
Az egyenlőtlen jogokon alapuló szerződések	109
Az 1882. évi szöuli felkelés	111
A "Reformpárt" 1884. évi összeesküvése	113
Korea a parasztháború előestéjén	115
Az 1894. évi parasztháború kezdete	116
A japán-kínaio háború, a paraasztmozgalom leverése	120
Az imperialista hatalmak vetélkedése Koreában a 19. század végén	122
Az orosz-japán háború, a japán protektorátus létesítése	126
A koreai nép nemzeti-felszabadító küzdelme	130
Korea annektálása, a koreai nép gyarmati elnyomásának japán rendszere (1910-1918)	135
Japán	
Burzsoa reformok	140
Az 1872-1873. évi agrár-reform	140
A japán forradalom jellege	142
Szamuráj-lázadások	142
Japán ipari fejlődése a 19. század hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveiben	143
A burzsoa-földesúri pártok megalakulása	146
Az 1889. évi japán alkotmány	147
A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek agresszív külpolitikája	148
A munkásmozgalom kezdete; Szen Katajama	151
A sakaj minsutó és a szejukaj párt megalakulása	154
Az 1904-1905. évi orosz-japán háború	155
Az 1905. évi portsmouthi béke	158
A munkásmoz galom fellendülése az 1905. évi orosz forradalom hatására	160
Japán az első világháború előestéjén	163
Japán részvétele az első világháborúban	163
A "21 követelés"; Japán monopolpozíciókat szerez Kínában	170
Az első világháború hatása Japán gazdasági életére	172
A dolgozók anyagi helyzetének romlása az első világháború éveiben	174
Az 1918. évi "rizslázadások"	175
Fülöp-szigetek	
Terület és lakosság	177
A Fülöp-szigetek 1870 előtt	179
A reform-mozgalom	182
A cavitel felkelés	183
José Rizal	184
A "Fülöp-szigeti Liga" megalakulása és a "Catifunán" szervezet	186
Az 1896-1898. évi nemzeti felkelés	187
Az Egyesült Államok beavatkozása, az amerikai uralom megalapítása	191
A filippin nép az amerikai hódítók elleni harcban	194
A polgári igazgatás megszervezése	196
A munkásmozgalom keletkezése	199
Az Amerikai Egyesült Államok gyarmatpolitikája	200
A Fülöp-szigetek az első világháború idején (1914-1918)	202
Viet-Nam	
Viet-Nam 1970 előtt	204
A francia imperialisták behatolása Viet-Nam északi részébe (Tonkinba)	208
A vietnami francia protektorátus létrejövetele	210
A francia-kínai háború	211
Az 1885. évi hüel felkelés	214
A gyarmati közigazgatás felállítása	217
Tonkin leigázása	220
A nemzeti mozgalom keletkezése	221
Indokína az első világháború idején	223
Indonézia	
Változás Hollandia gyarmati politikájában	227
A külföldi tőke behatolása a Külső Birtokokra és teljes meghódításuk	230
Indonézia imperialista kizsákmányolása és következményei	235
A jávai parasztmoz galom	230
Közigazgatási intézkedések és az "erkölcsi irányzat"	240
A jávai nemzeti-felszabadító mozgalom keletkezése	242
A forradalmi demokratikus mozgalom fellendülése	245
Indonézia az első világháború idején	249
India	
A tőkés Anglia és a gyarmati India	254
Az indiai falu	259
Viktória királynő kikiáltása India császárnőjévé	261
Népi mozgalmak (1872-1882)	262
A burzsoa nacionalizmus jelentkezése	267
India és a gyarmatosító hatalmak vetélkedése	269
A gyarmati kormányzat belpolitikája	271
Az Indiai Nemzeti Kongresszus megalapítása	274
A Nemzeti Kongresszus működése	275
Szaid-Ahmed és működése	277
Az indiai munkásosztály	278
A munkásmozgalom	280
India belső helyzetének kiéleződése	281
A kispolgári nacionalisták	282
Lord Curzon alkirály kormányzása	285
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Indiára; India ébredése	288
A szvaradzs és a szvadesi	289
A "szélsőségesek"	290
Az angolok harca a nemzeti-felszabadító mozgalom ellen, a Mozlim Liga megalapítása	291
A nemzeti Kongresszus kalkuttai ülésszaka	293
Paraszt- és munkásakciók	294
A Nemzeti Kongresszus széthasadása	295
Tilak pere és a bombayi általános sztrájk	296
Törvény az indiai törvényhozó tanácsokról	298
India az első imperialista világháború előtt	299
India az első imperialista világháború éveiben	300
A gyarmati rendszer válsága	303
Gandhi	304
Afgánisztán	
Az afgánisztáni pártviszály	308
Az afgánisztáni angol agresszió	309
Sztoletov követsége és a második angol-afgán háború kitörése	310
A második angol-afgán háború	311
Az angol-afgán háború befejezése	313
Afgánisztán nemzetközi helyzete	315
A központosított, soknemzetiségű afgán állam kialakulása	317
A független afgán néptörzsek harda az angol hódítók ellen	320
Az 1893. évi angol-afgán egyezmény: a Durand-szerződés. Angol-orosz határmegállapítás a Pamiron	322
Afgánisztán a 20. század elején	324
Afgánisztán és az imperialista világháború	327
Afgánisztán az imperialista világháború végén	328
Perzsia	
Perzsia átalakulása félgyarmattá	330
Az angol tőke Perzsiában	333
Az orosz tőke Perzsiában	336
A német imperializmus perzsiai behatolása és harca a Perzsa-öbölért	339
A felszabadító mozgalom kialakulása	340
Perzsia a forradalom küszöbén	342
Dél-Azerbajdzsán, a sahok Perzsiájának gyarmata	343
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Perzsiára	345
Az 1905-1911. évi forradalom kezdete	346
Az 1906. évi perzsa alkotmány és a medzslisz összehívása	347
A demokratikus endzsumenek és a medzslisz működése	349
Az 1907. augusztus 31-i angol-orosz egyezmény	350
A forradalmi tevékenység növekedése	351
Az ellenforradalmi államcsíny	353
Forradalom Dél-Azerbajdzsánban	354
Mohamed-Ali sah trónfosztása és a második medzslisz összehívása	360
A fidajok teheráni veresége	361
Az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak kísérlete Perzsia gúzsba kötésére	362
Ellenforradalmi államcsíny 1911 decemberében	363
Perzsia az első világháború küszöbén	366
Perzsia az első világháború idején	366
Törökország	
A keleti kérdés kiéleződése. Az 1875-1876. évi balkáni válság	374
Abdul-Azizt megfosztják trónjától: a "Midhat-féle alkotmány"	377
Az 1877-1878. évi orosz-török háború; a parlament feloszlatása	380
A san-stefanói és a berlini egyezmény	381
Törökország félgyarmattá válik	383
A reakciós "zulüm"-rfendszer	385
Az európai hatalmak vetélkedése Törökországban	388
A törökorszsági burzsoa-forradalmi mozgalom megszületése, az "Egyesülés és haladás" bizottság	392
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Törökországra	395
Az ifjútörök forradalom	397
Az imperialista hatalmak fellépése az ifjútörök forradalommal szemben	399
Az 1909. évi ellenforradalmi lázadás	400
II. Abdul-Hamidot megfosztják trónjától, az ifjútörök "triumvirátus" diktatúrájának megalapítása	405
Törökország belépése az első világháborúba	407
Törökország mint a német imperializmus vazallusa	408
Az ifjútörökök pusztító hadjárata az örmény nép ellen	410
Törökország katonai vereségei	410
A "triumvirátus" politikájának népszerűtlensége Törökországban	412
Az ifjútörökök szovjetellenes intervenciója a Kaukázusban	414
Törökország fegyverletétele	415
Arab országok	
Az arab országok gyarmati leigázása és felosztásda	417
Anglia elfoglalja Egyiptomot	419
A máhdi híveinek felkelése: Anglia elfoglalja Szudánt	423
Franciaország elfoglalja Tuniszt	428
Franciaország elfoglalja Marokkót	430
Olaszország elfoglalja Tripoliszt	432
Az ázsiai arab országok félgyarmattá alakulnak	435
Az angol imperializmus megerősíti arábiai állásait	436
Az arab nemzeti-felszabadító mozgalmak Ázsia ébredésének időszakában	439
Nemzeti-felszabadító mozgalom Egyiptomban	440
Nemzeti-felszabadító mozgalom Észak-Afrikában	441
Nemzeti-felszabadító mozgalom az ázsiai arab országokban	442
Az arab országok az első világháború időszakában	444
Az angolok benyomulnak Irakba	445
Az Egyiptom elleni német-török hadjárat és kudarca	446
Egyiptom az első világháborőban	447
Felkelés Arábiában	448
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az arab országok	449
Kronológiai táblázat	451
Függelék	465