A képek politikája

Mitchell 1986-ban megjelent Iconology című könyve fenekestül felforgatta az ikonológiáról korábban vallott felfogást. Erwin Panofsky után hagyományosan az ikonológiát úgy értjük, hogy az a képekben lévő tartalmak és narratív vagy szimbolikus jelentések feltárásával, illetve az ezeket hordozó motívumok azonosításával és interpretálásával foglalkozik. Mitchell azt mondta:álljunk meg, ez így nem elég. Nem elég megérteni és értelmezni a szavakat és képeket, arra is választ kellene adni, hogy miért favorizálja egy kultúra vagy egy korszak egyszer a szavakat, másszor a képeket, és miért próbálják újra meg újra kijátszani őket egymás ellen, vagybebizonyítani az egyik felsőbbrendűségét a másikkal szemben. Az új szempont, amit Mithcell bevezetett, a képek „politikája” volt – szemben a korábban kutatott semleges jelentéssel. Így ő már nem egyszerűen ikonológiáról beszél, hanem olyan jelenségekről, amelyek érzelmi-ideológiai és politikai aktust feltételeznek, mint az ikonoklazmus (képrombolás), az ikonofília (képszeretet), ikonofóbia (képgyűlölet) és idolátria (képimádat). „W.J.T. Michell válogatott tanulmányainak magyar kiadásánál a következő szempontokat vettük figyelembe. Igyekeztünk minél változatosabb képet adni változatos munkásságáról, mind tematikailag, mind pedig módszertanilag, a hangsúlyozottan elméleti megközelítésektől az esettanulmányokig. Logikusnak tűnt, hogy első helyre az Iconology első fejezeteként megjelent „Mi a kép?” című esszét tegyük. A második rész a „Kép/Szöveg” címet kapta, s itt Mitchell saját elméleti innovációit mutatjuk be a Picture Theory anyagából, ám itt is találunk érdekes esettanulmányokat az absztrakt festészet elméleteiről és a ma ugyancsak divatos témáról, az ekphrasziszról. A harmadik részben („Politika, ideológia, kép”) Mitchell expliciten politikai érdeklődésének adtunk hangot. Célunk az, hogy e korántsem teljes képpel közelebb hozzuk a magyar olvasóhoz ezt a nemzetközi művészettörténeti, médiakutatási és kultúraelméleti diskurzus középpontjában álló, figyelemre méltó gondolkodót. Reméljük, hogy kiadványunkkal csak megkezdjük Mitchell magyar recepciójának egyre kiteljesedő történetét.” Szőnyi György Endre

Mutass kevesebbet