A kereszt jelével

Forog ​a kétszeres kereszt alakú küllőkkel megerősített kerék; a velencei Morosini család Magyarországra szakadt tagja kocsizik egytengelyes kordéján a porzó utakon. 1046. augusztus 25.-től augusztus 29.-ig pillanthatunk be a hatvan éves marosvári püspök életébe. A száztizenöt óra alatt játszódó események utolsó állomása a Dunánál elterülő nevezetes Kelen-hegyi rév. A római számokkal jelölt és egyre fogyatkozó órák a kereszténység és Magyarország megmentését fölvállaló vértanú püspök gondolatait idézik. Az öt éjszaka pedig azokat a személyeket jeleníti meg, akiknek valamilyen közük van vagy lesz a szörnyű és fölemelő véghez. A kortársak közül magasan kiemelkedő, kilencszázötven évvel ezelőtt mártírhalált halt Szent Gellért életét mutatja de újabb regényében a Hajtóvadászat szerzője. Nem csak a történelmi múlt fontos eseményeivel ismerkedhetünk meg, hanem azzal a keresztény lelkiséggel is, amely a szentségre vezető útra vezérelte a püspököt éppen úgy, mint lelki gyermekét, Imrét vagy barátait, Istvánt és Günthert, továbbá kortársait. Asztrik-Anasztázt, Radla-Sebestyént, Mórt, Zoerárd-Andrást vagy vértanú társait, Bód-Modestust és Beszterédet. A kereszt jelével érkezett hozzánk a patrícius család szülötte, a kereszt jelével térítette a pogányokat, az adott neki erőt az eretnekek elleni harcban – s a kereszt jelével búcsúzott választott gyermekeitől, amikor az 1046. esztendő politikai eseményei rohanó áradatként elsodorták. Ám az áldozat megtartotta nemcsak a magyar egyházat, hanem a kereszténységet is! A kereszt jelével című regény egyaránt megismertet bennünket a legendák szentjével és azzal a nagy egyéniséggel, akire ma, a második ezredforduló idején is nagy szükség lenne.

Mutass kevesebbet