A Kert és a Műhely (dedikált)

Hanák Péter új tanulmánykötete nem a politika- s nem a gazdaság- és társadalomtörténet oldaláról, ahnem a kultúrtörténeti folyamatok és jelenségek felől közelíti és világítja meg a kelet-közép-európai régió történeti problémáit. A kötet kultúrtörténet-értelmezésében, módszereiben és eg yfontos regionális vonatkozásában új látásmódot kínál. a kultúrtörténetet nem korlátozza a magas kultúra csillogtatására, a csúcsok kultúrturisztikai megközelítésére, hanem a fogalmat és a tartalmat szélesebb művelődési értelemben kiterjeszti a mindennepi szokás- és ízléskultúrára, és belefoglalja az alsó rétegek, az egykoron írástudatlan nép gondolkodásmódját is. ezek az új témák új források megszólaltatását is megkívánták. A kötet szeretné meggyőzni olvasóközönségünket, hogy nemcsak a hatalmi szféra harcai, nemcsak a kormányzók és a kormányzottak, az elnyomók és az elnyomottak drámai összecsapásai formálják a történelmet, és hogy nemcsak a közfogyasztási szintre redukált áltörténeti krimik lehetnek érdekfeszítők, hanem az ember önmagát és környezetét újrateremtő civilizációs tevékenysége, békés mindennapjai is beletartoznak a megőrzendő történelembe, és akár olvasmányosak is lehetnek. Az itt közreadott tanulmányok nemcsak a történetírás tematikáját, hanem látóhatárát is tágítani szeretnék. Budapest, a dinamikusan terjeszkedő iparváros, a Műhely kulturális fejlődését egybevetik a szomszéd főváros, a virágzó kertkultúrával büszkélkedő Bécsével. Időnként kitekintenek a szélesebb közép-, és kelet-közép-európai régió kultúrájára, mennyi hasonlóság található a régió nemzetileg elkülönülő kultúrájában a polgári lakáskultúrától a munkáság lakásviszonyaiig, a színháztóla kórházig, az operától az operettig, a valcertől a polkáig és a csárdásig, a művelt nagyvárosi elit mentalitásától a falusi szegénynép világlátásáig. Azt is mondhatjuk: Európa e régiójában még a nacionalista ellentétek, az önképek és az ellenképek, az egymást pusztító gyűlölet és az önvigasztaló humor is egy tőről fakadnak. Alkalmasint ez a kötet is azért szüleletett meg, mert létezett, egymást áthatva fejlődött, ma is létezik, él, és talán nem hullik szét a kelet-közép-európati népek közös kultúrája.

Mutass kevesebbet