A Két Szicília királya

A kiváló lengyel író immár harmadik regényét tartja kezében az olvasó, mely az első világháború kitörését követő hónapokban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchia déli határán, Fehértemplomban. A regény hőse, Emil R. tartalékos hadnagy a Két Szicília királyának nevét viselő ulánusezredet választja állomáshelyéül, mert annak az ezrednek a legendáját keresi, melyben évtizedekkel korábban nagyapja harcolt Solferino mezején. "Solferino - ez a szó maga a vereség, a halál, a katasztrófa előérzetével átitatott, jajgató sebesültekkel a csatatéren bolyongó fehér kísértetekkel benépesült fekete éjszaka. Solferino - a felidézett fantáziaképek, a zenei requiem summája. És ennek megvan a maga jelentősége. A véget, a megkönnyebbülést, de egyszersmind a megkönnyebbülést jelenti. Solferino - e név csengése úgy szökött szárba benne, mint egy zene-virág, mint egy zene-liliom, vagy talán egy temetőszínű, sötétlila zene-orchidea. Sajátos, fojtó-fülledt mocsárszagot árasztó virág."

Mutass kevesebbet