A kínai nagy fal

Kevés olyan ember lehet a Földön, akinek Kína hallatán elsőként ne a Nagy Fal jutna eszébe. A legendás építményhez minden évben több millió turista látogat el. Végigsétálnak a Pekingtől északra húzódó rendkívül látványos falszakaszon, tengernyi fényképet készítenek, és hazatérve büszkén újságolják: látták a Nagy Falat, a kétezer éves kőépítményt. Az egyetlen világűrből is látható, emberkéz alkotta építészeti csodát. A valóság azonban korántsem ez. Építőanyaga a legtöbb részen puszta föld. Az első szakaszok ugyan valóban ősiek, de a teljes védelmi rendszer hosszú évszázadokon át épült vagy éppen pusztult, az adott történelmi és politikai helyzet függvényében. Nem beszélhetünk továbbá egyetlen falról, hiszen számtalan leágazása létezik. S ami a legáltalánosabb elterjedt tévhitet illeti: a Nagy Fal nem látható a világűrből. Mindezen tények azonban pusztán a bennünk élő képet árnyalhatják, ám a legkisebb mértékben sem csökkentik a Nagy Fal történelmi jelentőségét, a Kínai Birodalom és a tőle északra, valamint nyugatra feltűnő, egymást váltó nomád népek kapcsolatában betöltött szerepét. John Man (Attila, a barbár király; Dzsingisz kán, A terrakotta hadsereg) rendkívül olvasmányos könyvében az építmény teljes szakaszát bejárva próbál választ találni a Nagy Fallal kapcsolatos rejtélyekre, új faldarabokat "fedez fel" Mongólia területén, s mindeközben két évezred változatos, magával ragadó történelmén kalauzolja végig az olvasót. Tartsunk vele!

Mutass kevesebbet