A királyi udvar építkezései Magyarországon 1480-1515

A kötet az 1500 körüli - a Mátyás-kor végi és II. Jagelló Ulászló uralkodása alatti - évtizedek hazai gótikus építészetének emlékanyagából kilenc olyan alapvető fontosságú épületet mutat be, melyek alapítói az uralkodó, illetve az arisztokrácia vezető képviselői voltak. A többnyire töredékesen fennmaradt emlékek leírása, keletkezési ideje és eredeti funkcióinak meghatározta mellett a könyv az épületek alapításának történetét, létrejöttük politikai hátterét is felvázolja. Az emlékek egy viszonylag szűk kör megrendelésére készültek, erről tanúskodik egységes stílusuk is, amely az 1480-as években ezekkel az épületekkel jelent meg a Magyar Királyság területén. Az uralkodó és az arisztokrácia példakép szerepe nyomán az országban meglepően rövid idő alatt meghatározóvá váló emlékkör külföldi stílusforrásait főként délnémet, sváb területen sikerült kimutatni. E területek művészetét a korszak közép-európai uralkodói, köztük a Habsburgok is nagyra becsülték. Aligha véletlen tehát, hogy Mátyás környezetében is e vidékek építészeti formakincse vált meghatározóvá. A származása és a törvényes utód hiánya miatt egész regnálása alatt legitimációs gondokkal szembesülő király reprezentációját azoknak a művészeti törekvéseknek a felhasználásával próbálta megerősíteni, amelyeket vetélytársai is a legvonzóbbnak találtak. Az olvasót gazdag illusztrációs anyag segíti a részletes áttekintésben.

Mutass kevesebbet