A klezmer zene és eredete

A 20. század utolsó negyedében az Amerikából és Izraelből indult klezmerrevival mára már magával ragadta az egész világot. A kivándorlók és a bevándorlók harmadik-negyedik nemzedéke fölfedezte és megújította ősei népzenéjét. Ez a zene azonban nem az Újvilágban, de nem is az óhazában volt honos, hanem éppenséggel környékünkön, Kelet- és Közép-Európában. A német, osztrák, lengyel, ukrán, orosz, cseh, magyar és román föld zsidó közösségeiben hozta létre jellegzetes formáit, alakította stílusát, küzdött meg létezéséért. A kelet-európai zsidó közösségek életének számos rituális eseményéhez szervesen kapcsolódott az effajta zene. A zsidó és nem zsidó zenei kultúra hatással is volt egymásra, és keveredett is. A 20. század elején élte virágkorát, amikor a jiddis kultúra is virágzott Közép- és Kelet-Európában, de a migráció és a holokauszt miatt a század közepére el is tűnt. Walter Salmen émet zenetudós (több mint 30 zenetörténeti kiadvány szerzője, jelenleg az innsbrucki egyetem zenetudományi intézetének vezetője) írt összefoglalót először a manapság, oly népszerű klezmer zene kialakulásáról és öt évszázados fejlődéséről. Úttörő műhöz illően tisztázza az alapfogalmakat, és elemzi a zsidó zenészek helyzetének alakulását az elmúlt századokban. Részletesen ír a különféle hangszerjátékosok, együttesek tevékenységéről, az énekesek és táncosok működéséről. Talán még a klezmer zene mai művelőit is meglepi e zene funkcióinak részletes leírása: fellépés a zsinagóga előtt és a zsinagógában, lakodalmakon, purim és hanuká alkalmából, bálokon, kocsmákban és népszínművekben. Különösen gazdag a kötet illusztrációs anyaga. A függelékben érdekes társadalom- és zenetörténeti dokumentumokat olvashatunk, soha nem látott korabeli metszeteket és képeket nézhetünk, egy CD-ről pedig autentikus ízű mai klezmer zenét hallgathatunk.

Mutass kevesebbet