A kölcsönösség struktúrái

"E tanulmánykötet tematikája: milyen az Egyház aktuális viszonyulása a tagjai és nem tagjai felé. Ugyanis az Egyház működésében jelenik meg mindaz, amellyel hívő és nem-hívő egyaránt találkozik, és ezen keresztül mutatkozik meg (és érvényesül) az Egyház önképe: nemcsak amit hirdet, hanem mindaz, amit gyakorol. A kötet négy kérdéskör köré csoportosítja a tanulmányokat. Az első csoportban található írásokat az kapcsolja egybe, hogy azokat a tényezőiket vizsgálják, amelyek alakítják az egyházakról kialakult képeket és önképeket a modern, szekularizált világban. Két tanulmány (Gárdonyi Máté és Mártonffy Marcell) arról nyújt áttekintést, hogy milyen hatások alakították az Egyház önértelmezését, és hogy ezek nyomán milyen egyházképek jöttek létre és hatottak a XX. századi Magyarországon. Dévény István írása megfontolásokat kínál az egyházak jövőbeli szerepéről és helyéről szóló párbeszédhez. Schanda Balázs egy sajátos szempontból, a jog perspektívájából vizsgálja meg, hogy „miként határozza meg magát a teológiai reflexió alapján jogilag a Katolikus Egyház?... Milyen jogi helyzetet kínál a magyar állam a vallási közösségek számára...? Milyen kihívásokra kell az egyházakra vonatkozó szabályozás terén választ adnia a magyar jogrendszernek?" Ki vagy mi legitimálja az egyházakat, hogy társadalmi szerepet vindikálhassanak maguknak akkor, amikor „a modern, demokratikus társadalomnak az az igénye, az az evidenciaként jelentkező követelése, hogy minden hatalmat, minden szerepet, minden tekintélyt valamilyen módon igazolni kell". Kende Péter írása erre a kérdésre keresi a választ."

Mutass kevesebbet