A költői műalkotás fő sajátságai

Name: A költői műalkotás fő sajátságai
Price: 1375.00 HUF
Availability: InStock
Author: Tamás Attila

Tamás Attila - A költői műalkotás fő sajátságai, Budapest 1972 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 375 Ft

2 500 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Kiadói védőborítója enyhén kopottas.

100

hűségpont

Hogy működik az alku?

A költői műalkotás vizsgálata nem választható el egyrészt azoknak az igényeknek a vizsgálatától, amelyeket maga a műalkotás kielégít, másrészt a költői alkotások létrejöttének történeti elemzésétől. Ezért a szerző először is a legkülönbözőbb ősköltészeti típusokban kutatja fel a külvilággal való összehangolódás, az erőfelfokozás, a valóságmegismerés és az önmegváltoztatás mozzanatait, amelyek fontos szerepet játszanak minden kor költői alkotásaiban. A kialakuló ún. formai sajátságokat is e funkciók szempontjából vizsgálja. A primitív költészet teljes értékűvé fejlődésének döntő szakaszát megragadva arra mutat rá, hogy a korábban esetleges, járulékos "teljességmozzanat" a költői mű alapvető, új minőséget adó tényezőjévé válik. A tanulmány végül a teljes értékű, viszonylag zárt struktúrájú, szerves egészet képező költői műalkotást vizsgálja. Az elméleti részt néhány műelemzés egészíti ki.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1972
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akadémiai Nyomda
Borítótervezők:	Szalóki Róbert
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	277 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.50 cm, Magasság: 20.50 cm
Kategória:	Irodalom / Irodalomtörténet / Általános / Irodalom / Irodalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Bevezetés                                                       11
  I. Az elméleti alapvetés néhány kérdése                       19
    Hozzávetőleges munkahipotézis                               19
     Az esztétikai érzék — és ennek kialakulása. A történeti mód-
        szer problémái                                          21
    Közelebbi munkahipotézisek                                  24
        Az Én kiteljesítése. Az ember tárgyiasulása mint az esz- 
        tétikai élmény alapja                                   24

II. A költészet csírái, ősformái                                33
    Néhány költői vallomás                                      33
    A költészet ősformái — általában                            36
    A munkadal                                                  36
        Az összehangolás, az összhang-teremtés mozzanatai       36
    A büszkeségének és a varázsének vele-rokon típusa           41
        Az önfelfokozás mozzanata. Néhány Újabb formai sajátság 41 
    Rövid kitekintés: a „beleérzés" némely problémái            45
        Kilépés a partikuláris egyediségből — a költői mű világában 45 
    A varázsének-költészet további jellegzetességei             51
        Belekapcsolódás a külvilág egészébe. A verskompozíció
        csírái                                                  51
    Diadalénekek, siratók                                       56
        Az önkifejezés feloldó szerepe. Spontán formára-találás 56
    A jellegzetesen epikus költészet kezdeti formái             60
        A mimézis problémái. Az érzéki megjelenítés alárendelt,
        ill. relatíve önálló művészi funkciói                   60
    A beszéd, a szó kezdeti, ill. általános funkciói és jellege 66


    Elhelyezés a vilá,ge2gészben kisebb költői alkotások és mítoszok
    által                                                       70 
    A drámának — mint a költészet egyik formájának — a csírái
    A harci játékok és az avatási szertartás                    81
        Szubjektív és objektív mű-befogadás egysége             81
        A katarzis                                              81
    Rövid áttekintés a költészet ősformái fölött                92

III. A költészet önállósulása, művészetté levése                96
    Az önállósulás legáltalánosabb belső és külső meghatározói 96 
    Emberi tevékenységi formák és emberformáló élmény szétválása.
    A költészet elszakadása a közvetlen-gyakorlati cselekvéstől 102
    Jelképes cselekvés és költészet                             106
    A formálás szerepének átalakulása — néhány „átmeneti" pél- 
    dán nézve                                                   115
    Néhány költői formasajátság kialakulásáról, ill. funkció-vál- 
    tozásáról                                                   120 
    A megszilárdult, kikristályosodott forma szerepe — egy érett
    költői alkotás példáján vizsgálva                           124 
    A csoda-hit elmaradása és látszólagos továbbélése a költői
    „alakzatok"-ban                                             132
    A teljes átéléstől a részleges elidegenedésig. A mű a teljes-ember-
    lét szolgálatában                                           136

N. A teljes értékű költői műalkotás fő sajátságai               146
    Előzetes megjegyzések                                       146
    Költészet és valóság kapcsolatának összetettsége            147
    A két költői, ill. művészi alaptípus problematikája         154
    Mi nyer formát? — A költői mű polifóniájáról — általában 157 
    A költői műalkotás anyaga 162 
    A szavak szerepe a költői műalkotásban és a tudomány nyelvé-
    ben. A szó kimondása mint tevékenység                       172
    A szókapcsolatok komplexitása                               186
    A szavak sorrendjének szerepe a költői műalkotásban         191


    „Deformálás” — vagy formálás ?                           194
    Nagyobb szókapcsolatok a költői műalkotásban —grammatikai- 
    logikai alárendeltség ós viszonylagos önállóság szempontjából
    nézve                                                    198
    Nem-akusztikai motívumok a költői műalkotásban           203
    Akusztikai motívumok alapfunkciói ós a költői alkotás „dallama" 206 
    A nyelvi anyagban formát kapó gondolatok funkciója a költői 
    műben                                                    214 
    A fölidézett érzelmek jelenléte — és a versstruktúra bonyolult-
    ságának némely problémái                                 219
    A költői műalkotás mint egész                            226
        Még egyszer a konkrét-egyedi és az általános-jelképes
        egységéről                                           226
    A költői mű. „megértésének" folyamata                    229
    A költői műalkotás érték-problémái: művésziség és közvetlen 
    nyelvi jelentésfunkciók viszonya                         234
Függelék                                                     239
    L                                                        239
                                                             245
    József Attila: Téli éjszaka (Műelemzés)                  250
    József Attila Ódájának motívumrendszeréről               260
    Picasso: Guernica (Mfielemzés)                           271
    M. Grünewald: Az isenheimi oltárkép részlete (Műelemzés) 274