A környezetvédelem alapjai

A ​Fogarasi Felső Szék 1638-ban kelt rendelkezésének 2. cikkelye szerint magyarföldön már közel 400 éve felismerték, hogy a kulturált környezet rendjét fenn kell tartani: „Az patakban kik Városson által folynak, semmi némű rusnyaságot önteni, szemetet belé hánni, ganét reá hordani, árnyék széket reá tsinálni, bőröket benne ásztatni, bélt, moslékot, dögöt és rusnya ruhákat szapulláson kívül ne mossanak, se ne áztassanak. … egy szóval az Városson által folyó patakokban az VÁROS között semmi rusnyaságot belé ne öntsenek, se benne ne cselekedjenek, mellyekben ha valaki deprebendáltatik, először 1 forintra, másodszor 2 forintra, harmadszor 3 forintra et sic consequenter toties quoties büntettessék meg. …” Azóta már világszerte szennyezik „rusnya” mérgekkel nemcsak a patakokat, hanem a folyókat, tengereket, táplálékunkat és egész környezetünket is. A 20. század hatalmas tévedése, a kőolajkorszak már egyre szorítóbb hurok a természet és az emberiség nyakán. A gyökeres változtatás elkerülhetetlen. Az immár három évtizedes szakmai múltra visszatekintő, korszerűsített tankönyv a fenntartható fejlődés megalapozásához a következőkkel járul hozzá: Alapos helyzetfelmérés után a természet és a társadalom egymásra épülő, összefonódó működési szerkezetét, rendjét tárja fel. Ezután komplex, gyakorlati módon tárgyalja a levegőtisztaság-, a vízminőség- és a talajvédelem, a hulladékprobléma, valamint a zajártalmak környezetvédelmi szakterületeit. E fejezetek a jelenleg hatályos jogi szabályozást és a védekezés legfontosabb módszereit is tartalmazzák. A zárófejezet a szilikátok kristálykémiájára és – geometriájára alapozott, az eredetig visszanyúló, a természettel összhangban lévő új rendszertant és módszertant vázol fel.

Mutass kevesebbet