A kötelességekről.

Cicero, Marcus Tullius. A kötelességekről. Latinul és magyarul. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Csengeri János. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia Classica-Philologiai Bizottsága (Franklin-Társulat Könyvnyomdája). XVI + 334 + [2] p. Előszó: "A De officiis-nak nem ez az első magyar fordítása. 1795-ben jelent meg Kovásznai Sándor-nak, a marosvásárhelyi collegium néhai érdemes professorának a fordítása, ki még 1782-ben közzé tette volt Cicero Catóját, Laeliusát, Paradoxonait és Scipio álmát. Fordításának a czíme ez: «Marcus Tullius Cicerónak az embernek tisztéről és kötelességeiről a' maga fiához irt három könyvei. Magyarra fordította Kovásznai Sándor, a M.-vásárhelyi kollegyiomnak néhai érdemes tanítója. Ki-adta Engel Krisztián János. Nyomtatta maga költségén Wéber Simon Péter Po'sonyban 1795.» - Ez az a fordítás, melyről Kazinczy Ferencz így nyilatkozik: «Kovásznai felől azt hitte a világ, és nem ok nélkül, hogy tud deákul, s czifrán tud; ismertem mind prózában, mind versekben irt dolgozásait: egy baja volt, - tudós ember volt, de izlése nem volt, s a ki nem ezt szerze a Cicero olvasása alatt, hanem deák virágocskákat, phrasisokat, érdemli-e a dicséretet, hogy ismeri Cicerót? Hogy nem ismerte, e fordítása mutatja; mert így bánni Ciceróval, mint ez a tudós, de ízetlen férfi bánt, az ugyan istentelenség.» (Pályám Emlékezete, kiadta Abafi L. 314. l.) Valóban Kovásznai fordítása nyelvünk és stilusunk akkori állapotához képest sem volt irodalmi nyereségnek mondható, noha nehézkes, szószerinti, latinos magyarsága épen irodalomtörténeti szempontból ma is érdekes és tanulságos olvasmány." (Görög és latín remekírók.) Könyvkötői kötés, az eredeti borítólap a táblára kasírozva.

Mutass kevesebbet