A Közép-magyarországi régió társadalmi atlasza

Tisztelt Olvasó! A hazai gyakorlatban úttörő vállalkozás eredményét tartja a kezében. Tulajdonképpen meglepő, hogy míg a társadalmi-gazdasági változások mindig térben és differenciáltan mennek végbe, valamint a térinformatikai feldolgozás feltételei is már régóta megfelelően fejlettek, mind ez idáig nem merült fel annak igénye, hogy ezek - a statisztikai eszközökkel leírt - változások térben, atlasszerűen legyenek ábrázolva, illetve dokumentálva. A Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-magyarországi régió nemcsak földrajzi értelemben az ország „közepe", hanem erőforrásai, fejlődési dinamizmusa révén is különös figyelmet érdemel. Az itt végbemenő változások hatásai messze túlmutatnak a mintegy 2,9 milliós népesség, illetve 6900 km2-nyi terület nagyságrendjén. Ugyanakkor jelentős belső ellentmondások is feszítik, amelyeket a statisztikai átlagok sokszor elfednek. A tervezési-statisztikai régió határain belül egyaránt megtalálhatók a 21. századi színvonalú informatikai parkok éppúgy, mint a jelentős munkanélküliséggel sújtott elmaradott rurális térségek. E sokszínű, gyakran ellentmondásos, bonyolultan összetett, de mégis bizonyos törvényszerűségeket mutató izgalmas jelenségek tanulmányozásához kínál hasznos segédeszközt a társadalmi atlasz. Meggyőződésem, hogy döntéshozók, szakemberek, de még a laikus értelmiség is nagy érdeklődéssel fogja forgatni, valamint egy idő után elengedhetetlen segédeszköze lesz a térséget érintő kutatásnak, tervezésnek, illetve társadalmi-politikai vitáknak is.

Mutass kevesebbet