A középkor nagy csatái 1000-1500

A kötet húsz történelmi jelentőségű, európai és közel-keleti csata színhelyét mutatja be. Ezeket az ütközeteket olyan korban vívták, amikor a hagyományos viselkedési normák szerint hadakozó lovagok helyébe a hivatásos jelleget öltő hadseregek léptek. A csaták leírása a hastingsi ütközettel (1066) kezdődik, ahol Hódító Vilmos lovassága győzelmet aratott Harald király szászai felett, s a brunkebergivel (1471) végződik, amelyben a svéd népfelkelők legyőzték az 1. Keresztély dán király vezette hivatásos dán sereget. A könyv ismerteti a középkori hadászat fontosabb jellemzőit és harcászati újításait: a tömegben támadó lovasságot, amely Hattín szarvainál (1187) Szaláh ad-Dín, Leignitz mellett pedig a mongolok számára vívta ki a győzelmet; a Crécynél (1346) és Agincourt-nál (1415) bevetett angol hosszú íj gyilkos hatékonyságát; a velenceiek és a keresztesek Konstantinápoly elleni sikeres „kétéltű" támadását (1204); illetve a Málta (1238) és a Sluys (1340) vizein vívott tengeri csatákat. A szerzők a kevésbé ismert ütközeteket is lebilincselő módon tárják az olvasó elé: Cháteau Gaillard ostromát (1203-1204), a bouvines-i csatát (1214), valamint a Vítkov-hegyért vívott ütközetet (1420), amelyben az alacsony sorból származó, a szekérvárat és a puskaport nagyon hatékonyan alkalmazó husziták győzték le uraikat. A csaták leírásánál az összegzést az esemény hátterének bemutatása követi, majd az ütközet rövid, tömör ismertetése, s végül a következmények tárgyalása. A felek harcrendjét és a csata közbeni hadmozdulataikat több mint 200 színes és fekete-fehér kép, különlegesen illusztrált színes taktikai áttekintő térkép mutatja be, megismertetve az olvasót a csataterekkel, a főszereplőkkel, a korabeli harctéri taktikákkal és fegyvernemekkel. A középkor nagy csatái igen érdekes és olvasmányos ismeretterjesztő mű a korszak jelentősebb ütközeteiről. A kötetet örömmel forgathatja mindenki, akit érdekelnek a középkori történelem harci eseményei.

Mutass kevesebbet