A kunbábonyi avar fejedelem

Kunszentmiklóst a Kiskunság egyik népes települését a körülötte elterülő szikes legelőkön fennmaradt pásztorkodásról, s a hagyományok őrzéséről tartották számon sokáig. Keleti határrészében az egykori Duna által gyakran elöntött legelőket akáccal, szőlővel borított szél hordta homokdombok váltják fel. A községből kanyargós régi út vezet erre, mely egykor a Duna-Tisza közét átszelte, s amelynek mentén az első település Bábony,- az egykori tanya, ma tsz-központ, - vagy ahogy a helybeliek szívesen nevezik Kunbábony. Valamikor, talán az Árpád-korban falu is állhatott helyén, de a későközépkori oklevelek már csak birtokterületként említik. A ritkuló tanyák, s a szőlők közötti akácerdőben úgy 15 éve folyik a homokkitermelés, s ma már több száz méter a bánya átmérője. Télidőben sem kihalt, sőt a mezőgazdasági munkák szünetében még nagyobb ütemben folyik a homokhordás. Ez év február 20-án is, vagy féltucat gép váltotta egymást, várakozva a rakodásra. E közben lettek figyelmesek a bánya déli leomlott partjában láthatóvá vált nagyobb tárgyra. Többen felkapaszkodva kaparták ki a falból, s óvatosan csúsztatták a hatalmas gömböshasú agyagedényt, amely egykor bortároló amfora volt. (1. kép.)

Mutass kevesebbet