A kuruc költészet

A ​régi magyar irodalom egyik nagy hagyománya a kuruc tematikájú versek gyűjteménye. Válogatás a XVII. század utolsó és a XVIII. század első évtizedeinek sokszínű költői terméséból. A kuruc költészet nem irodalomtörténeti kategória, publicisztikai antológia. Azoknak a verseknek a gyűjteménye, melyek a Bécs-ellenes mozgalmak történetét, a velük kapcsolatos eszméket fejezik ki. A kuruc költészet a német-magyar, kuruc-labanc ellentétek visszatükröződése. A kuruc versek tárgyukat a kuruc-labanc mozgalmakból merítik, a kor politikai, vallási, társadalmi törekvéseit fejezik ki. Nyert vagy vesztett csatákat, dúlásokat, égetéseket énekelnek meg, és ilyenekre sarkalló indulatokat, érzelmeket és következményükként feltörő panaszokat szólaltatnak meg. Az ezeket elénk táró írások, éppen úgy, mint a mozgalmak vezéreiről, a győzelmes vagy vesztett csatákról, a portyázások parancsnokairól irt versek kordokumentumok, akár névtelen deákoknak, iskolamestereknek, szegénylegényeknek vagy közelebbről is ismert prédikátoroknak, akár tudatos műköltőnek, illetőleg csak névről ismert verscsinálónak a munkái, ha tükrözik a kor embereit foglalkoztató problémákat. A kuruc mozgalmak a szabadság jegyében folytak. A szó azonban más tartalmat jelentett a rendi kiváltságaiért küzdő nemesnek, mást a földesúri és katonai szolgáltatásoktól szabadulni akaró jobbágynak, mást az idegen katonaság által a végvárakból kiszorított, egykor katonaszabadságban élő vitézi rendnek, a protestáns iskolák szétugrasztott diákjainak, tanárainak, mást az üldözött prédikátoroknak. És megint mást jelentett a hódoltság sokat szenvedett népének, a katolikus klérusnak és hívőnek, amelyet éppúgy kiélt a kuruc katona, mint a császár hűségében harcoló labanc, illetőleg akit a jogos bosszútól fűtött, többségében protestáns bujdosók bántalmaztak. A kuruc mozgalmak a bécsi politikát megtestesítő császári katonaság idegen zsoldosai és labanc támogatói, a kamarai tisztek, a megyei adószedők, a templomfoglaló klérus ellen folytak. Kurucok, labancok, „eretnekek” és „pápisták” egyaránt kifejezték versekben is a mozgalmakkal összefüggésben félelmeiket és örömüket, élményeiket, gondolataikat. Mindez együttesen a kuruc költészet.

Mutass kevesebbet