A kutatásmódszertan alapjai

Tisztelt Olvasó! Egyetemi, főiskolai tanulmányai során többször (de legalább egy alkalommal) találkozik azzal a feladattal, hogy ismereteit, nézeteit, gondolatait egy-egy témában összefoglalva, írásban fejtse ki (például évfolyamdolgozat, TDK-dolgozat, diplomamunka keretében). Tanári tapasztalataink azt mutatják, hogy ez sokaknak nehézséget okoz. Bizonyos fokig ez érthető is, hiszen középiskolás korában nem kellett több tízoldalas, összefüggő, strukturált írásművet elkészítenie. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és még több fejlett gazdaságú és kultúrájú országban a kutatásmódszertani kurzus elvégzése (egy tanév, de legalább egy szemeszter) nemcsak a diplomaírás, hanem a diploma megszerzésének is alapfeltétele. Magyarországon kutatás-módszertani alapokat csak elvétve tanulnak a hallgatók; a PhD-kurzusokon ugyan már formálisan is oktatják, de a graduális oktatásban csekély számú intézménytől és tanévtől eltekintve nem tanítják. Az esetek többségében a konzulens tanár beszél a kutatásról, a diplomaírás sok más követelményéről, de gyakran úgy gondolják, hogy ha kell, majd magától is megtanulja a hallgató azt, amire szüksége van. Ebben a tananyagban a társadalomtudományi kutatások egy részletével, a közgazdaság-tudományi kutatásokkal foglalkozom. Nem érintem az élő és élettelen természettudományokat, a műszaki tudományokat és a társadalomtudományok nagy részét sem. A könyv tehát elsősorban közgazdászhallgatóknak szól, de hasznosan forgathatják a társadalomtudományi kutatással, sőt a természettudományokkal foglalkozók is, mert a leírtak jó része számukra is fontos lehet. A téma széles körű érdeklődésre számíthat. UMBERTO ECO „Hogyan írjunk szakdolgozatot?" című könyve több kiadásban is megjelent Magyarországon (ebben persze szerepe volt az író személyének is).

Mutass kevesebbet