A lipid anyagcsere laboratóriumi diagnosztikája

Name: A lipid anyagcsere laboratóriumi diagnosztikája
Availability: InStock
Author: Dr. Ferencz Antal

Dr. Ferencz Antal - A lipid anyagcsere laboratóriumi diagnosztikája, Budapest 1988 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 375 Ft

2 500 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Címlapján ex libris pecsétekkel. A borító sarkai enyhén kopottasak.

hűségpont

Hogy működik az alku?

1 500 Ft

2 500 Ft

40%

Az orvosi laboratóriumok munkájában fontos helyet foglal el a lipidek meghatározása, elsősorban a plazma (illetve a szérum) lipidek vizsgálata, A lipid vizsgálatok eredményét a klinikum hasznosítja az egyes betegségekben és (kóros) állapotokban a diagnózis felállításában, a differenciál-diagnosztikában, a kezelés hatékonyságának az ellenőrzésében és a gyógyulási folyamat ellenőrzésében. Jelentőssé vált a lipidek meghatározása a szűrővizsgálatokban is, amióta felismerték, hogy a koszorúér betegség kialakulásához is vezető ateroszklerózis kialakulásában az emelkedett plazma lipid szintnek szerepe van (rizikó faktor). Egyes kórképekben az alacsony lipid értékek bírnak diagnosztikus jelentőséggel. Az utóbbi évek jelentős változásokat hoztak a laboratóriumi diagnosztikában a lipidek vizsgálatában. A tudásanyag és a metodikai lehetőségek jelentős gazdagodása mellett sok tekintetben jobban körülhatárolódtak a lipid anyagcsere laboratóriumi vizsgálatának tényleges diagnosztikai lehetőségei. Ennek a következménye egyfelől az, hogy a korszerű lipid diagnosztikai laboratóriumokban jelentősen bővült a metodikai választék, másfelől azonban jobban körvonalazódóban van az, hogy melyek azok a legegyszerűbb eljárások és legfontosabb vizsgálatok, amelyekkel a legjelentősebb információ a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban válik elérhetővé a betegellátás számára.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	OTKI
Kiadás éve:	1988
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Orvostovábbképző Egyetem sokszorosítója
Nyomtatott példányszám:	500
Kötés típusa:	tűzött papír
Terjedelem:	114
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 18.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Kategória:	Természettudomány / Egészségügy / Orvosi

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

1. BEVEZETÉS 1
2. A laboratóriumi diagnosztikában jelentősebb lipidek 3.
2.1. A zsírsavak 3
2.2. A mono-, di- és trigliceridek 3
2.3. A glicerin-foszfolipidek 4
2.4. A szfingolipidek 5
2.5. A koleszterin és az eszterifikált koleszterin 6
2.6. Az epesavak 6
3. A lipoproteinek és a lipoprotein receptorok 8
3.1. A lipoproteinek összetétele 8
3.2. Az apoproteinek 8
3.3. A LP receptorok és a receptor által közvetített endocitózis ("receptor mediatied endocytosis") 9
4. A plazma lipoproteinek anyagcseréjében szereplő enzimek 11
4.1. A zsírsejtekben termelődő lipoprotein lipáz 11
4.2. A poszt-heparin lipolitikus aktivitásban szereplő többi enzim 11
4.3. A lecitin-koleszterin-acik-transzferáz (LCAT) 12
5. A lipidek és a lipoproteinek intermedier anyagcseréjének rövid áttekintése 13
5.1. A táplálék eredetű lipidek felszívódása a béltraktusból 13
5.2. Az exogén lipidek transzportja 14
5.3. Az endogén eredetű lipidek transzportja 16
6. A vizsgált személy előkészítése a lipid anyagcserével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokra és a mintavétel 19
6.1. A beteg előkészítése a lipid anyagcserével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokra 19
6.2. A mintavétel (á vérvétel) 20
6.3. A plazma nyerése 21
6.4. Szérum használata a lipidek vizsgálatában 23
7. A lipid anyagcsere laboratóriumi diagnosztikájában szereplő vizsgáló eljárások áttekintése 24
7.1. Megjegyzések a vizsgáló eljárások tárgyalásához 24
7.2. A plazma (szérum) zavarosságának turbiditásának a megítélése 25
7.3. A 24 órás hűtőszekrény teszt 25
7.4. A lipoprotein turbiditás teszt 25
7.5. A plazma (szérum) triglicerid tartalmának a meghatározása 27
7.6. A plazma (szérum) össz-koleszterin tartalmának a meghatározása 28
7.7. A plazma HDL-koleszterin tartalmának a meghatározása 28
7.7.1. A plazma össz-HDL-koleszterin tartalmának a meghatározása 30
7.7.2. A HDLyKO meghatározása plazmában 32
7.7.3. A HDLg-Koleszterin kiszámítása 34
7.8. Az LDL-koleszterin meghatározása 35
7.9. Az apoproteinek meghatározása 36
7.10. A lipoproteinek ultracentrifugás vizsgálata 37
7.11. A lipoproteinek elektroforézise 38
7.12. A posztheparin lipolitikus aktivitás meghatározása 39
7.D. A LCAT aktivitás meghatározása 40
7.14. A foszfolipidek meghatározása 40
7.15. A plazma (szérum) összlipoid tartalmának meghatározása 41
7.16. Az epesavak meghatározása szérumban 41
7.17. A szérum szabad zsírsav szint meghatározása 42
7.18. A lecitin/szfingomielin arány meghatározása amnion folyadékban 43
7.19. A lipidek kivonása (extrakciója) vizes fázisból, vagy szövetekből 44
7.20. A lipidek vékony réteg kromatográfiás vizsgálata 45
7.21. A lipid anyagcsere vizsgálata radioaktív jelzett vegyülettel 45
7.22. Egyéb eljárások a lipid anyagcsere laboratóriumi vizsgálatában 46
8. A plazma (szérum) lipid- és lipoprotein meghatározások fő indikációs területei 48
8.1. Szűrővizsgálatok a koszorúér betegség (és az arteroszklerozis), illetve a heveny hasnyálmirigy gyulladás fokozott kockázati tényezőinek a felkutatására 48
8.1.1. A szűrővizsgálatokon való részvételre kellő megalapozottsággal kijelölhető személyek 51
8.1.2. A szűrővizsgálatként elvégezhető laboratóriumi vizsgálatok 52
8.2. Célzott laboratóriumi vizsgálatok a lipid diagnosztika területén 52
9. A lipid anyagcsere jelentősebb kóros állapotai 53
9.1. A hiperlipoproteinémiák 53
9.1.1. Az elsődleges hiperlipoproteinémiák 54
9.1.1.1. A familiáris lipoprotein lipáz hiány 54
9.1.1.2. Familiáris apoprotein C II hiány 54
9.1.1.3. A familiáris diszbéta-lipoproteinémia 55
9.1.1.4. A familiáris hiperkoleszterinémia 56
9.1.1.5. A familiáris hipertrigliceridémia 57
9.1.1.6. A multiplex lipoprotein tipus hiperlipidémia familiáris kombinált hiperlipidémia 57
9.1.1.7. Az LP/a/ megjelenésével járó familiáris hiperkoleszterinémiák 58
9.1.1.8. Az ismeretlen eredetű primér hiperlipoproteinémiák 58
9.1.2. A másodlagos hiperlipoproteinémiák 59
9.1.2.1. A diabétesz mellitusban előforduló másodlagos HLP-ek 59
9.1.2.2. Az alkohol hatására fellépő hiperlipoproteinémia 60
9.1.2.3. Az orális fogamzásgátló szerek alkalmazása után kialakuló hiperlipoproteinémia 61
9.1.2.4. A Gierke kór (I típusú glikogenózis) 61
9.1.2.5. A lipodisztrófiák (veleszületett, vagy szerzett) 62
9.1.2.6. A szexuális ateliotikus törpeség (izolált növekedési hormon hiány) 62
9.1.2.7. A Cushing szindróma 62
9.1.2.8. Az akromegális 62
9.1.2.9. A hipotireózis 62
9.1.2.10. Az anorexia nervosa 62
9.1.2.11. A Werner szindróma 63
9.1.2.12. Az akut intermittáló portiria 63
9.1.2.13. A glukokortikoidok hatása 63
9.1.2.14. Egyéb másodlagos hiperlipoproteinémiák 63
9.2.1. Az abeta-lipoproteinémia 63
9.2.2. A Tangier betegség 63
9.2.3. A lecitin-koleszterin-acil-transzferáz (LCAT) hiány 64
9.2.4. A cerebrotendinózus xantomatózis 64
9.2.5. A szitoszterinémia 64
9.3. A lipid tárolási betegségek 64
9.4. A lipidek felszívódásának a zavarai 65
9.4.1. A lipolitikus fázis 65
9.4.2. A micelláris fázis 66
9.4.3. A nyálkahártya fázis 66
9.4.4. A nyirok transzport fázis 66
9.5. A zsírmáj 66
9.6. Az elhízás 67
9.6.1. Elsődleges elhízás 67
9.6.2. A másodlagos elhízás 68
9.7. A lipodisztrófiák és a zsírszövet más ritka betegségei 68
9.8. Az alacsony szérum koleszterin értékek diagnosztikus jelentősége 69
10. A lipid anyagcsere vizsgálata a progresszív betegellátás egyes szintjein 69
10.1. Az alapellátás 69
10.2. A városi szintű kórház-rendelőintézeti laboratóriumok feladatai 69
10.3. A területi kórházak és a regionális központok laboratóriumai 70
10.4. Az egyetemi-, az országos-, és a kutatóintézetek laboratóriumai 70