A LÓDENTŐL A MINISZOKNYÁIG

A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete Ebből a háború utáni magyar öltözködéstörténetet áttekintő kötetből a divat változásai mellett a társadalmi átalakulásokat is nyomon követhetjük. 1945-től napjainkig megismerhetjük a városi és a paraszti öltözködés jellegzetességeit, a ruházkodás és a ruházati ellátottság főbb vonásait, a különféle alkalmakkor felvett ruhadarabok fajtáit. A háború utáni romeltakarítást ábrázoló fényképeken éppúgy látni bundás-turbános nőt, öltönye felett zsinóros irhát viselő férfit, mint munkásruhát vagy rongyos kabátját darab madzaggal összefogó alakot. A negyvenes évek végének, ötvenes évek elejének utcaképei a ruházkodás tekintetében ennél egységesebb képet mutatnak: csupa lódenkabátos ember járja a maga útját, az eleganciát a nőknél is a férfias szabású sötét kosztüm és a fehér ingblúz jelenti. Azután megjelennek a csomagból származó pulóverek, a Római vakáció című film főszereplőjének, Audrey Hepburnnek a ruháit, nyakába kötött cicakendőit utánzó öltözékek, egy-egy Chanel-kosztüm a Rotschild Szalonból, míg a hetvenes évek elejére - ha némi késéssel - a magyar divat is a nyugat-európai és amerikai vonalat követi. Ebből a háború utáni magyar öltözködéstörténetet áttekintő kötetből a divat változásai mellett a társadalmi átalakulásokat is nyomon követhetjük. 1945-től napjainkig megismerhetjük a városi és a paraszti öltözködés jellegzetességeit, a ruházkodás és a ruházati ellátottság főbb vonásait, a különféle alkalmakkor felvett ruhadarabok fajtáit. A háború utáni közvetlen esztendők, az "ötvenes évek", a Kádár-korszak, a "hosszú" hetvenes évek és a nyolcvanas évek második felétől máig terjedő időszak divatját elemző könyvet érdekes és nagyrészt még publikálatlan fotók teszik teljessé.

Mutass kevesebbet