A logika tudománya I-II.

Name: A logika tudománya I-II.
Price: 6392.00 HUF
Availability: InStock
Author: Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich - A logika tudománya I-II., Budapest 1957 antikvár könyv

(1 vélemény)

A mű további kiadásai

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

Antikvár könyv

6 392 Ft

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Enyhén fakult borítók.

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

400

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A logika tudománya I-II.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

I. kötet bevezetés részlet: A német klasszikus filozófia hasonló szerepet játszott Németországban, mint a felvilágosodás filozófiája Franciaországban. Engels Feuerbach-ban tett megállapítása szerint a politikai összeomlást itt is, ott is filozófiai forradalom vezette be«. A hasonlóság mellett azonban Engels nyomatékosan hangsúlyozza a két filozófiai forradalom alapvető különbségét is. A franciák nyílt háborúban voltak az egész hivatalos tudománnyal, az egyházzal, gyakran az állammal is, írásaik a határon túl, Hollandiában vagy Angliában látnak napvilágot, ők maguk gyakran voltak útban a Bastilleba. A németek ellenben professzorok, az ifjúság államilag (kirendelt tanítói, írásaik elismert tankönyvek. Az egész fejlődés zárókövét, a hegeli rendszert pedig bizonyos mértékig még porosz királyi állami filozófia rangjára is emelték! A két filozófiai forradalom e különbségét mindenekelőtt a francia és a német gazdasági-társadalmi fejlődés különbsége határozta meg. »... Franciaországban is, Németországban is a filozófia éppúgy, mint az irodalom általános fellendülése ebben az időben, egyúttal a gazdasági fellendülés eredménye volt.« Míg azonban Franciaországban a gazdasági fellendülés a polgári termelési viszonyok rohamos megerősödését eredményezte,, addig Németországban erről csak korlátozott formában lehetett szó. Franciaországban a gazdasági fejlődés a forradalmi polgárság javára változtatta meg az osztályok erőviszonyait. A német polgárság sohasem tudott ennyire megerősödni.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Sorozatcím:	Filozófiai Írók Tára
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1957
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Szegedi Nyomda
Kötés típusa:	egészvászon
Terjedelem:	366+440
Fordítók:	Szemere Samu
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.50 cm, Magasság: 20.50 cm
Kategória:	Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. kötet:	
Erdei László: Bevezetés	
Előszó az első kiadáshoz	1
Előszó a második kiadáshoz	6
Bevezetés	19
A logika általános fogalma	19
A logika általános felosztása	35
A lét tana	41
Mivel kell kezdeni a tudományt?	43
A lét általános felosztása	55
Meghatározottság (minőség)	57
Lét	58
Lét	58
Semmi	58
Levés	58
A lét és semmi egysége	58
1. megjegyzés. A lét és a semmi ellentéte a képzetben	59
2. megjegyzés. »A lét és a semmie egysége, azonossága« kifejezés hiányossága	65
3. megjegyzés. Ezeknek az absztakcióknak elszigetelése	69
4.megjegyzés. A kezdet felfoghatatlansága	79
A levés mozzanataI. keletkezés és elmúlás	80
A levés megszüntetve-megőrzése	91
Megjegyzés. Az »Aufhebenź kifejezés	82
A létezés	84
Létezés mint olyan	84
A létezés általában	84
Minőség (kvalitás)	86
Megjegyzés. Realitás és negáció	87
Valami	90
A végesség	92
Valami és más	92
Meghatározás, mineműség és határ	87
A végesség	103
A végesség közvetlensége	104
A korlát és a kellés	105
Megjegyzés. A kellés	107
A véges átmenete a végtelenbe	110
A végtelenség	111
A végtelen általában	111
A véges és a végtelen kölcsönös meghatározása	112
Az affirmatív végtelenség	116
Az átmenet	123
1. megjegyzés. A végtelen folyamat	124
2. megjegyzés. Az idealizmus	128
A magáért-való lét	130
A magáért-való-lét mint olyan	130
Létezés és magáért-való-lét	131
Egyért-való-lét	132
Megjegyzés. A »was für eines« kifejezés	133
Egy	136
Egy és sok	137
Az egy önmagában	137
Az egy és az üres	138
Megjegyzés. Az atomisztika	139
Sok egy. Taszítás	140
Taszítás és vonzás	143
Az egy kizárása	143
Megjegyzés. Az egy és a sok egységének tétele	145
A vonzás egyetlen egye	146
A taszítás és vonzás viszonya	147
Megjegyzés. Az anyag kanti konstrukciója a vonzó- és taszítóerőből	151
A mennyiség (kvantitás)	158
Megjegyzés	159
A kvantitás	161
A tiszta kvantitás	161
1. megjegyzés. A tiszta kvantitás képzete	162
2. megjegyzés. Az idő, a tér, az anyag oszthatatlanságának és végtelen oszthatóságának kanti antinómiája	164
Folytonos és diszkrét mennyiség	173
Megjegyzés. E mennyiségek szokásos elválasztása	174
A kvantitás határolása	175
Kvantum	177
A szám	177
1. megjegyzés. Az aritmetika kiszámolási műveletei. A szemlélet kanti szintétikus a priori tételei	179
2. megjegyzés. A számmeghatározások használata filozófiai fogalmak kifejezésére	187
Extenzív és intenzív kvantum	192
Különbségük	192
Az extenzív és intenzív mennyiség azonossága	195
1. megjegyzés. Ennek az azonosságnak példái	196
2. megjegyzés. A fokmeghatározás alkalmazása a lélek létére Kantnál	198
A kvantum meghatározása	199
A kvantitatív végtelenség	200
Fogalma	200
A mennyiségi végtelen progresszus	202
1. megjegyzés. A végtelen progresszus nagyratartása	203
2. megjegyzés. A kanti antinómia a világnak időben és térben való határoltságáról és határtalanságáról	204
A kvantum végtelensége	213
1. megjegyzés. A matematikai végtelen fogalmi meghatározottsága	215
2. megjegyzés. A differenciálszámítás célja - alkalmazásából levezetve	248
3. megjegyzés. A kvalitatív mennyiségi meghatározottsággal összefüggő egyéb formák	275
A mennyiségi viszony	287
A direkt viszony	288
A fordított viszony	290
Hatványviszony	294
Megjegyzés	296
A mérték	299
A specifikus mennyiség	305
A specifikus kvantum	305
Specifikáló mérték	308
A szabály	309
A specifikáló mérték	309
Megjegyzés	310
A két oldalnak mint minőségnek viszonya	311
Megjegyzés	314
A magáért-való-lét a mértékben	316
A reális mérték	320
Önálló mértékek viszonya	321
Két mérték kapcsolata	321
A mérték mint mértékviszonyok sora	323
Vegyrokonság	326
Megjegyzés. Berthollet a kémiai vegyrokonságról és Berzeliusnak róla szóló elmélete	328
Mértékviszonyok csomós vonala	337
Megjegyzés. Ilyen csomós vonalak példái; arról, hogy nincs ugrás a természetben	339
A mértéktelen	342
A lét lényeggé válása	345
Az abszolút indifferencia	345
Az indifferencia mint tényezőinek fordított viszonya	346
Megjegyzés. A centripetális és centrifugális erőről	349
Átmenet a lényegbe	353
A fordító utószava	355
Névmutató	367
II. kötet:	
A lényeg tana	
A lényeg, mint önmagára irányuló reflexió	6
A látszat	7
A lényeges és a lényegtelen	7
A látszat	8
A reflexió	12
A tételező reflexió	13
A külső reflexió	15
Megjegyzés	16
Meghatározó reflexió	18
A lényegiségek vagy a reflexiós meghatározások	21
Megjegyzés. A reflexiós meghatározások tételek formájában	21
Az azonosság	23
1. megjegyzés. Elvont azonosság	23
2. megjegyzés. Első eredeti gondolkodási törvény, az azonosság tétele	25
A különbség	29
Az abszolút különbség	29
A különbözőség	30
Megjegyzés. A különbözőség tétele	34
Az ellentét	36
Megjegyzés. Az aritmetika ellentétes mennyiségei	40
Az ellentmondás	43
1. megjegyzés. A pozitív és a negatív egysége	48
2. megjegyzés. A harmadik kizárásának tétele	50
3. megjegyzés. Az ellentmondás tétele	51
Az alap	56
Megjegyzés. Az elégséges alap tétele	58
Az abszolút alap	59
Forma és lényeg	59
Forma és anyag	62
Forma és tartalom	67
A meghatározott alap	68
A formális alap	68
Megjegyzés. Formális magyarázási mód tautologikus alapokon	70
A reális alap	73
Megjegyzés. Formális magyarázási mód a megalapozottól különböző alapon	75
A teljes alap	78
A feltétel	81
A relatív feltétlen	81
Az abszolút feltétlen	83
A dolgok egzisztenciába lépése	85
A jelenség	89
Az egzisztencia	91
A dolog és tulajdonságai	94
Magánvaló dolog és egzisztencia	94
A tulajdonság	97
Megjegyzés. A transzcendentális idealizmus magánvalója	98
A dolgok kölcsönhatása	100
A dolog matériákból áll	101
A dolog felbomlása	103
Megjegyzés. A matériák likacsossága	105
A jelenség	108
A jelenség törvénye	109
A megjelenő világ és a magánvaló világ	114
A jelenség felbomlása	118
A lényeges viszony	121
Az egész és a részek viszonya	122
Megjegyzés. Végtelen oszthatóság	126
Az erőnek és megnyilvánulásának viszonya	127
Az erő feltételtől-függése	128
Az erő gerjesztése	129
Az erő végtelensége	132
A külső és belső viszonya	132
Megjegyzés. A belső és külső közvetlen azonossága	134
A valóság	138
Az abszolútum	139
Az abszolutum értelmezése	139
Az abszolút attribútum	142
Az abszolútum modusza	143
Megjegyzés. Spinoza és Leibniz filozófiája	145
A valóság	150
Esetlegesség vagy formális valóság, lehetőség és szükségszerűség	151
Relatív szükségszerűség vagy reális valóság, lehetőség és szükségszerűség	155
Abszolút szükségszerűség	159
Az abszolút viszony	164
A szubsztancialitás viszonya	165
Az oksági viszony	168
A formális okság	168
A meghatározott oksági viszony	170
Hatás és ellenhatás	176
A kölcsönhatás	178
A fogalom tana	183
Előszó	185
A fogalomról általában	187
Felosztás	205
A szubjektivitás	207
A fogalom	208
Az általános fogalom	209
A különös fogalom	213
Megjegyzés. A fogalmak közönséges fajai	220
Az egyedi	225
Az ítélet	230
A létezési ítélet	237
A pozitív ítélet	237
A negatív ítélet	242
A végtelen ítélet	247
A reflexiós ítélet	248
Az egyes (szinguláris) ítélet	250
A részleges (partikuláris) ítélet	256
A szétválasztó (diszjunktív) ítélet	257
A fogalmi ítélet	261
A való (asszertórikus) ítélet	262
A lehetséges (problematikus) ítélet	263
A szükségképpi (apodiktikus) ítélet	265
A következtetés	267
A létezési következtetés	269
A következtetés első alakzata	270
A második alakzat: K - E - Á	277
A harmadik alakzat: E - Á - K	280
A negyedik alakzat: Á - Á - Á, vagy a matematikai következtetés	282
Megjegyzés. A közönséges nézet a következtetésre vonatkozóan	284
A reflexiós következtetés	289
Az egyetemes következtetés	290
Az indukciós következtetés	292
Az analógiás következtetés	294
A szükségszerű következtetés	297
A feltétlen (kategórikus) következtetés	298
A feltételes (hipotetikus) következtetés	300
A szétválasztó (diszjunktív) következtetés	303
Az objektivitás	306
A mechanizmus	312
A mechanikai objektum	312
A mechanikai folyamat	315
A formális mechanikai folyamat	316
A reális mechanikai folyamat	319
A mechanikai folyamat terméke	321
Az abszolút mechanizmus	322
A centrum	322
A törvény	324
A mechanizmus átmenete	325
A kemizmus	327
A kémiai objektum	327
A folyamat	328
A kemizmus átmenete	331
Teleológia	334
A szubjektív cél	340
Az eszköz	342
A megvalósított cél	345
Az eszme	354
Az élet	360
Az élő individuum	363
Az életfolyamat	368
A nem	371
A megismerés eszméje	374
Az igaz eszméje	382
Az analitikus megismerés	385
A szintetikus megismerés	392
A definíció	393
A felosztás	398
A tantétel	403
A jó eszméje	415
Az abszolút eszme	421
Névmutató	441

A logika tudománya I-II.

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

6 392 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A logika tudománya I-II.

A logika tudománya I-II.

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

6 392 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.