A Maffia-klub
Lajos eltűnt. Hiába küld úti beszámolókat Prágából, Isztambulból vagy Indiából, a leveleket mintha nem ő írná, a hangja hamisan cseng, a stílus nem rá vall. Valaki szerepet játszik, és a bolondját járatja velük. Valaki lajosabb akar lenni Lajosnál... Ágota - a nagy elődöt, Agatha Christie-t megidézve - próbál a rejtélyes gyilkos [gyilkosok?] nyomára bukkanni. Felkeresi barátnőit, regényrészletek, e-mailek, levelek és naplóbejegyzések sorát olvassa el, amikből kiderül, az egykor ártatlannak hitt barátságok mögött szerelemféltés, árulás, irigység, bosszú [és ami bűnt ismer még a női szív] munkálkodott, és mindez egy férfi miatt... A Maffia-klub lírai vallomások sora, tizenkét nő monológja, akik egykor főiskolai barátnőkként, sőt elválaszthatatlan "maffiózókként", a Café X félvilági díváiként habzsolták az életet, és akik évek múltán - félresikerült, elszalasztott, beteljesült és romba dőlt szerelmekkel a szívükben - újra összejönnek, hogy megfejtsék annak a férfinak a titkát, akihez mindannyiuknak köze volt; az imádott, gyűlölt, vágyott és halálra ítélt Lajos eltűnésénk rejtélyét.
- Kiadó:
- Ulpius-Ház
- Kiadás éve:
- 2008
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Alföldi Nyomda
- ISBN:
- 9789639752825
- Kötés típusa:
- kemény papírkötés, kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 262 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.50cm
- Súly:
- 0.30kg
- Kategória:
Jégkocka-hálóing 41
Mindegy kisasszony 63
No man's woman 87
Garfield 125
Gazdaságos 141
Pezsegj! 149
Szent Dóra 159
Ficánka bácsi Göd felsőn 179
Hatóidő 209
A Hold 227
Függöny 245
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
A könyvtárban válogatva kezembe akadt egy kortárs mű. Egy költőnő, Karafiáth Orsolya műve, akinek a nevét már sokszor hallottam. Olvasnom kell tőle, ne maradjak már műveletlen, vagy félművelt olvasó… El is kezdtem, de ünnepélyesen, vagy ünnepély nélkül, de be kell jelentenem, hogy inkább félművelt maradok. Érzem, hogy a szerző jó történetet ötölt ki és kitűnően fogalmaz, de hogy a vulgárisan fogalmazott hímtagokra rímelő kínversek, valamint az emberi ürülékből formára pottyantott magyar ábécé jellemezze Lajost, s az ez iránti érdeklődést mutassam jómagam, azt nem viselem el. Egyszerűen undorító – akkor is, ha a képzeletbeli Lajost, ill. a levél íróját kívánja jellemezni! Sajnálattal ábrándulok ki e munkásságból, mielőtt igazán megismertem volna…Vajon kinek szól – szándéka szerint – ez a könyv? Annyira elment tőle a kedvem a 21.oldalon, hogy félbehagyom.
Kíváncsi lennék, hogy a kötetből kijáró lapok a szétolvasástól, vagy a sutba vágásoktól élnek önálló életet?