A magyar aktivizmus művészete

A magyar aktivizmus – elsősorban német példák nyomán – a világháború második évében született meg. Első írott dokumentma A Tett című lap. A lap szerkesztője Kassák lajos, főmunkatársai Uitz Béla, Vajda Imre, Dobrovits Péter, Rozványi Vilmos és Pászk Jenő. A Tett betiltása után Kassák 1916-ban új lapot indít, a MÁ-t, amely 1919-ig Budapesten, 1920-26-ig Bécsben jelent meg. Az aktivizmus képzőművészete első korszakában szintetizálta a huszadik század jelentős európai irányzatait, az expresszionizmus, futurizmus, kubizmus problematikáját. Jelentős művészei: Nemes Lampérth József, Máttis Teutsch János, Uitz Béla, Kmetty János, Bortnyik Sándor expresszív, harsány műveikben közvetlenebb vagy elvontabb formában közvetítik a korszak konfliktusait, forradalmi lendületét. A mozgalom 1920-26 között Bécsben a közép-európai nemzetközi avantgarde művészet centrumává válik. Egyik fő programja a kommunikáció. Moszkva, Párizs, Berlin, Belgrád, Varsó, Prága és Bukarest avantgarde művészcsoportjával alakítanak ki kapcsolatokat. Stilárisan a dadaizmus, majd a konstruktivizmus hatása alakítja a mozgalom képzőművészeit. Ebben a korszakban Kassák is képzőművésszé válik, s új irányzatot teremt: a képarchitektúrát. Az új irányzat az építés elvét vallja. Az aktivizmus Bécsben polarizálódott. Uitz, Bortnyik egy ideig az „ideológiai forma” abszolút építményeit akarta megalkotni, a mozgalomhoz csatlakozó Moholy-Nagy László a művészet anyagokat, technikákat, műfajokat és művészeti ágakat összefogó s egyben analizáló felfogását vallotta, Barta Sándor, Kassák a szó és kép, a költészet és képzőművészet összefüggéseit kereste. A mozgalom utolsó korszaka a húszas évek második felében Budapesten volt, kiadványai a Dokumentum és az Új Föld című lapok. A kötet a magyar aktivizmus mozgalmának filozófiai-művészeti előzményeit tárgyalja, elhelyezi a mozgalmat a magyar és egyetemes művészet történetében, jellemzi célkitűzéseit és megvalósult alkotásait. Feltárja nemzetközi kapcsolatait, különös hangsúllyal a környező országok avantgarde köreinek eddig még kevéssé feltárt művészetére. A kötetet 38 színes és 263 fekete-fehér kép és az egykorú dokumentumokból gazdag forrásválogatás egészíti ki.

Mutass kevesebbet