A magyar állam életrajza

Kiadás éve: [1924]. Nemcsak Szekfű pályájának, de a magyar történetírás fejlődésének is jelentős mérföldköve ez a kötet. Szekfű megállapítja, hogy a magyar tömegek romantikus és liberális történeti illúziói rendületlenül tartják magukat s "szinte gyermekesnek tetsző, színpadias történetszemlélet" jellemzi a "nagyközönséget". A magyar állam életrajzával Szekfű jelentős kísérletet tesz a történeti hamis tudat homályainak szétoszlatására. Felfogásában gyökeresen eltér minden korábbi összegzéstől. Gondolatmenetének pillérei Szent István és Széchenyi István. Szekfű bennük olyan államférfiakat lát, akik nemzetünk számára új, dinamikus, a fejlett környezethez közelítő pályát jelöltek ki; akik európai léptékkel mérték a magyarság távlatait. Előszó: Ezen második, magyar nyelvű kiadás stilusbeli javítást és az 1917 óta a magyar történetkutatástól megállapított új adatokat leszámítva, - mely adatokat művem illető helyére beillesztettem - teljességgel változatlan. Nem tartottam szükségesnek a XIX. század rajzán sem változtatni, melyről bár azóta külön tanulmányt is irtam külön kötetben, jelen munkámnak még 1916-ban írt VI. fejezetében elég világosan szólottam, amennyire az akkori helyzetben, tompított Spinek alkalmazásával ez lehetséges volt. Egészen új a VII. fejezet, hol a trianoni szerződésnek a magyar államiság és nemzetiségre való hatását próbáltam meg jellemezni és ez új, szomorú korszak helyét ezeréves állam- és nemzettörténetünkben megjelölni. Budapest, 1923 novemberében.

Mutass kevesebbet