A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig (dedikált)

Az ázsiai sztyeppékről érkező magyar törzsek a IX-X. században foglalták el, majd lakták be Közép-Európa közepét. A kereszténység felvétele, az államalapítás, majd a nyugati államigazgatás kiépítése a nyugat-európai országokhoz képest több száz évvel később indult el, mely folyamatot a XVI. század közepétől máris derékba törték az Oszmán Birodalom elleni vesztes háborúk, majd a "felszabadító" Habsburg Birodalomnak való több évszázados alávetettség, az időnként gazdasági és társadalmi felzárkózást is jelentő alkalmazkodási kényszer. Az elnyomó hatalmak elleni fegyveres, vérbe fojtott küzdelmek csak növelték a nemzet elszántságát egy sikeres gazdaságpolitika megvalósításáért. A második világháború után az ország a Szovjetunió érdekszférájába került, de a szovjet típusú tervgazdasági rendszer "legvidámabb barakkja" és "kirakatországa" lehetett. A szocialista világrendszer szétesése utáni nyers piacgazdasági, majd a 2010 utáni aktív államműködés állampénzügyi vonatkozásai ugyancsak érdekes információkat jelenthetnek e gazdag, ám hektikus gazdaságpolitikai múlttal rendelkező ország iránt érdeklődők számára. Prof. Dr. LENTNER CSABA (1962, Pápa) egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán a Közpénzügyi Kutatóintézet vezetője. Wekerle Sándor Tudományos Életműdíjjal és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett közgazdász professzor.

Mutass kevesebbet