A magyar beszédhangok atlasza

A mű egy szöveges és egy atlasz részből áll. A szerző a szöveges bevezető részben a magyar leíró hangtan és annak műszeres vizsgálatát tárgyalja tömören. Bemutatja a korszerű kísérleti fonetikai műszereket és segédeszközöket, valamint a különböző fonetikai átírások összesítő táblázatát. A 34 hangtáblát tartalmazó atlasz részben a könyvben ismertetett technikai segédeszközök és műszerek segítségével készített fényképeken és diagramokon mutatja be a magyar beszédhangjainak legjellemzőbb és legfontosabb képzésmozzanatát. Ezeket a hangtáblákat nemcsak a nyelvészek, hanem mindazok, akik a nyelvvel, illetve beszéddel foglalkoznak, nagy haszonnal tanulmányozhatják. Az egyetemi hallgatókon kívül elsősorban tanárok, színészek, énekesek, gyógypedagógusok használhatják eredményesen az egységes magyar köznyelvi kiejtés elsajátításához. Nagy segítséget nyújt a magyarul tanuló külföldieknek is, mert a helyes kiejtést "szemmel láthatóan" sajátíthatják el az ábrák és fényképek alapján. Az egyes hangtáblák a magyar nyelv beszédhangjait röntgen-rétegfelvételeken és a hangképző szervekről készített több irányú fényképeken mutatják be. A hang kiejtésének kezdeti, kiteljesedő és befejező mozzanatát 12 kockából álló képsor szemlélteti. Kiegészítésül megtaláljuk a hang képzésére jellemző palatogramot, a tudományos kutató számára pedig a szonagramot is közöljük.

Mutass kevesebbet