A magyar egyház évezrede (aláírt)

Előszó Első szent uralkodónk keresztény királlyá koronázásának ezredik évfordulóján hálás tisztelettel emlékezik magyar népünk az ő ország alapító művére, magyar katolikus híveink sokasága pedig a Krisztus követésében kiemelkedő szentre, az egyházszervezet - püspökségek, monostorok - alapítójára, nemzetünk első nagy doktorára, vagyis hitre tanítójára és apostolára, akiről II. Szilveszter pápa - későbbi hagyomány szerint - azt mondotta: "Én csak apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népét térítette meg általa." Magyar egyházunk számtalan eseménnyel ünnepli ezt a jeles esztendőt, amely egyben a kereszténység második millenniuma, vagyis Jézus Krisztus földi születésének kettőezredik évfordulója. Kiemelkednek a sok-sok helyi ünnepek közül az egyházmegyei zarándoklatok, s a távoli idegenben egyénileg vagy csoportosan végzett, a modern utazás kényelmei ellenére vezeklésektől sem mentes zarándokutak akár a Szentföldre, akár Rómába az apostolok sírjaihoz, vagy a Boldogságos Szűzanya szentélyeibe itthon és külhonban egyaránt. A magyar egyház számára e kettős szentévben jeles itthoni esemény volt a budapesti Katolikus Naggyűlés és lesz a holnapi Szent István ünnep, amikor is a budapesti társszékesegyházból, a Szent István Bazilikából a Szent Jobbot az Országházba visszük, hogy a Szent Jobbot az Országházba visszük, hogy a Szent Korona mellé helyezve kifejezzük a lelki egybeforrottságot, ami Szent István király karizmatikus személyiségében megtestesült, és ami a kereszténységet, valamint a magyarságot jellemezte ezer esztendőn keresztül....

Mutass kevesebbet