Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

A magyar építészet 1867-1967

A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek
A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek A magyar építészet 1867-1967 - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve:
1970
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2
Nyomda:
Révai nyomda
Nyomtatott példányszám:
5.000 darab
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
179 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 19.00cm
Súly:
0.42kg
Kategória:
BEVEZETÉS 5

I. A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÉPÍTÉ-
SZETE MAGYARORSZÁGON 11
A) Az ipari forradalom és a kapitalizmus fejlődé-
sének következményei a XIX. század építésze-
tében 13
1. Új épületfajták iránti igények: differenciá-
lódás∎és a mennyiségi követelmények meg-
növekedése 13
2. Szerkezeti, technológiai fejlődés: a törté-
nelmi formák epidermisze alatt beérnek az
építészet minőségi változásának előfeltételei 15

8) A historizmus (eklektika) építészete 16
1. Közös vonások és sajátosságok a XIX. század
második felének eklektikus építészetében 17
o) Stílusáramlatok az építészettörténeti
formák felelevenítésének jegyében 17
b) A historizmus építészetének jellemző
sajátosságai a különböző országokban 17
2. A kapitalizmus magyarországi — viszony-
lagosan késői — kifejlődése és sajátosságai.
Ennek megnyilvánulása az új épületfajták
megvalósításában. Az építészet és az építész
helye a társadalomban 22
3. A historizmus (eklektika) építészete Ma-
gyarországon 23
o) A korai és fénykori magyar eklektika
legkiválóbb képviselője: Ybl Miklós. A
kisebb jelentőségű kortársak 24


b) A késői magyar eklektika és legjelentő-
sebb képviselői. Külföldi építészek ma-
gyarországi tevékenysége 29
C) A külföldi avantgardista irányzatok; különféle
megjelenési formáik a századforduló magyar
építészetében 38
1. A történelmi stílusok szabadabb felfogású
hazai tolmácsolói a kötetlenebb formálás
útján 40
2. A bécsí szecesszió magyarországi válfajának
néhány képviselője 41
3. A Jugendstil észak-német válfajának hazai
változata 42
4. A szecesszió egyéb — különféle — változa-
tait képviselő építészek. Az építésztársu-
lások sajátos formája: építészpárok 43
5. Néhány jelentős bérházépítő 46
D) A nemzeti jellegű modern magyar építészet
megteremtésére irányuló törekvések 48
1. Előzmények: Feszl Frigyes 49
2. Lechner Ödön életműve: eszméi és alkotá-
sai. Közvetlen követői és tanítványai 49
3. A külföldi építészet új törekvései és a sajá-
tosan magyar jelleg szintézisének proble-
matikája 55
a) Lajta Béla életműve. Helye az európai
építészetben 55
b) Egy „félrecsúszott" vonal: a Vágó fivérek 59
4. A népi építészet „felfedezése". A tanulsá-
gok érvényesítésére irányuló törekvések 59


ai A _fiatalok" 59
b) Medgyaszay István: a vasbeton és a né-
pies-nemzeti törekvések sajátos prob-
lematikája 63
5. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és
az építészet ügye 64
II. A MAGYAR ÉPÍTÉSZET A KÉT VILÁGHÁBORÚ
KÖZÖTT 65
Al Az európai építészet a két világháború között 67
B) A reakció konszolidációja. Visszatérés a stí-
lusban építéshez. A „neo"-irányzatok és kép-
viselőik. A hivatalos „neobarokk" építészet
és a „békés konszolidáció" illúziója 71
Cl A két világháború közti időszak magyaros jel-
legű törekvései; a Lechner Ödön Társaság.
A stilusban építés és a modern magyar építé-
szet mezsgyéjén 75
D/ A két világháború kózti modern építészeti
mozgalmak magyarországi megnyilvánulásai 79
1. Magyarok a Bauhausban 79
2. A magyar CIRPAC (CIAM) csoport 79
3. A CIRPAC-on kívüliek 83
4. Új népies irányzat kibontakozása a II. világ-
háborút megelöző években 89
5. Néhány épulettípus: templom, kórház,
mozi. szálloda. lakóház. Kiállítási architek-
túra. Bútor, belső, portál, üzlet: a „kis fel-
adatok" kényszere és varázsa 90
6. Magyar építészek külföldön 99
III. A MAGYAR ÉPÍTÉSZET A II. VILÁGHÁBORÚ
UTÁN 101
A) Az egyetemes építészet alakulása a II. vilag-
háború után 103


B) Az új társadalmi rend létrejöttének következ-
ményei hazánk épitészetének tartalmi és szer-
vezeti vonatkozásában 105
1. Az épitészet ügyének új alapokra fektetése:
az építőipar államosítása, az állami tervező-
intézetek létrehozása. Az építészek társa-
dalmi szervezete: a Magyar Építőművészek
Szövetsége 105
2. Az első ötéves terv jelentösége az új magyar
építészet alakulásában. Új ipari és urbanisz-
tikai létesítmények 108
3. Budapest tervszerű urbanisztikai fejlesz-
tése. A budapesti váregyüttes helyreálli-
tása. Műemlékvédelem 112
C) A felszabadulás utáni magyar építészet három
szakasza 119
1. Az első periódus: újjáépítés az új építészet
jegyében 121
2. A második — ,.archaizáló" — szakasz épi-
tészetének néhány példája 125
3. A harmadik — jelenleg is tartó — periódus 127
a) Lakóházépítés. A korszerü tömeges la-
kásépítés előfeltételeinek megterem-
tése. Házgyárak. Egyedi tervezésű lakó-
épületek: ..gofhijbeépítések", társashá-
zak, családi lakóházak 128
b) A harmadik szakasz legfontosabb épület-
fajtái a társadalmi szükségletek kielégí-
tésének tükrében 140
D) Ipari építészet. Az Ipari és Mezögazdasági Épu-
leteket Tervező Vállalat (IPARTERV) 150
Irodalom 162


Merényi Ferenc

Merényi Ferenc  további könyvei

Romantikus és eklektikus épitészet
20%
320 Ft 256 Ft (20%)
Antikvár könyv
Európai építészet 1750-1918
20%
9 000 Ft 7 200 Ft (20%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...