A magyar esztétika története (1945-1975)
A tudománytörténeti áttekintések ritkán sorolhatók az érdekes olvasmányok közé: hangyaszorgalommal összehordott tényanyagukat csak a szakemberek hasznosíthatják. Szerdahelyi István könyve azonban több okból is kivétel e műfajban. A magyar esztétika utóbbi harminc esztendejének története már önmagában is számos drámai fordulattal, izgalmas vitákkal, heves szellemi küzdelmekkel színezett. A szerző pedig nem elégedett meg azzal, hogy szenvtelen szavakkal ismertesse a történteket, hanem tudatosan vállalja a marxista történetíró pártosságát: maga is vitába száll, érvel és cáfol, s egy-egy kutatási terület helyzetképét felvázolva nemcsak az eredményeket rögzíti, hanem a hiányosságokat, megoldatlan problémákat is felmutatja, kritikailag értékel. Az olyan közismert esztétikai tudományágak mellé, amilyen az általános művészetelmélet vagy az irodalomesztétika, odaállítja a szinte ismeretlen ágazatokat, a fotoesztétikát vagy a kertművészet elméletét is, és e felfedező munka nyomán az a meglepő tény derül ki, hogy a magyar esztétika sokkal fejlettebb, sokoldalúbb, mint gondoltuk volna. A könyv azt a feladatot is vállalja, hogy a különböző szerzők, eltérő kutatási területek, irányok egymástól elszigetelten létrejött, de gondolatilag egymáshoz illő, egymást kiegészítő koncepcióit szembesítse, egybeépítse, s így nemcsak történeti forrásműként, hanem marxista esztétikánk eredményét logikailag rendszerező kézikönyvként is hasznosítható. Az oktatás, az önművelés szolgálatára gondolva a szerző igyekezett az esztétika filozofikusan elvont okfejtéseit minél közérthetőbben, szemléletesebben ismertetni, olvasmányos stílusban megfogalmazni.
- Borító tervezők:
- Erdélyi János
- Kiadó:
- Kossuth Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1976
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Athenaeum Nyomda
- Nyomtatott példányszám:
- 10.000 darab
- ISBN:
- 9630906600
- Kötés típusa:
- kemény papírkötés, kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 564 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 14.50cm, Magasság: 20.00cm
- Súly:
- 0.41kg
- Kategória:
Bevezetés 5
A kezdettől az újrakezdésig: 1945-1956
Előzmények 16
Az új helyzet és a polgári esztétika 19
Mátrai László 20
Sík Sándor 22
Füst Milán 24
A marxista esztétika offenzívája 25
Az első realizmus-vita 28
Irodalomcentrikusság és napi aktualitásigény 30
A hagyománycentrikus szemlélet 32
A szektarionizmus 33
A marxista esztétika vonzereje 36
A polgári esztétika megszűnése 38
A dogmatizmus időszaka 41
A szocialista realizmus elméletének kidolgozatlansága 43
A személyi kultusz atmoszférája 47
A tartalom és forma metafizikus szétválasztása 47
A művészet nemzeti jellege 48
Harc a dogmatizmus ellen 49
A felépítmény-vita 55
A második realizmus-vita 58
Lukács György esztétikai nézetei 62
A művészet mint megismerési forma, visszatükröződés 65
A tpikusság 66
Az emberközpontúság 66
A művészi igazság és az intenzív totalitás 68
Fiktivitás és fantasztikum 69
Lukács koncepciójának önellentmondásai 71
A művészi igazság és az irányzatosság, pártosság 74
Művészi igazság és újszerűség 77
A "nagy realizmus" koncepciója 78
A "realizmus diadala" 82
A népiség 86
A realizmus és antirealizmus harca 88
Az "izmusok" 89
Szépség és művésziség 92
A "nagy realizmus" elméletének felbomlása 93
A realizmus mint központi értékkategória 94
A művészet fejlődése 96
A műalkotás szerkezete 97
A formalizmus és a forma objektivitása 100
A művészeti technika szubjektivitása 102
A tartalom és forma teljes egysége 103
Kultúrpolitikai vonatkozású koncepciói 105
Lukács tekintélye 111
A "Lukács-vita" előzménye 112
A Lukács-vita 114
A vita után 120
Balázs Béla 123
Filmesztétikai nézetei 125
Balázs Béla és Lukács 126
Esztétikájának fogadtatása 128
Révai József 128
A szimbolizmus mint realizmus 130
A líra és az intenzív totalitás 131
A "nagy lázadók" 132
Kultúrpoilitikai elvei 132
Historicizmus és prakticizmus 133
Irodalomesztétika 135
Lukács György 137
Lukács nyomában és azon túl 141
Építészeti esztétika 145
Vita az építőművészeti szocialista realizmusról 146
Az építőművészet sajátosságai 149
Zeneesztétika 154
A népiesség és a Bartók-hagyomány 155
A marxista zeneesztétika kezdetei 158
Képzőművészeti esztétika 159
Fülep Lajos 160
Vita az absztrakt művészetről 161
A fényképmásolástól a poosztimpresszionizmusig 166
Az esztétika egyéb ágazatai 167
Kertművészeti esztétika 168
Iparművészet-elmélet 169
Filmesztétika 171
A "marginális művészetek" esztétikája 172
Esztétikatörténet 173
Általános esztétika 174
Általános művészetelmélet 175
A művészeten kívüli esztétikum elmélete 176
Az esztétikai objektivitás problémája 177
Összegezés 180
A széttagoltságtól az egység felé: 1957-1975 185
A Lukács-kritika 191
A "revizionista Lukács" keritikája 192
A "dogmatikus Lukács" kritikája 196
Az orientációs válság 199
A modernizmus-vita 203
A korszerűség 205
Az avantgarde-irányzatok társadalmi gyökerei 206
A dekadencia 208
Modernizmus és realizmus 210
Az avantgardista kifejezőeszközök realista adaptációja 212
A vita értékelése 213
A harmadik realizmus-vita 215
A lukácsi realizmusfogalom 216
A realista stílus fogalma 219
A kritikai realizmus fogalma 221
A szocialista realizmus fogalma 222
A "parttalan realaizmus" kritikája 223
A vita értékelése 224
A lukácsi szimbólum-allegória-koncepció 227
Az "irányzat-, módszer-, stílusvita" 229
A módszer fogalma 229
A stílus fogalma 233
Az egyedi mű stílusa és az egyéni stílus 237
Az irányzat és korstílus, a stílusváltozat 239
A többi elvont stílusfogalom 242
Stílus és érték 243
A művészeti korszakok és irányzatok problémái 244
A tükrözés-vita 247
Az ábrázolás és kifejezés fogalma 247
Az autonóm művészeti tükrözés határai 252
A vita egyéb elágazásai 256
Az érték-vita 258
A realaizmus mint érték 258
A közérthetőség-vita 260
A művészi érték konkrétabb sajátosságai 264
Általános értékelmélet és esztétikai értékelmélet 265
Szépség és realizmus 267
Esztétikai érték és érdek, szükséglet 270
Az ízlés-vita 271
Vita a nemzeti jellegről és a népiség fogalmáról 273
A népiség 277
Az egység útján 280
A Lukács-probléma rendeződése 280
Táguló horizontok 283
A strukturalizmus-vita 285
A frankfurti iskola, a technicizmus és az "új baloldal" kritikája 288
A marxista elmélet hegemóniája és egysége 291
Lukács György esztétikája 295
A világszerűség 296
Az antopocentrizmus 299
Szubjektivitás, objektivitás és nembeliség 300
Az intenzív totalitás 301
A realizmus 303
Az egynemű közeg, az "egész ember" és az "ember egésze" 303
A katarzis 306
Defetisizálás, "az emberiség emlékezete" 307
A meghatározatlan tárgyiasság 308
A kettős visszatükrözés 310
Az egyvesszős jelzőrendszer 311
Lukács esztétikum-modellje 312
Vita a nembeliségről 314
Vita az esztétikai tárgy objektivitásáról 319
Az antropocentrizmus problémái 322
Az intenzív totalitás és tipikusság problémái 323
Az egynemű közeg fogalmának ellentmondásai 325
A katarzis fogalmának ellentmondásai 326
A mindennapiság fogalmának ellentmondásai 329
A kettős visszatükrözés fogalmának ellentmondásai 331
Az egyvesszős jelzőrendszer problémája 332
Lukács esztétikum-modelljének problémái 333
Lukács esztétikájának jelentősége 335
Szigeti József esztétikai nézetei 337
Az esztétikum modellje 338
Az esztétikai minőségek rendszere 339
A művészet szféráinak modellje 342
A műalkotások szerkezete 345
Irodalomesztétika 347
Módszertan, metatudomány, műfajelmélet 347
Epikaelmélet 350
Líraelmélet 352
Költészetelmélet 356
Verselmélet és stilisztika 359
Drámaelmélet és színházesztétika 361
Dráma és színház 362
A modern dramaturgia 366
A dráma mint irodalmi műfaj 367
Zeneesztétika 369
A valóság zenei képe 369
Vita a zenei köznyelvről 375
A Lendvai-vita 377
Vita az atonalitásról 378
A zenei plluralizmus problémája 381
A "könnyűzene" elmélete 383
Marxista zeneesztétikánk tekintélye 384
Építészeti esztétika 385
Az építőművészet sajátossága 386
Az építészeti forma és a műélmény problémái 396
A városépítészet esztétikája 397
Az építőművészet és társművészetei 400
Filmesztétika 401
Kifejlett művészet-e a film? 402
A film mint önálló, komplex művészet 403
A filmbeli tükrözés sajátosságai 404
A film formanyelve 405
A film és az általános művészetelméleti-esztétikai kategóriák 407
A film szerzőségének probémája 408
A film műfajai 410
Van-e magyar filmesztétika? 411
Képzőművészeti esztétika 412
A "vizuális kultúra" problémája 413
Az autonóm képzőművészet sajátosságai 416
Dekoratív képzőművészet, díszítőművészet 421
A képzőművészeti kiegészítő műfajok 424
Az absztrakt művészet vitája 425
Folklóresztétika és a "közhasználatú művészet" elmélete 429
A folklór művészet esztétikai jellemzői 429
A folklór művészet jelene és jövője 433
A "közhasználatú művészet" esztétikai jellemzői 436
A szórakoztató művészet és a giccs elmélete 439
A giccs 440
A szórakoztató művészet 442
Az esztétika egyéb ágazatai 447
Iparművészeti és ipari esztétika 447
Rádió- és tévéesztétika 451
Fotoesztétika 457
A kertművészet esztétikája 460
Az eladóművészet esztétikája 463
Táncesztétika 464
Az esztétikai nevelés elmélete 466
Esztétikatörténet 467
Metaesztétika 469
Általános művészetelmélet 476
A művész fogalma 476
A művészeti ágak rendszere 478
A művészet a történelmi fejlődésfolyamatban 482
A műalkotás struktúrája 488
A tartalom és forma viszonya 488
A tartalom, az eszmei mondanivaló és a téma 490
Irányzatosság, elkötelezettség, pártosság 496
A külső és belső forma 498
Az elvont formák 500
Alkotás és befogadás 501
A művészetelmélet határterületei, a társtudományok főbb eredményei 504
Általános esztétika 506
Szépségelmélet 506
A többi esztétikai minőség elmélete 510
Az esztétikum általános meghatározása 512
Az esztétikum szférái 519
Az esztétikum szféráinak elvi egyenértékűsége 520
Környezetesztétika 523
Összegezés 524
A kezdettől az újrakezdésig: 1945-1956
Előzmények 16
Az új helyzet és a polgári esztétika 19
Mátrai László 20
Sík Sándor 22
Füst Milán 24
A marxista esztétika offenzívája 25
Az első realizmus-vita 28
Irodalomcentrikusság és napi aktualitásigény 30
A hagyománycentrikus szemlélet 32
A szektarionizmus 33
A marxista esztétika vonzereje 36
A polgári esztétika megszűnése 38
A dogmatizmus időszaka 41
A szocialista realizmus elméletének kidolgozatlansága 43
A személyi kultusz atmoszférája 47
A tartalom és forma metafizikus szétválasztása 47
A művészet nemzeti jellege 48
Harc a dogmatizmus ellen 49
A felépítmény-vita 55
A második realizmus-vita 58
Lukács György esztétikai nézetei 62
A művészet mint megismerési forma, visszatükröződés 65
A tpikusság 66
Az emberközpontúság 66
A művészi igazság és az intenzív totalitás 68
Fiktivitás és fantasztikum 69
Lukács koncepciójának önellentmondásai 71
A művészi igazság és az irányzatosság, pártosság 74
Művészi igazság és újszerűség 77
A "nagy realizmus" koncepciója 78
A "realizmus diadala" 82
A népiség 86
A realizmus és antirealizmus harca 88
Az "izmusok" 89
Szépség és művésziség 92
A "nagy realizmus" elméletének felbomlása 93
A realizmus mint központi értékkategória 94
A művészet fejlődése 96
A műalkotás szerkezete 97
A formalizmus és a forma objektivitása 100
A művészeti technika szubjektivitása 102
A tartalom és forma teljes egysége 103
Kultúrpolitikai vonatkozású koncepciói 105
Lukács tekintélye 111
A "Lukács-vita" előzménye 112
A Lukács-vita 114
A vita után 120
Balázs Béla 123
Filmesztétikai nézetei 125
Balázs Béla és Lukács 126
Esztétikájának fogadtatása 128
Révai József 128
A szimbolizmus mint realizmus 130
A líra és az intenzív totalitás 131
A "nagy lázadók" 132
Kultúrpoilitikai elvei 132
Historicizmus és prakticizmus 133
Irodalomesztétika 135
Lukács György 137
Lukács nyomában és azon túl 141
Építészeti esztétika 145
Vita az építőművészeti szocialista realizmusról 146
Az építőművészet sajátosságai 149
Zeneesztétika 154
A népiesség és a Bartók-hagyomány 155
A marxista zeneesztétika kezdetei 158
Képzőművészeti esztétika 159
Fülep Lajos 160
Vita az absztrakt művészetről 161
A fényképmásolástól a poosztimpresszionizmusig 166
Az esztétika egyéb ágazatai 167
Kertművészeti esztétika 168
Iparművészet-elmélet 169
Filmesztétika 171
A "marginális művészetek" esztétikája 172
Esztétikatörténet 173
Általános esztétika 174
Általános művészetelmélet 175
A művészeten kívüli esztétikum elmélete 176
Az esztétikai objektivitás problémája 177
Összegezés 180
A széttagoltságtól az egység felé: 1957-1975 185
A Lukács-kritika 191
A "revizionista Lukács" keritikája 192
A "dogmatikus Lukács" kritikája 196
Az orientációs válság 199
A modernizmus-vita 203
A korszerűség 205
Az avantgarde-irányzatok társadalmi gyökerei 206
A dekadencia 208
Modernizmus és realizmus 210
Az avantgardista kifejezőeszközök realista adaptációja 212
A vita értékelése 213
A harmadik realizmus-vita 215
A lukácsi realizmusfogalom 216
A realista stílus fogalma 219
A kritikai realizmus fogalma 221
A szocialista realizmus fogalma 222
A "parttalan realaizmus" kritikája 223
A vita értékelése 224
A lukácsi szimbólum-allegória-koncepció 227
Az "irányzat-, módszer-, stílusvita" 229
A módszer fogalma 229
A stílus fogalma 233
Az egyedi mű stílusa és az egyéni stílus 237
Az irányzat és korstílus, a stílusváltozat 239
A többi elvont stílusfogalom 242
Stílus és érték 243
A művészeti korszakok és irányzatok problémái 244
A tükrözés-vita 247
Az ábrázolás és kifejezés fogalma 247
Az autonóm művészeti tükrözés határai 252
A vita egyéb elágazásai 256
Az érték-vita 258
A realaizmus mint érték 258
A közérthetőség-vita 260
A művészi érték konkrétabb sajátosságai 264
Általános értékelmélet és esztétikai értékelmélet 265
Szépség és realizmus 267
Esztétikai érték és érdek, szükséglet 270
Az ízlés-vita 271
Vita a nemzeti jellegről és a népiség fogalmáról 273
A népiség 277
Az egység útján 280
A Lukács-probléma rendeződése 280
Táguló horizontok 283
A strukturalizmus-vita 285
A frankfurti iskola, a technicizmus és az "új baloldal" kritikája 288
A marxista elmélet hegemóniája és egysége 291
Lukács György esztétikája 295
A világszerűség 296
Az antopocentrizmus 299
Szubjektivitás, objektivitás és nembeliség 300
Az intenzív totalitás 301
A realizmus 303
Az egynemű közeg, az "egész ember" és az "ember egésze" 303
A katarzis 306
Defetisizálás, "az emberiség emlékezete" 307
A meghatározatlan tárgyiasság 308
A kettős visszatükrözés 310
Az egyvesszős jelzőrendszer 311
Lukács esztétikum-modellje 312
Vita a nembeliségről 314
Vita az esztétikai tárgy objektivitásáról 319
Az antropocentrizmus problémái 322
Az intenzív totalitás és tipikusság problémái 323
Az egynemű közeg fogalmának ellentmondásai 325
A katarzis fogalmának ellentmondásai 326
A mindennapiság fogalmának ellentmondásai 329
A kettős visszatükrözés fogalmának ellentmondásai 331
Az egyvesszős jelzőrendszer problémája 332
Lukács esztétikum-modelljének problémái 333
Lukács esztétikájának jelentősége 335
Szigeti József esztétikai nézetei 337
Az esztétikum modellje 338
Az esztétikai minőségek rendszere 339
A művészet szféráinak modellje 342
A műalkotások szerkezete 345
Irodalomesztétika 347
Módszertan, metatudomány, műfajelmélet 347
Epikaelmélet 350
Líraelmélet 352
Költészetelmélet 356
Verselmélet és stilisztika 359
Drámaelmélet és színházesztétika 361
Dráma és színház 362
A modern dramaturgia 366
A dráma mint irodalmi műfaj 367
Zeneesztétika 369
A valóság zenei képe 369
Vita a zenei köznyelvről 375
A Lendvai-vita 377
Vita az atonalitásról 378
A zenei plluralizmus problémája 381
A "könnyűzene" elmélete 383
Marxista zeneesztétikánk tekintélye 384
Építészeti esztétika 385
Az építőművészet sajátossága 386
Az építészeti forma és a műélmény problémái 396
A városépítészet esztétikája 397
Az építőművészet és társművészetei 400
Filmesztétika 401
Kifejlett művészet-e a film? 402
A film mint önálló, komplex művészet 403
A filmbeli tükrözés sajátosságai 404
A film formanyelve 405
A film és az általános művészetelméleti-esztétikai kategóriák 407
A film szerzőségének probémája 408
A film műfajai 410
Van-e magyar filmesztétika? 411
Képzőművészeti esztétika 412
A "vizuális kultúra" problémája 413
Az autonóm képzőművészet sajátosságai 416
Dekoratív képzőművészet, díszítőművészet 421
A képzőművészeti kiegészítő műfajok 424
Az absztrakt művészet vitája 425
Folklóresztétika és a "közhasználatú művészet" elmélete 429
A folklór művészet esztétikai jellemzői 429
A folklór művészet jelene és jövője 433
A "közhasználatú művészet" esztétikai jellemzői 436
A szórakoztató művészet és a giccs elmélete 439
A giccs 440
A szórakoztató művészet 442
Az esztétika egyéb ágazatai 447
Iparművészeti és ipari esztétika 447
Rádió- és tévéesztétika 451
Fotoesztétika 457
A kertművészet esztétikája 460
Az eladóművészet esztétikája 463
Táncesztétika 464
Az esztétikai nevelés elmélete 466
Esztétikatörténet 467
Metaesztétika 469
Általános művészetelmélet 476
A művész fogalma 476
A művészeti ágak rendszere 478
A művészet a történelmi fejlődésfolyamatban 482
A műalkotás struktúrája 488
A tartalom és forma viszonya 488
A tartalom, az eszmei mondanivaló és a téma 490
Irányzatosság, elkötelezettség, pártosság 496
A külső és belső forma 498
Az elvont formák 500
Alkotás és befogadás 501
A művészetelmélet határterületei, a társtudományok főbb eredményei 504
Általános esztétika 506
Szépségelmélet 506
A többi esztétikai minőség elmélete 510
Az esztétikum általános meghatározása 512
Az esztétikum szférái 519
Az esztétikum szféráinak elvi egyenértékűsége 520
Környezetesztétika 523
Összegezés 524
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...