A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között

Előszó: Jelen kötetet azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az olvasónak, hogy a benne foglalt többségükben itt először megjelenő – tanulmányok a kutatás tényleges és számottevő előrelépését képviselik. Teljességre a kötet nem törekedhetett: nem hiánytalan körképet gondolunk nyújtani, hanem hiánypótló – ti. az ideológiatörténetre összpontosító – hozzájárulást a két világháború közötti magyar szellemi élettel foglalkozó, terjedelmes és színvonalas újabb irodalomhoz. Ugyanakkor némi elégedetlenséget érzünk: hiszen eredeti tervünk szerint önálló fejezeteknek kellett volna foglalkozniok Szekfű Gyulával, Hajnal Istvánnal, Babitscsal, a népi írókkal, Bálint Györggyel, Fogarasi Bélával és még számos más személyiséggel és áramlattal. Ezek a fejezetek azonban minden erőfeszítésünk ellenére – nem (vagy nem a megfelelő színvonalon) készültek el, a kötet megjelenését viszont nem akartuk tovább késleltetni. Így Hermann István bevezető tanulmányára hárult az a feladat, hogy – túl az általános légkör érzékeltetésén, a fő tendenciák felvázolásán – valamelyes részletességgel kitérjen a mondott témákra is. Bízunk abban, hogy a kötet széles körű érdeklődést elégít ki, s bízunk abban is, hogy – mindazzal, amit megoldott, mind pedig azzal, amit megoldatlanul hagyott további érdeklődésre s további kutatásokra ösztönöz. A Kiadó előszava

Mutass kevesebbet