A magyar forradalom 1848-49-ben

Name: A magyar forradalom 1848-49-ben
Price: 899.00 HUF
Availability: InStock
Author: Spira György

Spira György - A magyar forradalom 1848-49-ben, Budapest 1959 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

899 Ft

2 000 Ft

55%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

Védőborító hiányzik, tábla maszatos, kötése laza, gerinc fakult.

Állapot fotók

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás éve:	1959
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kossuth Nyomda
Nyomtatott példányszám:	2300
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	676 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.50 cm, Magasság: 24.50 cm
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Magyar / 1789-1918 / Történelem / Hadtörténelem / Történelem / Politika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

A forradalom érlelődése                         7
 A feudalizmus mélyreható válsága Magyarországon a
  18. század végén és a 19. század első felében 7 
    A feudalizmusnak megfelelő termelőerők tömeges átalakulása a kapitalizmus-
    nak megfelelő termelőerőkké 7 — A kapitalista termelési viszonyok kibon- 
    takozásának korlátozott volta 10 — A kapitalizmusnak megfelelő termelő- 
    erők és a fedális termelési viszonyok gyökeres ellentéte 13
 A magyar nemzeti mozgalom kibontakozása 1790 -től 
    kezdve                                      15• 
    A magyar nemzeti mozgalom vezetőjének, a köznemességnek ellentmondásos 
    helyzete 15 — A Habsburg-abszolutizmus válsága 21 — A magyar nemesség 
    első, elszigetelt és felemás kísérletei a Habsburg-abszolutizmus felszámolá- 
    sára 24 — A parasztság kiterebélyesedő osztályharca és a jobbágy-földesúri 
    ellentét elmélyülése a 19. század első harmadában 30 — A liberális nemesi 
    reformpolitika kibontakozása a 19. század harmincas éveiben és negyvenes 
    éveinek első felében 35 — Magyarország nem-magyar népeinek nemzeti 
    mozgalmai és a nemzetiségi kérdés kiéleződése a 19. század harmincas és 
    negyvenes éveiben 45
 Forradalmi helyzet kialakulása Magyarországon 1846
  —47 folyamán                                  50- 
    A Habsburg-abszolutizmus válságának felfokozódása 50 — A nemesi reform- 
    politika válsága 52 — Forradalmi helyzet létrejötte Európa-szerte 1847-ben
    54 — A néptömegek forradalmasodása Magyarországon 55 — Forradalmi 
    demokratikus irányzatok kialakulása Magyarországon 59 — A nemesi re- 
    formpolitika válságának újabb tünetei az 1847-48-i országgyűlésen 63 — 
    Az európai forradalmi hullám megindulása és a magyar nemesség előrelépése 67
A márciusi forradalom                           71.
 A pesti forradalom                             71
    A tizenkét pont kidolgozása 73 — A márciusi 15-i győzelem 76 — A közbátor- 
    sági választmány első intézkedései 86 — A vidék csatlakozása 88
 A pesti forradalom hatása a bécsi udvarra      90
    Az országgyűlési küldöttség eljárása Bécsben 91 — A kamarilla meghát- 
    rálása 92
 A pesti forradalom hatása a magyar uralkodóosztályra 94 
    Az arisztokrácia tehetetlensége 94 — A köznemesség a forradaloin útján 96
 A pozsonyi rendek és a pesti nép               99 
    Az országgyűlés és a kijelölt kormány kísérletei a népmozgalom leszerelésére
    100 — Kossuth és a pesti mozgalom 104 — A pesti nép készenlétben 106
 Az ellenforradalom első támadó kísérlete       108 
    A független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törVény-


   cikkek szentesítésének megtagadása 109 — Az országgyűlés ellenállása 111
   — A pesti nép újabb tömegmegmozdulása 113 — Az ellenforradalom meg- 
   hátrálása 116
A z 1848 -i törvénykönyv                     118
   Az ország függetlenségének biztosítékai 118 — Az ország polgári átalakulá- 
   sának biztosítékai 120 — Polgári demokratikus szabadságjogok 120 — A tör- 
   vények fogyatékosságai 121
ellenforradalom felkészülése a forradalom eltiprására és a Batthyány-kormány této-
rázó magatartása                             124
Az ellenforradalom taktikája                 124
   Ellenforradalmi góc megszervezése Horvátországban 124 — A katolikus klérus 
   első forradalomellenes fellépései 126
A Batthyány-kormány felemás politikája       128
   A kormány összetétele 128 — A kormány politikájanak alapvonalai 130
   — A baloldal ébersége 133 — A kormány első intézkedései 134
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak          136 
   A parasztság harca a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztéséért 136 — 
   A nemesség és a kormány elutasító magatartása 142
Nemzetiségi mozgalmak 1848 tavaszán és nyarán (Arató 
   Endre)                                    146 
   A nemzetiségi tömegek kezdeti rokonszenve a márciusi forradalom 
   iránt 147 — Az elsó nemzetiségi követelések 1848 tavaszán és a Batthyány- 
   kormány elutasító magatartása 150 — A nemzetiségi ellentétek további éle- 
   ződése, a nemzetiségi parasztmozgalmak 155 — A karlócai szerb kongresszus
   158 — Az erdélyi románok gyűlése Balázsfalván 162 — A szlovákok liptó- 
   szentmiklósi gyűlése 165 — A prágai szláv kongresszus és a szlovák moz- 
   galom jobbfelé fordulása 169
A baloldal harca a Batthyány-kormány ellen   174
   A baloldal ellenzékben 174 — Az első honvédzászlóaljak megalakítása 177
   — A baloldal parasztpolitikája 178
A tavaszi és nyári munkásmozgalmak           182
   A fővárosi munkások céhellenes harcai 182 — A nyomdászok bérmozgalma 186
   — A felvidéki bányászok mozgalmai 187 — A baloldal és a munkásmozgalmak 
   190
Kossuth fellépései az ország függetlenségének meg- 
   védelmezése érdekében                     192 
   Kossuth politikájának alapvonalai 193 — Az önnáló magyar pénzügyek meg- 
   teremtése 194 — Kossuth fellépése Jelaéié üzelmei ellen 197
A horvát tartománygyűlés (Arató Endre)       201
Erdély uniója                                204
Az országgyűlési választások 208 
   A választások kimenetele 208 — A baloldal lépései a választási kudarc ellen- 
   súlyozására 210
Az első népképviseleti országgyűlés tevékenységének 
  kezdeti időszaka                           213 
   A képviselőház július 11-i határozata 215 — A válaszfelirati javaslat ország- 
   gyűlési vitája 217 — A Batthyány-kormány külpolitikája 220 — A német egy-
   ség kérdése az országgyűlés előtt 222 — Az elemi oktatásról szóló törvényjavas- 
   lat országgyűlési vitája 223 — A délvidéki harcok kezdetei 225 — A katona- 
   állítási törvény országgyűlési vitája és a liberális nemesség balratolódásának 
   kezdetei 228 — A néptömegek szerepe a liberális nemesség balratolódásának 
   megindulásában 230
Az ellenforradalom támadásának küszöbén      233
   Az európai erőviszonyok eltolódása az ellenforradalom javára 233 — Az ellen-

                                             673


     forradalom közvetlen felkészülése Magyarország megrohanására 236 — A ma- 
     gyar forradalom vezetőinek kísérletei az ellenforradalom támadásának elhárí- 
     tására 238
Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptemberi fordulat. A szabadságharc nem- 
' zeti egységfrontjának megszilárdulása és az ellenforradalom első rohamának visszaverése.
  Az ellenforradalom második rohama és a szabadságharc nemzeti egységfrontjának meg-
  lazulása                                           241
  Az ellenforradalom fegyveres támadása és a szeptem-
   beri fordulat                                     241 
     Az országgyűlés szeptemberi 4-i határozatai 242 — Az országgyűlés kül- 
     döttségének bécsi útja és a Batthyány-kormány lemondása 243 — A pesti nép 
     szeptemberi tömegmozgalmának megindulása és a képviselőház szeptember 
     11-i határozatai 245 — Jelaöié betörése 250 — A dél-dunántúli népfelkelés 254
     — A szőlődézsma eltörlése 256 — A Honvédelmi Bizottmány megalakulása 
     259 — István nádor szökése 263 — Lamberg küldetése és a szeptember 28-i 
     népítélet. A Honvédelmi Bizottmány ideiglenes felruházása a végrehajtó ha- 
     talom gyakorlásával 264
  A néptömegek csatasorba lépése                     269
     A pesti nép helytállása 269 — Az alföldi parasztság fegyverfogása 271
  Az ellenforradalom első rohamának visszaverése     276 
     A pákozdi győzelem 276 — Jelaöié futása 278 — Az ozorai diadal 280
  A Honvédelmi Bizottmány végleges felruházása a vég-
   rehajtó hatalom gyakorlásával                     283 
     A Honvédelmi Bizottmány kibővítése 286 — Kísérlet a parasztság lefegyver- 
     zésére 288 — Jelaöié üldözésének elhanyagolása 290 — A képviselőház októ-
     ber 7-i és 8-i határozatai 292
  A bécsi októberi felkelés és a magyar forradalom   295
     A magyar sereg késedelmeskedése 296 — A schwechati vereség 301 — Perczel 
     stájerországi Letörése 304
  A szabadságharc megszervezése                      305
     A honvédsereg megszervezése 305 — A honvédsereg felszerelése. A hadiipar 
     megszervezése 309 — A honvédsereg élelmezése 313 — Papírpénzkibocsátás 
     .313 — A kormánybiztosi intézmény kiépítése 314 A „költő-katonák" 316
     — Népjóléti intézkedések 329 — Harc a belső ellenség ellen 330 — Kossuth 
     szervezőszerepe 333
  A szabadságharc nemzeti egységfrontjának belső gyen-
   geségei                                           335 
     Kísérlet a Honvédelmi Bizottmány átszervezésére 335 — A békepárt jelent- 
     kezése 338 — Támadások a kormánybiztosi intézmény ellen 341 — -Újabb 
     parasztmozgalmak 1848 végén 342
  A katonai helyzet kedvezőtlen alakulása a mellékhad-
   színtereken                                       345 
  A nemzetiségek részvétele a fegyveres harcban (Arató
   Endre)                                            346
     A horvát mozgalom és a magyar—horvát viszony a fegyveres támadás előtt 346
     — A román és a szász mozgalom további fejlődése 348 — A nemzetiségek egy 
     részének állásfoglalása a magyar szabadságharc oldalán 350 — A szerb 
     mozgalom és a magyar—szerb megbékélési kísérletek 354 — A horvát balszárny 
     harca Jelaöié és az udvar ellen 356
  Az ellenforradalom második rohama                  358
     Windischgraetz betörése és Görgey ellenállás nélküli visszavonulása 358
     — Az országgyűlés december 31-i határozatai 365 — A főváros kiürítése 368
     — Az országgyűlés békeküldöttsége Windischgraetznél 371 
  Ellenforradalmi önkényuralom a megszállott terüle- 
   teken                                             372


    Az ellenforradalom berendezkedése a meghódított országrészekben 372 — A 
    nagybirtokos arisztokraták — Windischgraetz sereghajtói 375 — A katolikus 
    klérus — az ellenforradalom igéinek hirdetője 378 — Békepártiak Windisch- 
    graetz táborában 381
 A parasztság harca az ellenforradalom második roha-
   mának visszaveréséért                      382
    A népfelkelés megszervezése 1848-1849 fordulóján 383 — Gerilla-harcok 
    1849 elején 386 — A Honvédelmi Bizottmány parasztpolitikája 391
 A Honvédelmi Bizottmány külpolitikai tevékenysége 395 
    Kísérletek a nagyhatalmak közötti ellentétek kihasználására 395 — Kísérletek
    a külföld forradalmi mozgalmaival való összefogásra 397
 A honvédsereg főerőinek téli visszavonulása  402
    A pesti haditanács 403 — Görgey váci nyilatkozata 403 — A felvidéki had- 
    járat 406 — Hadmozdulatok a Tisza vonalán 409
 Erdély felszabadítása                        412
    A székelyek ellenállása 414 — Bem téli hadjárata Erdélyben 416
 A további ellenállás szervezése,a honvédsereg straté-
   giai ellentámadásának megalapozása         424
    A honvédsereg további fejlesztése 424 — A hadiipar újjászervezése 428 
    — A munkásság helytállása 429 — Pénzügyi nehézségek 430 — Újabb népjó- 
    léti intézkedések 431 — Harc a belső ellenség fokozódó tevékenysége ellen 432
 A baloldal harca a békepárti árulás leküzdéséért 1849. 
   elején                                     436
    A békepárt első fellépései Debrecenben 436 — A baloldal meggyengülése 438
    — A vésztörvényszékek felállításáról szóló javaslat országgyűlési vitája 442
    — A képviselőház megtisztításáról szóló javaslat vitája 444
 Az első,sikertelen kísérletek a stratégiai ellentámadás 
   megindítására, és a liberális nemesség tömeges jobb- 
   ratolódása                                 446
    A kápolnai vereség 446 — Az oktrojált alkotmány 449 — A tiszafüredi zen- 
    dülés és közvetlen következményei 451 — A liberális nemesség tömeges jobb- 
    ratolódása és a békepárt megerősödése 457 — A baloldal kísérlete forradalmi 
    diktatúra bevezetésére 460
Az ellenforradalom második rohamának visszaverése és a szabadságharc nemzeti egység- 
 frontjának felbomlása. Az európai nagyhatalmak összefogása és az ellenforradalom 
 harmadik rohama. A szabadságharc bukása 467
 A tavaszi hadjárat első szakasza: a gödöllői hadműve-
   1 e t                                      467 
    A hatvani győzelem 469 — A tápióbicskei győzelem 471 — Az isaszegi győ- 
    zelem 474 — A győzelemsorozat legfőbb forrása: az egyszerű honvédek hősies- 
    sége 478
 A trónfosztás és a baloldal kiszorulása a hatalomból 480 
    A függetlenségi nyilatkozat 481 — Az -új kormány megalakulásának előzmé- 
    nyei 486
 A tavaszi hadjárat második szakasza: a komáromi
   hadművelet                                 490 
    A váci győzelem 491 — A nagysallói győzelem és Komárom felmentése 494
    — Pest felszabadulása és a komárom—szőnyi eldöntetlen ütközet 496
 Győzelmes harcok a mellékhadszíntereken      498 
    A somogyi népfelkelés és Dél-Dunántúl felszabadítása 498 — A felvidéki 
    védsereg és Észak-Magyarország megtisztítása 499 — Perezel bácskai had- 
    járata 501 — Bem és Perczel temesközi hadjárata 503
 A Szemere-kormánynak a forradalom felszámolására 
    vezető tevékenysége                       504

                                               675