A magyar királyi csendőrség

Az A/5 méretű, mintegy 300 oldal terjedelmű könyvben - prekoncepciómentesen, az objektív történelemszemléleten nyugvó - testülettörténeti bemutatás valósul meg. A mű a tudományos közleményekkel szemben támasztott igényeknek megfelel. Az alkotás tartalmi elemei a tudományos fórumokatbejárták és ott megvédésre kerültek. Nyelvezete közérthető, szerkezeti felépítése logikus. Forrás- és szakirodalom-feldolgozása átfogó és pontos. A testület történetét három ízben dolgozták fel - nem számolva az egyes részidőszakokat, vagy részterületeket bemutató alkotásokat - először 1920-ban Preszly Lóránd, majd 1980-ban az emigrációban Rektor Béla és 2012-ben Parádi József. Az alkotás elején bemutatásra kerül a téma historiográfiája, majd kilenc fejezetben ismerkedhet meg az olvasó a testület tevékenységének főbb területeivel. Ezen felül külön fejezetben tárul az érdeklődők elé a testület előtörténete, illetve a szervezet megszüntetését követő időszak. A kötet korrekt jegyzetapparátust, forrás- és irodalomjegyzéket, 10 mellékletet, 21 jellemző csendőr tiszti életutat, valamint 48 - a testület életét bemutató - fényképet tartalmaz. A könyv címnegyedívét követően - színes kép formájában - a történelmi Magyarországközép címerét, valamint a testületi jelvényeket tartalmazza. A csendőrséget Magyarországon három ízben hozták létre és szüntették meg. Először a neoabszolutizmus hozta létre a császári csendőrséget 1849-ben, mivel a Habsburg hatalom kinyilvánította, hogy a rend fenntartása birodalmi ügy. A kiegyezéssel a császári csendőrséget - Erdély ésHorvátország kivételével - megszüntették ugyan a Magyar Szent Korona alá tartozó területeken, azonban gyorsan kiderült, hogy a polgári rend fenntartása érdekében a testületre szükség van, ezért 1881-ben már magyar szervezetként ismét létrehozták a csendőrséget. A Magyar Királyi Csendőrséget a Tanácsköztársaság oszlatta fel, azonban a Tanácsköztársaság leverését követően a testületet harmadszor is újjászervezték. Legutoljára a szervezetet 1945-ben oszlatták fel. A testület létrehozásának mindhárom alkalommal szakmai, míg a feloszlatásának deklaráltan politikai okai voltak. Amikor a polgári magyar állam megerősítése volt a cél a csendőrséget létrehozták, amikor pedig ettől eltérő célokat követtek a testületet mellőzték. A könyv kézirata - néhány apróbb kiegészítéstől eltekintve - több mint egy évtizede elkészült. Mégis csak 2012-ben kerülhetett nyomdába a témát övező neuralgikus légkör miatt, pedig a szerző egyik - talán a legfontosabb - célja éppen az, hogy a hisztérikus légkörből az egzakt feldolgozás talajára segítse a témakört.

Mutass kevesebbet