A magyar királyi testőrség képes krónikája 1920-1945

Volt idő, amikor vasárnaponként a budai várpalotában hatalmas tömeg gyülekezett, s várta a 13 órakor kezdődő zenés őrségváltást, hogy megpillanthassa a gyönyörű ruhás, délceg testőröket. Szülők vitték el elemi iskolás gyermekeiket, érdeklődők és kíváncsiskodók sokasága gyűlt össze. Fényképek, híradófelvételek készültek a látványosságról. Ma már se pompás palota, se őrségváltás… Könyvünk azonban visszarepíti az olvasót az időben, sőt olyan helyszínekre viszi, ahova még akkoriban sem juthatott be a kíváncsiskodó. A testőrökkel együtt léphetünk be a palotába, s tudhatunk meg titkokat, érdekességeket. Húsz év kutatásának egyedülálló eredményét osztják meg a szerzők az olvasóval, amikor felidézik és bemutatják a Magyar királyi Testőrség történetét, mindennapjait. A kötet különlegessége, hogy egyszerre egy monográfia és egy több ezer korabeli fotóból válogatott és összeállított képes album. Így a történetet egyedülálló, többségében eddig még publikálatlan képanyag kíséri. Nehéz volt a fényképek között válogatni, de a lehetőségekhez képest a legjobb, leglátványosabb több mint 1000 kép kelti életre a történetet, közel száz korabeli dokumentummal kiegészítve. A témában valaha megjelent leggazdagabb képanyag mellett feltárul a testőrség múltja, megismerjük a három testőrkapitány vezetése alatt működő alakulatot. Kötetünk részletesen bemutatja görgői és toporczi Görgey György testőrkapitány szervezési munkájának nehézségeit, amellyel a volt királyi testőrségek romjaiból ismét felállította az egységet, majd az őt követő vitéz Igmándy-Hegyessy Géza és vitéz csíktaplóczai Lázár Károly testőrkapitányok fejlesztő intézkedéseit. A parádék és díszszolgálatok mellett a fő hangsúlyt a belső szolgálat bemutatására helyezzük, hiszen a testőr mindennapi tevékenysége rejtve maradt a kíváncsi szemek elől még a saját korában is, ez szolgálati titok volt. Maga a szolgálattevő testőr sem beszélhetett róla még közvetlen családjának, szeretteinek sem. E titkok most feltárulnak az olvasó előtt. A történet hitelességét az a kutatómunka támasztja alá, melynek során a hajdani testőrök kézzel írott vagy magnószalagra rögzített visszaemlékezései alapján elevenednek meg az események, sorsdöntő pillanatok, melyeket helyenként a résztvevőktől idézett mondatokon keresztül ismerhetünk meg. Így kel életre többek között 1944. október 15–16-a. A szerzők kézen fogják az olvasót és végigvezetik a Testőrlaktanyán, a palota szolgálati helyein. Bemutatják a testőr szolgálatban eltöltött napját, elkísérik az őrségváltásra, a testőr járőrt az őrszolgálatra. Beleshetünk az őrszobára, a kormányzói családdal és a testőrséggel együtt utazhatunk Gödöllőre, Kenderesre. Felszállhatunk a kormányzói különvonatra, a Turánra is. Megismerhetjük a gyalogos testőrség puskásszázadát, akik a tényleges biztonsági szolgálatot, illetve a személyi védelmet látták el, valamint az alabárdos szakaszt, akik festői szépségű egyenruhájukban udvari pompát kölcsönöztek a kormányzói lakosztálynak. Nyomon követhetjük a székely szakasz felállítását, a testőr lövészzászlóalj létrehozását és a Budára helyezett lovas testőrséget, annak Spanyol Lovasiskoláját. Ezek mellett képet kapunk még a Kormányzóság – a Katonai Iroda, a Kabinetiroda és a Testőrparancsnokság – működéséről. A függelékben az eddigi kutatások alapján összeállított névsor található, azokról a testőrökről, akik 1920 és 1945 között a Magyar királyi Testőrségnél szolgálatot teljesítettek. A névsort egy arcképcsarnok teszi teljessé, melyben egy-egy portré is látható mindazokról, akikről sikerült fellelni egy képet. Mit ajánlanak a szerzők az olvasóknak? Egy varázslatos, de valóságos utazást a budai várpalotába és a kormányzói udvarba.

Mutass kevesebbet