A magyar királysírok sorsa

Magyarország történelme kicsit benne foglaltatik a királysírok sorsában. Egy nemzet sincs Európában, amely olyan mostohán bánt volna történelmi nagyjainak földi maradványaival, mint mi, magyarok. Pedig jobb sorsot, nagyobb megbecsülést érdemeltek volna, ezt most már több mint ezer év távlatából biztosan állíthatjuk. Él Európa szívében egy nép, melynek gyökerei messze keleten hajtottak ki. Életerős nemzetté lombosodott egyedül, önerejéből, saját tehetségéből. Hogy a harmadik évezredben is itt vagyunk mintegy 15 milliónyian, élőbben, mint valaha, azt az ország élén állt királyainknak is köszönhetjük. Cselekedeteiket, helyes vagy helytelen döntéseiket sokan és sokat elemezték. De a szokásos akadémikus kérdésre, hogy „mi lett volna, ha..már rég megszületett a válasz: a végelszámolás eredményeként itt vagyunk mi, XXI. századi magyarok. Miért született meg ez a könyv? Állandóan napirenden lévő problémánk fiataljaink hazafiságra, hazaszeretetre, a múlt megbecsülésére való nevelése. Ennek alappillére, hogy ismerjék történelmünket, szeressék és becsüljék azt a népet, ahová tartoznak. Emellett tanulják meg értékelni és tisztelni más népek jogait és eredményeit. És pillantsanak be történelmünk igazságaiba. "Magyarország Európa kicsinyben" - írta Csaplovics János történész-etnográfus a XIX. század elején. Történelmünk bizonyítja, hogy ez mennyire igaz. Hazánk - helyzeténél fogva - szoros kapcsolatban állt Európa minden államával, csak így biztosíthatta fennmaradását. Királyaink házasságaik révén is igyekeztek ezt a sokszálú rokonságot erősíteni, ezzel is szilárdítani államunk létét a számunkra idegen környezetben.

Mutass kevesebbet