A Magyar Korona Országainak helységnévtára 1900.

A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. 1900. / Orts-lexikon der Länder der ungarischen Krone 1900. A Kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeletéből szerkeszti: Dr. Jekelfalussy József a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója. Magyar-német nyelvű kiadás. Kéthasábos előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, A jelek és rövidítések magyarázata c. kihajtható táblával, pótlással és hirdetésekkel (62 p.) kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán illusztrációval és névvel ellátott Ex-libris címke, a táblán, a címlapon és a 3. oldalon tulajdonosi bejegyzés látható. A helységnévtárat a Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság nyomtatta Budapesten. Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, a címfedélre és hátlapra kasírozott, eredeti feliratos, illusztrált, foltos címfedéllel, illetve díszes keretezéssel ellátott hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, új előzéklappal, néhány sérült lappal (egy helyen a sérülés a szöveget is érinti), néhány oldalon ceruzás jelöléssel, átlagos állapotban. A kötet szerkesztője, Jekelfalusi és Margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának tisztviselője. A Pesti Egyetem jogi karán végzett. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornoka, majd segédfogalmazója. Jogtudományi diplomát, majd váltóügyvédi vizsgát szerez. A Statisztikai Hivatal miniszteri titkára, címzetes majd tényleges miniszteri osztálytanácsos. 1892-től az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója. Számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása és szerkesztése. Az 1880-as évektől egyre inkább a gazdaságstatisztika, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzése érdekelte. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvet, a Nemzetgazdasági Szemlét, a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlét és a Közgazdasági Szemlét.""

Mutass kevesebbet