A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye – XXXIV. kötet (1900)

[Folyóirat] A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. Felelős szerkesztő: Edvi Illés Aladár. XXXIV. kötet, I–XXIV. füzet. (1900-iki évfolyam.) [Teljes évfolyam, egybekötve.] Budapest, 1900. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet („Pátria” Irodalmi és Nyomdai Rt.) XI (tartalomjegyzék) + [1] + 616 p. + 14 t. (6 dupla oldalas, 8 kihajtható) + 1 térkép (kihajtható). Folio. Folyóiratunk kiadója, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) 1867–1944 között működött. Már alapító közgyűlése rendelkezett a Közlöny kiadásáról, amely megszűnéséig 78 évfolyamot élt meg. Műszaki, alkalmazott tudományaink egyedülálló történeti forrása, amely nem csak a hazai mérnökség legkiválóbbjainak hosszabb-rövidebb tanulmányait, vitáit, alkotásait foglalta össze, hanem számot adott a világ technikai újdonságairól, a hazai műszaki értelmiség szakmai rendezvényeiről, eseményeiről, személyi híreiről, megemlékezésekről, a megjelent szakkönyvekről. A folyóirat fénykora a század első világháborút megelőző másfél évtizede, ebben az időben Edvi Illés Aladár töltötte be a szerkesztői posztot. Oldalszámozáson belül számos dupla oldalas, egész oldalas és szövegközti műszaki rajzzal, ábrával, egész oldalas és szövegközti fényképpel, ábrával, urbanisztikai, tereprendezési, vízépítési, vasútpálya-építési és egyéb témájú térképvázlatokkal gazdagon illusztrált műszaki folyóirat. Évfolyamunk tartalmából: Szuk Géza: Trieszt város központi elektromos telepe. – A barmen-elberfeld-vohwinkeli lebegő vasút. – Seefehlner Gyula: A budapesti eskütéri Dunahíd lánctagjainak gyártása. – Bogdánfy Ödön: Az idei paksi jégtorlódás. – A Baross utcai második vágány építése. – Hoszpotzky Alajos: Az Alduna szabályozása. – Meissner Alajos: Bosznia és iparának fejlődése. [Bosznia okkupáció alatt kifejlesztett munkás típusházai.] – Pompéry Elemér: Földalatti gyorsvasút New-Yorkban. [Rövidhír.] – Hauszmann Alajos: A királyi vár építésének története. – Spitzer Ignác: A Garam-híd régi vasszerkezetének kicserélése. – Pompéry Elemér: A moszkva–irkutszki közvetlen gyorsvonat. – Siebriech Károly: Az ángol és skót városok egészségügyi fejlődése [Urbanisztikai cikk munkás típusházakkal.] – A Margit-híd szárnyhídjának felavatása. – ifj. Heim Sándor és Edvi Illés Aladár: Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás közlekedő eszközei. – Frőde Vilmos: Felső-Magyarország középkori épületeinek kőfaragó jelei. – Edvi Illés Aladár: A vasművesség a párisi világkiállításon. – Ókori mérnöki alkotások [Könyvismertető.] – Edvi Illés Aladár: A kartellekről. – Kandó Kálmán: Az elektromos vontatás nagyvasutakon nagyfeszültségű váltóárammal. – Sztrókay István: A lipótmező–hűvösvölgyi villamos vasút. – Czigler Győző: A királyi József-műegyetem új épülete. – Cserháti Jenő: Villamos automobil légvezetékkel. – Alagút-szellőztetés Japánban. Villamos vasút Kairótól a gizehi piramisokig. Gravitációs vasút. [Rövidhírek.] Példányunk teljes, valamennyi táblát tartalmazza, az évfolyam 24 táblájából a kihajtható táblák és a kihajtható térkép számozás szerint is dupla táblának számítanak. Néhány kihajtható táblán a hajtás mentén apró szakadás, a belív két levele függőleges irányban kettéhasadt. Aranyozott, enyhén kopott gerincű korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.

Mutass kevesebbet