A magyar nép életmódja

Az akkor 70 éves Vajkai Aurél néprajzkutatót Gunda Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz professzora 1974-ben, az Ethnográphia c. folyóirat hasábjain a többi között így köszöntötte: a szerző megérdemelné és a néprajzkutatás szempontjából kívánatos lenne, ha az alig-alig hozzáférhető folyóiratokban és a bezúzásra ítélt Népkutatás kézikönyvében megjelent tanulmányaiból válogatást adnánk közre. Felhívása után öt évvel Petánovics Katalin méltatta a 75 éves szerző munkásságát, és születésnapi ajándékul összeállította cikk-bibliográfiáját. De a válogatás-kötet megjelenésére pontosan 25 évet kellett várni. A tervezett sorozat első kötetét tarthatja most kezében az olvasó. Vajkai Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14. - Bp. 1987. nov. 29.) a polihisztor tudósok nemzedékeinek talán egyik utolsó képviselője volt. 1927-ben orvosdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. ÉrdekLődése azonban egyre inkább a néprajztudomány felé fordult. Tudományos munkássága a néprajz szinte valamennyi területére kiterjedt. Egy évből 100-150 napot terepmunkával töltött. leírt, lerajzolt, lefényképezett mindent, amit a falusi élettel kapcsolatban fontosnak tartott. Elemző-összehasonlító kutatási módszere a mai néprajzos nemzedék számára is példaadó. "Kis" monográfiai az egyetemi oktatás nélkülözhetetlen segédkönyvei és a néprajzi tájmonográfiák mintái. E kötetben a magyar nép életmódjáról írott tanulmányait gyűjtöttük egybe, amelyek - elsősorban Cserszegtomaj példáján - szinte novellisztikus szépséggel és pontossággal összegezik a családok munkás hétköznapjainak, ünnepi pillanatainak történéseit, eszközeit, hagyományait, kultúráját. Az "Élet a cserszegtomaji házban" c. munkájáról írja Gunda, hogy "...ha angol nyelven jelent volna meg, mint a néprajzi magatartás vagy viselkedés (behavior)-vizsgálat klasszikus értékű munkáját tartanák nyilván."

Mutass kevesebbet