A magyar népköltés gyöngyei

Benedek Elek (szerk.). A magyar népköltés gyöngyei. A legszebb népdalok gyűjteménye. Budapest, 1896. Athenaeum R. Társ. (Athenaeum r. t. könyvnyomdája). XVI + 319 p. Fűzött egészvászon. Nincs e földön nép, melynek dalköltése gazdagabb és szebb volna a magyarénál. De mindjárt hozzá kell tennem azt is, hogy aligha van művelt nemzet, mely kevésbé volna ismerős a maga népének a költésével, mint a magyar. Népköltési gyüjteményeink szép számmal vannak, de a nagyközönség azokat nem ismeri. Költőink is - tisztelet a kevés számú kivételnek - nem ismerik a magyar népköltést. Legalább műveiken nem látszik meg, hogy időnként a népköltés üdítő, erősítő forrásához fordulnának. A nagyközönséget nem tudom hibáztatni a látszólagos közönyért. Kevés embernek van pénze arra, hogy megszerezze összes népköltési gyűjteményeinket s ha megszerezné is, nehezen nyerhetne tiszta képet a népköltés igazi értékéről; egy igazán szép dalnak a hatását tiz-husz utána következő, éppenséggel nem költői becsű dal zavarná meg. És ez természetes, mert gyűjtőink a népköltés termékeinek összegyűjtésénél nem a nagy közönségre gondoltak. Jóformán mindent fölszedtek, ami a néptől való, egyik-másik e tekintetben túlságba is csapott s igy a mi népköltési gyűjteményeinknek első sorban a tudósok és költők vehetnék hasznát. Ha vennék. A nyelvtudósokra nem is lehet panasz, a költőkre annál nagyobb. Megkárositották nemcsak magukat, de a közönséget is. Ebből a néhány előrebocsátott sorból a figyelmes olvasó nyilván látja már, hogy mely czélt akarok szolgálni e könyvemmel: könnyiteni akarok a nagyközönség dolgán, meg a poétákén is. A mennyire n meg tudtam itélni, a magyar népköltés gyöngyeit válogattam össze. Azokat, melyeknek igazi k öltői becsük van. Azokat, melyek egy valódi költő műveinek hatását teszik az olvasóra. A melyek nem kérnek elnézést az olvasótól: nézd el fogyatkozásaimat, hisz az együgyü nép lelkéből fakadtam. Valamint egy költő műveinek legjavával igyekszik a nagyközönség elé lépni, azonképpen a nép is e könyvben költésének a legjavával lép elétek. Képzeljétek, hogy e könyvnek minden dala egy szivnek és egy elmének a műve. Fel is hivom a figyelmet különösen a Kesergő szerelem-re, melyet úgy igyekeztem összeállitani, hogy egy szerető sziv kesergésének tessék az egész cziklus. Egy szerető sziv kesergi el itt boldogtalan szerelmét, nagy búját, bánatát, csak az utolsó dalban csillan fel a boldogság reménye, mely valósággá válik aztán a következő cziklusban: a Boldog szerelem-ben...

Mutass kevesebbet