A magyar nő jogai a múltban és jelenben

Máday Andor. A magyar nő jogai a múltban és jelenben. Budapest, 1913. Athenaeum. 215 + [1] p. A magyar feminista mozgalomnak gyakran vetik szemére, hogy a nők jogaiért való küzdelme idegen, külföldről importált eszméket és intézményeket akar a nemzetre erőszakolni, amelyeknek Magyarországon semmi talajuk nincsen. Jelen tanulmánnyal az a célom, hogy vázlatosan összeállítsam a magyar jogtörténetnek amaz adatait, amelyek a magyar nők jogaira vonatkoznak. A magyar nők számos jogainak kiemelésével rá kívánok azután mutatni arra, hogy a nők jogai és a nők emancipációja tekintetében saját őseink törtek nekünk utat, amiáltal feminista reformtörekvéseinknél nem vagyunk ráutalva a külföld példáira, hanem elég, ha az ősi hagyományt a mai kornak megfelelően tovább fejlesztjük. Mielőtt a kérdés érdemleges tárgyalásához fognék, szükségesnek tartom figyelmeztetni az olvasót arra, hogy e rövid tanulmány keretében ne várja se tárgyi, se történeti szempontból a magyar nők jogainak kimerítő tárgyalását. Csakis vázlatos képet adhatok itt a magyar nők régi jogairól, s e vázlatba csakis a jellegzetesebbnek látszó jogintézményeket vagy történeti adatokat vehetem fel. Sajnos, egy körülmény még a kérdésnek ezen vázlatos tárgyalását is megnehezíti: hét év óta külföldön élve s csak ritkán s rövid látogatásra jutva haza, nem kísérhetem kellő figyelemmel és nem vehetem eléggé igénybe sem a legújabb magyar irodalmat, sem hazai könyvtárainkat. Adataimat - egy esetet kivéve -a saját könyvtáramban lévő művekből, valamint Magyarországon 1903 és 1907 között összegyűjtött jegyzeteimből merítettem. Egészvászon.

Mutass kevesebbet