A magyar nyelv története

A gondolkodó emberi fő nem elégszik meg a tények ismeretével és célszerűségük megállapításával, hanem keresi az okot is: az, ami van, miért olyan, amilyen; hogyan lett azzá, ami. A nyelvi gépezet, ahogyan mindennapi működésében, változatos fölhasználásában megfigyelhető, nem egyszeri alkotás, amelyet valamikor, átgondolt terv alapján megszerkesztettek, s azóta változatlanul működik, hanem szakadatlanul fejlődő, változó valami, melyet egy egész nép évezredek, sőt év-tízezredek óta szünet nélkül alakít, tökéletesít, változó szükségleteihez igazít. A nyelv történeti produktum, amelyet a társadalom fokozatosan formál, s ezért mai szerkezetének sajátságait csak úgy lehet igazán megérteni, ha megismerkedünk a hosszú fejlődés folyamatával. Nyelvtörténet nélkül nincs igazi, mélyebb, tudatos nyelvismeret, legföljebb a nyelv ösztönszerű használata, mely a gondolkodó embert, aki szeret a dolgok mélyére tekinteni, nem elégítheti ki.

Mutass kevesebbet