Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar politikai rendszer

A magyar politikai rendszer - Török Gábor, Tóth Csaba, Körösényi András - Régikönyvek
(0 vélemény)

A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. a szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők - politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség - jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez. A magyar politikai rendszer szisztematikus munka, mely egyrészt törekszik minden egyes tárgyalt téma részletes bemutatására, belső összefüggéseinek, gyakran Európában egyedülálló sajátosságainak megragadására, másrészt az egyes problémakörök - például az alkotmány jellege és a politikai gondolkodás stb. - közti összefüggések megértésére. A szerzők törekvése volt, hogy minden egyes témakört összehasonlító perspektívába helyezzenek, ami megkönnyíti a magyar politikai rendszer és politikai folyamat sajátosságainak a megértését. A könyv a hagyományos hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) mellett a politikai pártokat, a politikai vezető réteget, a politikai kultúra és gondolkodás témaköreit is tárgyalja, valamint a hazai politikában olyan hangsúlyos szerepet játszó intézményeket, mint az Alkotmánybíróság. A tematikus fejezeteket olyan analitikus összefoglaló fejezet egészíti ki, amely a konszenzus v. többségi demokrácia összehasonlító modelljébe helyezve elemzi a magyar demokrácia természetét. A munka elemzi a politikai rendszernek a rendszerváltás óta történt változásait, amelynek iránya egy erősen hatalommegosztásos alkotmányos és politikai szerkezettől távolodó irányba, a politikai hatalom fokozatos, különösen az ezredforduló éveiben érzékelhető centralizáció, a kormányzás "prezidencializálódása" felé mutat.

Sorozatcím:
Osiris tankönyvek
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2003
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dürer Nyomda Kft.
ISBN:
963389543X
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
642
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.20cm
Súly:
2.00kg
Kategória:
Előszó 13
Bevezető - a politikai tradíciók 15
Irodalom 24
A politikai kultúra 25
Mi a politikai kultúra? 25
Miként formálódik a politikai kultúra? 26
Az örökség 26
A 19-20. század öröksége 27
A kommunizmus öröksége 28
Szubjektív komptencia, politikai cinizmus 31
A politikai kultúra dimenziói 33
Politika iránti érdeklődés, politikai ismeretek 33
A demokrácia értelmezése 34
Rendszertámogatás 35
A politikai közösséghez való viszony 39
Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése 40
A politikai részvétel 42
Értékek és attitűdök 46
Materializmus, távolságtartás a politikától 46
Cigányellenesség és antiszemitizmus 48
Összefoglalás: a magyar politikai kultúra 49
A politikai kultúra homogenitása 49
Politikai kultúra és rendszerstabilitás 50
A magyar politikai kultúra "fejlettsége" 51
Ajánlott irodalom 53
Irodalom 54
A politikai gondolkodás 58
A politikai gondolkodás kutatása 59
A klasszikus eszmeáramlatok újjáéledése 59
A liberalizmus 61
A nacionalizmus 63
Hiányzó vagy gyengén artikulált irányzatok: szocializmus és konzervativizmus 64
A magyar politikai gondolkodásban uralkodó szemléletmód összetevői 65
Parlamentáris politikafelfogás 66
A politika emancipatorikus-radikális felfogása 66
A depolitizált-technokrata felfogás 68
Az antipolitikai szemlélet 69
A demokrácia konszenzusorientált felfogása 70
Felfogások a kormányzatról és az államról 71
A liberális-jogállami radikalizmus 71
A radikális (rousseau-ista) demokráciafelfogás 76
A konszenzusos demokrácia koncepciója 79
A parlamentáris demokrácia guvernamentális felfogása 81
Ajánlott irodalom 84
Irodalom 84
A politikai vezetők és az elit 87
A politikai elit és politikai osztály 88
A magyar politikai elit kialakulása 89
A kommunista rendszer politikai elitje: a nómenklatúra 89
Nómenklatúra és átmenet: az elitváltás kérdése 91
A politikai osztály változásai a rendszerváltáskor 93
A magyar politikai elit általános jellemzői 95
A politikai osztály professzionalizációja 96
A politikai osztály szociodemográfiai homogenitása 98
Az egyes pártelitek jellemzői 101
Az MSZP elitje 101
A Fidesz elitje 102
Az SZDSZ elitje 103
Az MDF elitje 104
Az FKGP és a KDNP elitje 105
A pártelitek világnézeti-ideológiai arculata 106
Rekrutáció és karrierút 107
A politkai elit intézményi-funkcionális csoportjai: a szubelitek politikai befolyása 109
Összefoglaló megjegyzések 115
Ajánlott irodalom 116
Irodalom 117
A pártrendszer 120
Baloldal és jobboldal 121
Baloldal és jobboldal Európában 121
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: létezik-e? 123
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: mi a tartalma? 125
Politikai törésvonalak 131
A politikai törésvonal fogalma 132
A politikai törésvonalak kialakulása 133
A magyar politika három törésvonala 135
Törésvonalak és a pártok pozíciói 142
Törésvonalak és a pártrendszer dimenziói 145
A magyar pártrendszer változása 147
A pártrendszer alakulásának szakaszai 147
A pártrendszer koncepciója 153
Öszegzés: a magyar pártrendszer 154
Ajánlott irodalom 157
Irodalom 157
A pártok 162
A pártok vezető politikai szerepe 162
A pártosodás és a penetráció korlátai 163
A pártok funkciói 164
A pártok gyökerei, létrejötte 166
A pártok politikai arculata 169
A Fiatal Demokraták Szövetsége - Fidesz Magyar Polgári Párt 170
A Magyar Demokrata Fórum 177
A Magyar Szocialista Párt 181
A Szabad Demokraták Szövetsége 188
A Független Kisgazdapárt 192
A Kereszténydemokrata Néppárt 194
A Magyar Igazság és Élet Pártja 196
A pártrendszer szervezeti-intézményi oldala 197
Az újonnan alakuló pártok szervezeti beágyazottsága 197
Szervezeti mobilizáció: pártépítés és segédszervezetek 198
Párttípus és politikai mobilizáció 201
A pártok szervezeti felépítése 202
A pártok gazdálkodása 204
Ajánlott irodalom 207
Irodalom 208
A szavazói viselkedés 211
A politikai piac: a pártpreferenciák alakulása 211
Választási részvétel 212
A pártpreferenciák stabilitásának változásai 212
A választói magatartás elmélete és gyakorlata 215
A választói magatartás elméletei 216
Választói magatartás Magyarországon 218
A pártok szavazótábora 221
A Fidesz szavazótábora 222
Az MSZP szavazótábora 225
Az SZDSZ szavazótábora 227
Az MDF szavazótábora 229
Az FKGP szavazótábora 229
A KDNP szavazótábora 231
A MIÉP szavazótábora 233
Pártok szavazóinak értékei és attitűdjei 233
Ajánlott irodalom 237
Irodalom 238
A választási rendszer és a választások 241
A parlamenti választási rendszer általános jellemzői 241
A választási rendszer három csatornája és a mandátumelosztás 243
A területi listás ág 244
Az egyéni kerületek 248
Az országos listás ág 256
A választások és a szavazatok megoszlása 259
A választási rendszer hatása a politikai rendszerre 261
Ajánlott irodalom 264
Irodalom 264
Média és politikai napirend 267
Média és politika 267
A média Magyarországon 271
A médiaháború 271
A médiatörvény és a kuratóriumok 273
A médiapiac és szereplői 276
A "médiaegyensúly" 284
Politikai kampányok és a média 286
A politikai napirend és tematizáció vizsgálata 287
A politikai napirend Magyarországon 289
Ajánlott irodalom 309
Irodalom 309
Érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok 313
Civil szervezetek és egyházak 314
Gazdasági érdekszervezetek 316
Szakszervezetek 316
Vállalkozói és munkaadói szervezetek 321
A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok 326
A makroszintű érdekegyeztetés 326
Csoport-hovatartozáson és értékközösségen alapuló szervezetek és mozgalmak 331
Rétegszervezetek 331
Értékközösségek 332
Politikai mozgalmak 333
Az érdekérvényesítés csatornái és alkalmazott eszközei 333
Az intézményes érdekegyeztetés 334
Informális alkurendszer és lobbizás 335
Tiltakozások 336
Népszavazási kezdeményezések és kampányok 337
A népszavazás mint mobilizációs és tematizációs eszköz 339
A népszavazások témái 343
Ajánlott irodalom 344
Irodalom 345
Az alkotmányos és a kormányzati rendszer 347
Alkotmányos és kormányzati tradíciók 347
A parlamentáris kormányzat kialakulása Európában 349
A rendszerváltás: a demokratikus alkotmány és a kormányzati rendszer létrejötte 352
A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra 356
Az alkotmány fő vonásai 359
Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok 365
Összefoglalás: a "megosztott köztársaság" 367
Ajánlott irodalom 368
Irodalom 368
A kormány 371
A kormány belső közjogi struktúrája 373
A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése 373
A kormány mint testület 375
A miniszteri önállóság: a reszortelv 376
A pártrendszer hatása és a koalíciós kormány 377
A kormányalakítás 377
Miniszterelnökök karrierútja 380
Miniszterek rektrutációja, szelekciója, karrierútja 382
Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető 384
A párt(háttér) mint kormányfői erőforrás és korlát 387
A koalíciós kormány 391
A tárcaelosztás a koalíciós kormányban 397
A kormányfő politikai erőforrásai és a kormány politikai egysége 401
A kormányfő patronázshatalma: a kormányátalakítás 402
A kormány szerkezetének és látszámának meghatározása, a feladatkörök elosztása 405
A miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói 410
A miniszterelnök személyisége, a politikusi karaktere, vezetési stílusa 412
Közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep 413
Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban 418
Összefoglalás 422
Ajánlott irodalom 424
Irodalom 424
A kormányzati döntéshozatal és közigazgatás irányítása 427
A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányítása 428
A közigazgatás adminisztratív-végrehajtó szervei 430
Közigazgatás és politika klasszikus elválasztása 432
A politikai közigazgatás 434
A közigazgatás kormányzati irányítása. A politikai irányítási jogi, igazgatási és személyzeti eszközei 436
A jogszabályokkal történő kormányzás 437
Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás 438
A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázs a közigazgatásban 439
Kormányzati döntéshozatali folyamat és a kormány szervezete 445
A koordináció politikai és adminisztratív intézményei 446
Az államigazgatási egyeztetési eljárás 447
A kormány belső hierarchizáltsága 447
A Miniszterelnöki Hivatal 451
Politikusi és köztisztviselői szerepek összefonódása 456
A politikai döntéshozatal bürokratizálódása 456
Közhivatalnokok politikusi szerepben 457
A köztisztviselői karrierút átpolitizálódása. Köztisztviselők a pártpolitikában 458
Összefoglalás. A közigazgatás átpolitizálódása 461
Ajánlott irodalom 462
Irodalom 462
A parlament 466
A parlament funkciói 467
Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa 468
A magyar parlamentről általában 470
A parlament képviseleti funkciója és legitimitása 473
A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia vagy parlamenti uralom 474
Szervezet és munkabeosztás 475
Törvényhozási és határozathozatali eljárás 475
Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok 480
A kormány és a házelnök 480
A plénum 485
Az állandó bizottságok 485
A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék 491
A képviselők 491
A pártfrakciók és funkciók 495
Kormány és kormánypártok viszonya 498
Az ellenzék 502
Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa 504
A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás 505
A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei 506
A politikai nyilvánosság 506
A végrehajtás ellenőrzésének szervei 510
A beszámoltatás 511
A vizsgálóbizottságok 512
A személyzeti politika ellenőrzése 514
Parlamenti ciklusok 514
Összefoglalás 517
Ajánlott irodalom 520
Irodalom 521
Az Alkotmánybíróság 524
Az Alkotmánybíróság létrejötte 527
Az Alkotmánybíróság jogköre 527
Az Alkotmánybíróság politikai szerepe 528
Az Alkotmánybíróság hatásköre 530
Az indítványozók köre 531
Az alkotmánybírák szelekciója 532
Az alkotmánybíárk rekrutációja, karrierútja 534
A rendszerváltás és a várakozások hatása 538
Az alkotmánybírák szerepfelfogása az "első" és "második" Alkotmánybíróságon 538
Az Alkotmánybíróság joggyakorlata 542
A politikai aktivizmus korlátai 544
Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben 544
Az Alkotmánybíróság aktivizmusának következménye: a politika eljogiasítása 546
Összefoglalás, további értelmezés 547
Ajánlott irodalom 550
Irodalom 550
Az államfő 553
Az államfő a parlamentáris rendszerekben 553
A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 555
Alkotmányos jogkörök 559
Választás és legitimáció 562
Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás 564
Államfői szerepfelfogás és jogkörértelmezés 566
Összefoglalás 570
Ajánlott irodalom 573
Irodalom 573
Egyéb alkotmányos intézmények 575
A bírói szervezet 576
Az ügyészség 579
A Magyar Nemzeti Bank 582
Az országgyűlési biztos intézménye 584
Az Állami Számvevőszék 588
Az intézmények és a politikai logika 590
Ajánlott irodalom 591
Irodalom 592
A magyar demokrácia természete. Összefoglalás 594
Magyarország a többségi v. konszenzusos demokrácia modelljében 595
A demokrácia többségi és konszenzusos modellje 595
A magyar demokrácia típusa 597
Konszenzus-e a magyar demokrácia? Az elitstratégiák szerepe 604
Elitstratégiák: kompetitív és demobilizációs stratégiák kombinációja 606
A kormányzás és a politika "prezidencializációja" 607
A kormányzati rendszer intézményi reformja 609
A pártszervezt szerepének változása 613
A választási verseny és a politika növekvő perszonalizálódása 617
Epilógus: a magyar demokrácia karakterváltozása? 618
Irodalom 621
Táblázatok és ábrák jegyzéke 623
Tárgymutató 629

Török Gábor

Török Gábor  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
640 Ft 448 Ft
10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
600 Ft 540 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...