A magyar posta bélyegelőtti bérmentesítéseinek és bélyegzőinek kézikönyve

Előszó részlet: Kézikönyvünk nem pusztán abban különbözik hasonló tárgyú korábbi művektől, hogy azok anyagával együtt a megjelenésük óta ismeretessé vált adatokat is közli, hanem abban is, hogy a bélyegelőtti leveleken található bélyegzések mellett a leveleken alkalmazott kézírásos postai jelzéseket is számba veszi. Ez utóbbiak közül elsősorban a bérmentesítés jelzései kerülnek részletes tárgyalásra. Közöljük nemcsak a posta 1722. évi állami kezelésbe vétele és a postabélyeg magyarországi 1850. június 1-én történt bevezetése közti levélpostai viteldíjakat és azok változásait, hanem megadjuk a küldeményeken jelzett viteldíjak pontértékelését is, ami a bélyegzések pontértékéhez hozzáadandó. Ezért kézikönyvünk nem a bélyegelőtti postai bélyegzések, hanem a postán szállított bélyegelőtti levelek bérmentesítéseinek címét is viseli. Területileg az 1920. évi trianoni békeszerződés előtti ún. történeti Magyarországot öleljük fel, beleértve Horvátszlavonországot is, éspedig a terület postahelyeit egyetlen abc-rendbe sorolva, eltérőleg a Horvátszlavonországot különválasztó Térfi-kézikönyvtől, de egybehangzóan Müller és Ryan kézikönyveinek rendszerével.

Mutass kevesebbet