Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar sajtó története I. (1705-1848)

A magyar sajtó története I. - Fenyő István, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka - Régikönyvek
A magyar sajtó története I. - Régikönyvek A magyar sajtó története I. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
A magyar sajtó története
Borító tervezők:
Szabó János
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1979
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémia Nyomda
ISBN:
9630517736
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
832 oldal + 44 oldal melléklet
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 18.00cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
1.40kg
Kategória:
Bevezetés 11
A sajtó kialakulása
Európai és hazai előzmények 17
A könyvnyomtatás előti publicisztika 17
Az első nyomtatott újságok 19
Az európai sajtó kibontakozása a 17. században 21
A folyóiratok százada 24
Egykorú vélemények a sajtóról 29
Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában 30
A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon 32
Hírlap- és folyóirat-irodalmunk a 18. században
A hazai sajtó kezdetei és fejlődése (1705-1780) 39
A Mercurius Hungaricus, a Rákóczi-szabadságharc félhivatalos lapja (1705-1710) 39
A Nova Posoniensia (1721-1722) és a pozsonyi újságírás kezdetei 47
A budai német polgárság sajtójának kialakulása 53
A pozsonyi német polgárság sajtójának kialakulása 57
Bécsi magyar érdekű lapok a hetvenes években 63
A magyar nyelvű hírlapirodalom megindulása. Sajtónk a jozefinizmus évtizedében (1780-1790) 69
A magyar nyelvű sajtó megindulása 69
Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó 71
Révai Miklós és egy ismeretterjesztő néplap terve 83
A Magyar Hírmondó jozefinista évei 87
A Magyar Kurír megindítása és első évei (1786-1790) 96
A Magyar Hírmondó a nemesi ellenállás kifejlődésének éveiben 101
Kísérlet a pesti magyar hírlapirodalom kifejlesztésére 105
Német és szlovák sajtó a nyolcvanas években 107
A magyar sajtó a nemesi mozgalom és a jakobinus szervezkedés idején 120
Új sajtórendelkezések. Sajtóviszonyok 120
A Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-1791) és folytatása, a bécsi Magyar Hírmondó (1792-1803) 124
Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790-1791) 137
A Magyar Kurír (1790-1792) 140
A Magyar Kurír Szacsvay kiválása után (1793-1806) 151
A Bétsi Magyar Merkurius (1793-1798) 155
Egy latin nyelvű újság a nemesi mozgalom és a felvilágosodás szolgálatában: az Ephemerides Budenses (1790-1793) 158
A hírlapkiadás szervezete a 18. században 161
A sajtó és az államhatalom 168
Az újságcenzúra hazánkban a 18. században 168
Változások a hazai újságcenzúra szervezetében 169
A társadalom és a 18. századi sajtó 174
A köznemesi-értelmiségi rétegek szerepe az újságkiadásban 181
Az újságírók társadalmi helyzete 183
Vélemények az újságírói hivatásról 186
Folyóirat-irodalmunk kibontakozása 187
Német nyelvű folyóirat-irodalmunk kezdetei 189
Windisch erkölcsi hetilapjai 189
Bessenyei György német nyelvű folyóirata 189
A pesti folyóirat-irodalom megindulása 194
Merkur von Ungarn (1786-1787) 198
Német nyelvű szakfolyóirataink 198
Kísérlet egy dramaturgiai folyóirat létrehozására 203
További német és szlovák folyóirat-alapítási kísérletek 205
Az első magyar nyelvű folyóiratok 206
A magyar nyelvű melléklapok: a bécsi és a pozsonyi Múzsák 208
A kassai Magyar Museum, az első önálló magyar nyelvű folyóirat (1788-1793) 211
Az Orpheus, Kazinczy folyóirata (1789-1790) 218
A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) 220
Kármán József és az Uránia (1794-1795) 223
Sajtónk a magyar jakobinus mozgalom bukása után (1795-1832)
A magyar sajtó 1795 és 1806 között 231
Az első magyar gazdasági szakfolyóirat 234
Schedius folyóirata (1798-1804) 234
Sajtónk a 19. század első felében 243
A Hazai Tudósítások és a pesti magyar hírlapirodalom kibontakozása 247
Az Erdélyi Muzéum szerepe a reformkor eszmei előkészítésében 255
Erdély művelődési viszonyai a 18-19. század fordulóján 255
Döbrentei Gábor, a szerkesztő 259
Az Erdélyi Muzéum első kötete. Döbrentei programtanulmánya 261
A romantikus irodalomtörténet kibontakozása a további kötetekben 266
Publicisztikai kezdeményezések a folyóiratban 271
Újszerű pedagógiai kezdeményezések 274
Romantikus elméleti tájékozódás és klasszicista gyakorlat 276
Haladás és maradiság harca a Tudományos Gyűjteményben 280
Az alapítás: a "pesti tudósok" vállalkozása 280
A folyóirat indulása: a rendi nacionalizmus hegemóniája (1817-1818) 284
A liberalizmus jelentkezése és a romantika előretörése (1819-1827) 295
A Tudományos Gyűjtemény Vörösmarty Mihály szerkesztése idején (1828-1832) 308
A folyóirat szépirodalmi melléklapja: a Szép-Literatúrai Ajándék 323
A Felső Magyar Országi Minerva (1825-1836) 330
Első esztétikai-kritikai folyóiratunk, az Élet és Literatúra (1826-1833) 338
Az alapítás 338
A szerkesztő és gyakorlati módszere 340
Az Élet és Literatúra a történeti fejlődésről 342
Az eredetiség-elv a folyóiratban 345
Az új irodalmi nemzetértelmezésért 348
A folyóirat harca a kritika műfajának meggyökereztetéséért 351
A Muzárion kötetei (1827-1833) 354
A reformkor sajtója (1832-1840)
A reformmozgalom kibontakozása 361
Az új politikai sajtó előzményei 365
Széchenyi és a Jelenkor 372
Kossuth és az Országgyűlési Tudósítások 380
A Törvényhatósági Tudósítások 465
A válság évei és a Hírnök 465
A Kritikai Lapok harca az irodalom respublikájáért (1831-1836) 465
A folyóirat létrejötte 474
Bajza, a szerkesztő 482
Mesterek és mintaképek 489
Az első füzet. A Pyrker- és a Conversations-lexikoni pör 490
A folyóirat fogadtatása. A Sas (1831-1833) 493
Pör Horvát Istvánnal 494
A regényről és a színpad világáról 496
Az irodalmi divatlapok 496
Regélő-Honművész (1833-1841) 501
Rajzolatok a társasélet-és divatvilágból (1835-1839) 526
Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok 538
Akadémiánk első folyóirata, a Tudománytár 544
Ismeretterjesztő hetilapok a harmincas években 552
Az Athenaeum, a liberalizmus eszméinek központi fóruma 557
Az Ifjú Magyarország lapkiadási kísérletei 560
Reformkori német nyelvű hírlapok és folyóiratok 564
A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig
A centralisták folyóirata, a Budapesti Szemle (1840-1841) 573
Előzmények és célkitűzések. A Themis 575
Eszmei tendenciák a Budapesti Szemlében 580
Eötvös József tanulmányai 584
A folyóirat helyzete és hatása 586
Mezőgazdasági szaksajtó: A Magyar Gazda (1841-1848) 590
A negyvenes évek divatlapjai 590
Regélő Pesti Divatlap (1842-1844. I.) és folytatása, a Pesti Divatlap (1844. II. - 1848) 608
Honderű (1843-1848) 618
Magyar Életképek - Életképek (1843-1848) 630
Magyar Szépirodalmi Szemle (1847) 641
Az új politikai sajtó 660
Kossuth és a Pesti Hírlap 665
A Hírlap programja. Belső reform 678
Függőség és nemzeti önállóság 693
Az ellenzék és a nemzetiségek 699
Széchenyi a Pesti Hírlap ellen 714
A kétféle Világ és a konzervatívok 731
Kossuth küzdelme új lapért 751
A centralista Pesti Hírlap 759
A Budapesti Híradó és a Nemzeti Újság 778
Kossuth és a Hetilap 789
Mellékletek
Rövidítési jegyzék 807
A hírlapok és folyóiratok címmutatója 808
Névmutató 813
Az illusztrációk jegyzéke 830

Fenyő István

1929 -
Fenyő István (Budapest, 1929. július 28.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, műkritikus, pedagógus, egyetemi tanár.

Fenyő István  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...