Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar Szent Korona és koronázási jelvények története és műleírása

A magyar Szent Korona és koronázási jelvények története és műleírása - Ipolyi Arnold - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Anno Kiadó
Nyomda:
Kinizsi Nyomda
ISBN:
9789633755884
Kötés típusa:
kemény papír
Terjedelem:
233
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 21.00cm, Magasság: 29.00cm
Kategória:
I. RÉSZ.
A MAGYAR SZENT KORONA TÖRTÉNETE.
I.
A korona és viselete. Őskori emlékei. Különféle neme, alakja és anyaga. A korona, mint az uralkodás jelvénye. Adományozása a keleten és nyugaton. A korona-adományozás nemzetközi és közjogi jelentősége 1-5
II.
A magyar szent korona adományozása II. Szilveszter pápa által. Szilveszter pápa tudományos, egyházi és politikai pályájának s irányának jellemzése 6-21
III.
A magyar szent korona adományozásának körülményei s indokai. A római császárság hatalmi állásának s az egyház szabadságának ellensúlyozása, az európai független keresztény államok szervezése által. Szilveszter Magyarországnak az európai államszervezetbe illesztését tervezi 22-33
IV.
II. Szilveszter pápa adománylevele, melylyel a koronát megküldi. Az okmány hitelessége, feltalálása, külső körülményei, alaki és lényeges tartalma. Az oklevélben kifejtett jogelvek a nemzet történeti életében 34-45
V.
II. Szilveszter levelének a magyar korona művére vonatkozó kifejezése, hogy az általa készült. Szilveszter művészi gyakorlata, egyházművészeti és műipari iskolája. Gerbertet ezért gyanúsító és rágalmazó vélemények és hagyományok 46-54
VI.
A szent korona adományozásáról szóló egykorú történetadatok. Thietmár merseburgi püspöknek és folytatóinak a szász évkönyvekben feljegyzései. Sz. István legendáinak és Hartvik sz. István életének a korona megküldésére vonatkozó tudósítása. A lengyel krónikák tudósításai. Az ország koronájának kifejezése sz. István első törvényeiben. A szent koronával való koronázás gyakorlata és annak közjogi fogalma és hatálya az Árpádházi első királyok korában 55-64
VII.
A szent korona későbbi átalakítása. A római korona felső pántjaihoz az újabb görög korona műve hozzá forrasztatik. Az újabb korona, görög felirata szerint Dukas Mihály bizanti császár által küldetett I. Gejza magyar királynak. A két koronának egymáshoz alkalmazása 65-70
VIII.
A szent korona, a bizanti új koronával egyesítése daczára is kizárólag sz. István koronájának neveztetett és tartatott azontúl is. Hasonlón szólnak felőle, mint sz. István római koronájáról, a pápák. A következő Árpádházi királyok folytonos törekvése, hogy a trónhoz jutva, a sz. koronával megkoronáztassanak s az által uralkodásukat törvényesítsék. A szent korona elnevezés a korona további államjogi jelentőségének fejlődése és fogalma; a korona minden jog és hatalom foglalatjának kifejezése 71-84
IX.
Az Árpádházi királyok fiúága kihalltával a szent korona elraboltatván és huzamosabb ideig letartóztatva lévén, a pápa nevében, követe Gentilis új koronát készíttetett és szentelt meg Károly király koronázására. De a szent korona visszaszerzésével Károly újra ezzel törvényesen is megkoronáztatik 85-89
X.
A korona őriztetése a vegyesházi királyok alatt, a királyi kincstárban. Budán a tárnokházban, a nádor felügyelete alatt. A nádor halála után ideiglenesen Esztergomban az érseknél, majd ennek is elhaltával Visegrád vára sz. Erzsébet kápolnája mellett levő boltban. Kottaner Ilona visegrádi koronarablása Erzsébet királyné parancsára, a ki fiát Lászlót vele megkoronáztatva s osztrák földre menekülve, magával az országból
kiviszi 90-96
XI.
Az elorzott koronát Erzsébet királyné ismételve elzálogosítja. IV. Frigyes császár által zálogba véve ez vonakodik a zálogösszeg lefizetésével visszatéríteni. I. Ulászló a szent korona hijában sz. Istvánnak fejereklyetartó mellszobrán levő koronával koronáztatik. A szent korona visszaváltása. I. Mátyás király, hogy a királyi méltóság teljes törvényességét elnyerje, magát a szent koronával megkoronáztatja. Az ország törvényei a korona őrzéséről 97-102
XII.
A mohácsi vész alkalmával a szent korona Szapolyai János őrizete alatt Visegrádon, a ki magát vele megkoronáztatja. Perényi koronaőr Visegrádra visszahelyezi. 1. Ferdinánd koronázására Székesfehérvárra hozza. Perényi magánál letartóztatván, elfogatása alkalmával Szulejman török császár hatalmába kerül. Visszaadja János királynak, a ki magánál tartva Erdélybe viszi, hol halála után neje Izabella birtokába jut. Izabella a békeszövetség folytán Ferdinándnak kiszolgáltatja 103-105
XIII.
A szent korona az országon kívül előbb Bécsbe, majd Prágába vitetik, és csak a koronázás alkalmával hozatik ideiglenesen vissza Pozsonyba. A bécsi békekötés a korona visszahozatalát kéri. II. Rudolf és Mátyás közötti egyezkedés által Prágából visszahozat!k. Mátyás koronázása alkalmával a korona fogadtatása. A koronának a pozsonyi várban őriztetése és őreiről hozott törvények. A Bochkay-féle korona ellen hozott törvény 106-111
XIV.
A korona őrhelye a villám által sújtva. Bethlen fölkelése által veszélyben forog. A korona őrei Pálffy István és nevezetesen Révay Péter feláldozó kitartása. A korona biztosabb őrizet végett Zólyom várába, majd Kassára, Eperjesre és Ecsed várába vitetik. A korona visszahozatala s átadása Trencsén várában 112-116
XV.
II. József magát nem koronáztatván meg, a szent koronát Bécsbe az udvari kincstárba letétetni rendeli. A hatóságoknak ez ellen föllépése, a nemzet bánata. A korona visszahelyezése. Diadalmenetben vitetik Budára az ország ünneplése közt, a vármegyék lovas csapatokat rendeznek kiséretére s őrizetére. Budán fogadtatása 117-121
XVI.
A korona II. Lipót koronázására vitetik a vármegyék bandériumai kíséretében. Budára visszahelyeztetvén, I. Ferencz ott vele megkoronáztatik. A franczia háború idejében az ország több helyére vitetett biztosságba. V. Ferdinánd koronázására Pozsonyba s onnan Budára visszahozva. A fölkelés alatt Budáról elvitetve, a kormányt követi. A menekvők által az ország határán Orsovánál Alibunár hegye s a Duna közt elásatott. Fölfedezése. Ünnepélyes felhozatala Budára, innét Bécsbe vitele az uralkodó elé. Budára előbbi őrhelyére visszahozatala. I. Ferencz Józsefnek koronáztatása Budán és a szent korona tudományos vizsgálata 122-129
II. RÉSZ.
A SZENT KORONA S A KORONÁZÁSI EGYÉB JELVÉNYEK MŰLEÍRÁSA.
I.
A szent korona alakjának és művezetének leírása. Műbecse és helye, a többi hasonló legrégibb koronák sorában. A korona két részből, egy régibb a római és a későbbi bizanti koronából egygyé alakíttatott. E két korona eredeti alakjának külön ábrái. A felső koronarészt képező pántok lemezeinek alaprajza felső s alsó oldalukon. A pántok hasadékai és kapcsai. E pántok vékony, törékeny, de tisztább arany-anyaga. Az alsó korona pántjának erősebb lemeze és ötvösműve, de kevesbbé tiszta arany-anyaga. A felső korona zománczmű-képei leírása. Krisztus az apostolokkal. Utóbbiak képei közül négy a korona átalakítása alkalmával, az alsó homlokpánt levétetvén, ezzel együtt elenyészett 133-144
II.
A bizanti későbbi korona alkalmazása a régibb római koronához. A bizantinak eltérő arany-anyaga, ötvösműve és zománczképei. Ez utóbbiak: Krisztus, Dukas Mihály bizanti császár, fia Konstantin Porphirogeneta, Gejza király, arkangyalok és szentek ábrái. A korona külön ormai, zöld leveles zománczalakzatai mintegy koszorúleveleket képeznek. Ez utóbbi zománczképzések sajátságos s jelenleg páratlan s ismeretlen technikája, a mennyire ezek nem lévén lemezalakra alkalmazva, a világosságot átbocsátják. Az alsó korona ékkövei és gyöngyei; lefüggő lánczai. A korona keresztje, süvege, bélése. Arany-anyaga s ékkövei, méretei, súlya s értéke 145-155
III.
A két korona arany-anyaga, ötvösművezete és zománczképei eltérő jellege. A zománczmű gyakorlata és különféle nemei. A rekeszes zománczmű technikája és gyakorlata, annak külön, átlátszón, hátlap nélkül foglalt neme koronánkon. A rekeszes zománcznak Magyarországban gyakorolt kiálló filigrán, szemcsés sodronynyal vagy lemezzel alakított neme. A fenmaradt rekeszes zománczok műtörténeti összehasonlításának tanulsága koronánk rekeszes zománczképeire nézve, koronánk római és bizanti eredetéről szóló eltérő szakvélemények 156-169
IV.
A zománczmű fejlődésének története nyugaton, Német-, Francziaországban és Rómában. Koronánk zománczainak római műjellege, a római Kozmata-művészet képzései. Sz. István neje, Gizela királynénak az ő s a király képével alakított, s hasonló zománczczal díszített keresztje. Teofánia bizanti műirányának befolyása Gizela által Magyarországra, a magyar ötvösművesség keletkezése. A rekeszes zománczművészet hanyatlása s elenyészte helyébe a vájt zománcz keletkezése. A magyar királyok egyéb házi és halotti koronáinak
emlékei 170-181
V.
A koronázási palást, mint sz. István király és Gizela királyné műve és ajándéka. Használatának adatai a királyok koronázása alkalmával. Alakja és átalakítása. Műtörténeti becsére és nevezetességére nézve e nemben első helyen áll. Eredetileg misemondó ruha, átalakítása. Anyaga, kelméje, himzése; képköre: a mennyország és a földi egyház dicsősége, győzelme és küzdelme. Krisztus isteni fönségében, szűz Mária, angyali karok, próféták és apostolok, első vértanú szentek képei és sz. István király, Gizela királyné valamint fiók Imre herczeg arczképei. A gallér külön hímzései, annak keleti szövete bélésén. Sz. István bursája. A palást mintalapja. A palást készülésének helye. A sz. István által alapított veszprémvölgyi görög apáczák kolostora. Az akkori egyházműlendület Német- s Magyarországon. Szt. László király palástja 182-206
VI.
A királyi jogar s ország-alma. A jogarnak eltérő alakja, kristálygömbje s állatalakzatai, filigrán műve, alakjai hasonlók a sz. istváni korona filigrán alakjaihoz. Keleti kuffitirás, vagy kabalisztikus talizmán írásjegye, lánczról lefüggő kis golyói. Hasonlata a régi celta és magyar buzogány alakjával. Az ország-alma újabb eredetű. Anjouházi czímere. A sz. Istvánnak tulajdonított kard későbbi mű. A prágai egyház sz. István kardja régibb művezete. Az elveszett s használhatatlanná vált koronázási öltönyök és jelvények. Az apostoli kereszt, az eskükereszt. A koronaszekrény 207

Ipolyi Arnold

1823 - 1886
Ipolyi Arnold (Stummer Arnold, Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja.

Ipolyi Arnold  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...