A magyar társadalom és a magyarországi munkásmozgalom 1848-1945

"Magyarországon a tőkés fejlődés a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai országokhoz, de még a Habsburg-birodalom osztrák és cseh tartományaihoz viszonyítva is megkésett, és üteme lassú volt. A tőkés árutermelés - a gyenge magánkisipart nem számítva - a mezőgazdaságban, a földesurak kezelésében levő, a jobbágy ingyenes munkájával, robotjával művelt majorsági birtokokon bontakozott ki. A nagybirtokokon az 1830-as évektől malmokat, cukorgyárakat, szeszfőzdéket, textilüzemeket alapítottak. A vasgyártást a növekvő áruforgalom, a közlekedés fejlesztése, a vasút- és hajóépítés megindulása követelte meg. Az 1840-es évekre kialakultak a nagybirtoktól független gyáripar kezdetei. A feudális viszonyok miatt azonban csak lassan fejlődhettek. A magyar ipar tőkés fejlődéséből a manufaktúra-korszak lényegében kimaradt. Az 1840-es évek második felére a feudalizmus válsága elmélyült. Az új termelőerők éles ellentétbe kerültek a termelési viszonyokkal. A feudalizmus felszámolásának legfontosabb feltétele a jobbágyrendszer megszüntetése volt. Másik fontos feltételt jelentett a nemzeti függetlenség kivívása. Ausztria ugyanis nyersanyag- és élelmiszerbázisának, ipari késztermékei felvevőpiacának tekintette Magyarországot. Vámpolitikája gátolta a magyar ipar erősödését. Az ország nemzeti önállósága is csorba volt."

Mutass kevesebbet