Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar vers

A magyar vers - Horváth János - Régikönyvek
(0 vélemény)

E tanulmányom eredetileg egyetemi előadásnak készült. Most új részletekkel kiegészítve, könyvszerű átdolgozásban teszem közzé. A verstudomány nélkülözhetetlen tartozéka az irodalomtörténetnek. Sajnálattal tapasztaltam tehát, hogy irodalomtörténésznek készülő hallgatóságom zöme a verstannak még elemeivel sincs tisztában, sőt lenézi az egész verstudományt, s ennélfogva könnyen érzéketlen maradhat az irodalom legfőbb szépségei, a történeti fejlődés legbecsesebb eredményei iránt. Ezen a bajon óhajtottam előadásommal segíteni, jól ismerve a „forma" mélyebb: lélekben gyökerező, a költészet lényegétől elválaszthatatlan, s a nemzeti önismeret szempontjából is nagy jelentőségét. Múltszázadi költőink és tudósaink jól érezték azt. Már Ungvárnémeti Tóth László úgy emlékezett a versről, mint a költemény organizmusának testi hajlékáról, „melyet a lélek nemcsak elevenít, hanem... formál is, még pedig maga tulajdon schemája szerint". A versforma, hangoztatta Négyesy László, nem puszta külsőség, hanem szerves része a költeménynek; aki a verset csupán külső járuléknak tekinti, az sohasem érezte a tartalom és forma szerves összefüggését. Ugyanő a nemzeti önismeret követelményének is tartotta a versformákkal való elméleti foglalkozást, mert úgy tudta, hogy amit az egyes szempontjából kicsinylőleg formának nevezünk, nemzeti szempontból gyakran épp az a lényeg; a „forma" sokszor valami stereotyppá vált lényeg.

Kiadó:
Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás éve:
1948
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Révai Irodalmi Intézet Nyomdája
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
314 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 19.50cm
Súly:
0.30kg
Kategória:
Előszó 1
A ritmus
Fogalmi meghatározások 3
Mozgás és érzékelés része a ritmusos folyamatban 8
A ritmus az emberi szellem szükséglete; ritmusérzék, beleérzés 11
A hallás körébe tartozó ritmus; az ismétlődés sorozatosság jelentősége annak felfogásában 16
Nyelvi ritmus. Próza és vers
"Rendezetlen" és "rendezett" ritmus a nyelvben; két szélsőség: Heusler és Saran nézete; a nyelvi ritmus bonyolult jellege 20
A gondolati tagolódás vezérelve; erre épít Arany János, de számontartja a hangritmus tényeit is 23
Arany László a hangzati tagolódás feltételeit fürkészte, de a gondolat alakító hatását sem hagyta figyelmen kívül 32
Gondolati és hangzati tényezők versenyéről a beszédben, az utóbbiak uralomratöréséről a versritmusban; Beriger értekezése 36
Forma és eszme sorrendi viszonya az ihletben; Arany levele Szemere Pálhoz; mások hasonló nyilatkozatai 38
Közösségi - nemzeti - ritmuseszmény; Arany a magyar gyermek versmondásáról 41
A vers ütemes beszéd 43
Ütemellenes felfogások; mi az ütem ütemezetlen, fogyatékos vagy ingadozó ütemezésű sorok; nemzeti ütemezés jövevény sorfajon 46
Prózaritmus> Quintillán, Csokonai, Kölcsey gondolatai róla 51
Az ismétlés szerepe prózaritmus létesítésében; gondolat-alakzat ismétlése; tagolás ismételt közbeékeléssel; hangzat-ismétlés: ikerszók, szólások; nyomatékrend ismétlése 53
Illúzió része ritmusérzet keltésében: versutánzat, változatlanul ismételt szövegek és hangoztatások 59
Melódikus képletek ismétlése; példa Kazinczy Geszner-fordításából 61
Szabadvers; rímes próza 63
A versritmus eredete
Dalvers és szóvers megkülönböztetése 69
Zenei eredeztetés 70
Táncból való eredeztetés 74
Nyelvi eredeztetés 75
Arany László és Gábor Ignác szóvers-álláspontja 78
Dalvers, szóvers
Nálunk volt s van, mind a kettő; van-e köztük lényeges különbség? Nótajelzés szokása a régiségben; ismeretlen dallamú régi versszövegek ritmusának megállapítása 80
A magyar szóvers köre, példái 85
Gábor Ignác szóverse 87
Az énektől való megválás következményei 92
"Ütemharmadolás" a szóversben; Négyesy és Hodossy ellentétes véleménye; dallamok tanulsága 93
Arany László a kétféle ütemről; a gyorsabbat, a harmadolót, egy hat-időrészű ütem (sextola) félütemének foghatni fel; ez az ütemfajta gyorsabb tempójú a négy-időrészű szokványosnál, de éppúgy felező, mint amaz; - Arany János ismerte fia nyilatkozatát a kétféle ütemről 99
E "gyors" ütemrendszer is kötetlen beszédünk hangidomában gyökerezik; példák 104
"Gyors típusú" sorfajaink átnézete: hatos alapú szerkezetek 107
Ötös alapú szerkezet 113
Ötös-hatos kapcsolatok 116
Faludi tízese 121
Vegyes szerkezetek 125
A verses beszéd tagoltsága (Versnyomaték, beszédnyomaték)
A "tagoltság" értelme; a beszéd főkép időbeli elrendezkedésével igazodik a tagoltságot váró ritmustervhez; nyomatékai hozzáigazodása kevésbé következetes; innen részben a nagy változatosság a változatlan terv nyelvi megvalósításában 130
Beszédnyomaték ütem-belsejében; hogy fogadja ritmus-érzékünk az olyat? 133
A beszéd értelmi tagoltságából állapítani meg ritmikai tagoltságot: fonák eljárás 136
A magyar ütem szerkezete, nemei, ezek rendje a verssorban 137
A vers nyomatékigényét nemcsak a logikai hangsúly elégítheti ki, hanem a "félhangsúly", szóeleje, a csend vagy szünet megtörése ("megszólamlás"), a magasabb hangfok ("kedély nyomaték") is; különbség e felfogás és a Gábor-féle között 140
Az "ütemelőző"; vélekedések róla; összeférhetetlensége a magyar versrendszer időmérési elvével 151
Az ütem időviszonyai (Ütemegyenlőség, változó szótagszám)
Időrész és szótag; teljes ütem, csonka ütem: versírók gondja az ütemtartamok egyenlősítésére 156
A szótagszám alkalmi megváltoztatása: nyújtás, szaporázás egyenlősítő segítsége ily esetekben 165
Az ütemegyenlőség törvénye; Négyesy tétele, Szénfy és Erdélyi tanítása; Gábor teóriájának viszonya az Erdélyi Jánoséhoz 168
Kötött sorképletek kiválása (A sorozatosság szuggesztív hatása. Szabálytörés kötött sorfajokban)
Nézetek a kiválásról 176
A sorozatosság ritmikai jelentősége; a szabálytörés okai, esztétikai értéke 179
Idegen példa: a francia romantikusok alexandrinje 184
Ritmusváltás egy költeményen belül 186
Kezdetlegesebb és fejlettebb ritmusérzékek és korok viselkedése a szabálytöréssel szemben 186
Főbb sor- és versszakképleteink
A harmadoló tizenkettős 188
A felező tizenkettős; félsorai szerkezete 189
Lehr Albert, Arany László, Négyesy megállapításai Arany János tizenkettőseiről 195
A sorfaj "kiválása" és állítólagos átalakulása 197
Zrínyi tizenkettőse; megítélésének története; metszetei kérdése 210
Tizenegyesek 217
Tízes sorfajok 218
Nyolcasok 219
A négysarkú tizenkettős 221
A Balassa-versszak 222
A Himfy-strófa 224
Ritmizálás, szavalás
Zavar e fogalmak körül; a szélső felfogások; az egyeztető; Négyesy e kérdésről 227
Színművészeti és szavalati kézikönyvek adalékai 232
Költők szavalása 238
Elméletírók a vers hangoztatásáról 243
"Versmondattan"
Arany alapvető észrevételei; Szenczi Molnár, Gyöngyösi idevágó nyilatkozatai 248
A mondat versbeli elrendezkedését befolyásoló tényezők; a szótagszám, a rím, a sortaglalás, a lejtés érdeke 251
Kelendőbb képletek: "eltolás", "közölés" 258
Néhány kiválóbb költőnk versművészetének rövid jellemzése 267
Jegyzetek 273
Névmutató 305

Horváth János

Horváth János  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...