A magyarság életrajza

Name: A magyarság életrajza
Price: 2240.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Szabó István
ISBN: 9630557436

Szabó István - A magyarság életrajza, Budapest 1990 antikvár könyv

(0 vélemény)

A mű további kiadásai

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 2 240 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

A mű további kiadásai

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A magyarság életrajza

Szabó István

Előjegyezhető

Bővebb leírás

ISBN:	9630557436
Sorozatcím:	Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata
Kiadó:	Magyar Történelmi Társulat
Kiadás éve:	1990
Kiadás helye:	Budapest
Kötés típusa:	kemény papírkötés
Terjedelem:	276 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.40 kg
Kategória:	Történelem / Újkor-legújabb Kor / Magyar / 1789-1918 / Történelem / Középkor / Magyar / Történelem / Magyar Történelem / Általános

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó	5
A magyar népterület kialakulása a honfoglalás korában	
A honfoglaló magyarság faji egyenlege és népi elemei	7
Népi egyéniség, számerő	
A Dunamedence politikai szervezetlensége a honfoglalás előtt	
Az ország népi viszonyai a honfoglalás korában	
Morva-szlávok, szlávok, avarok, germánok	
A magyarság által felszívott szláv és más szórványok kérdése	
A magyar nép tömegéhez képest nem voltak jelentékeny számban	
A honfoglaló nép teljes társadalmi egész	
Az életforma cseréje, állandó megtelepülés	
Az egybefüggő magyar népterület szélső vonalai Szent István korában	
Magyar népi szigetek, vegyes részek az egybefüggő magyar népterületen belül	
Az idegen népiség a magyarsághoz képest csekély Szent István országában	
A magyarság kiterjeszkedése s az ország nem magyar népelemei a középkorban	
A magyarság nép gyarapodása a XI-XV. században	24
A belső népterület feltöltése; a törzsek, nemzetségek és családok szétszóródása	
A település végső képének megformálása: a település tényezői	
Települési rétegek, a helynevek tanúsága	
A magyarság terjeszkedési feszültsége a községek alapításában	
Nyitra, Szatmár, Bihar és Kolozs megyék adatai	
A magyar népterület határainak előrenyomulása	
Előretolt magyar népszigetek	
A XV. században népi kiterjeszkedés a belső térben, városok, mezővárosok	
Idegenbe szakadt magyar elemek	
Az ország nem magyar népelemei a középkorban; szórványok és összefüggő népterületek	
Besenyők, úzok, izmaeliták, jászkunok és tömegeik a magyarsághoz vizsonyítva	
Német lovagok, városiak és telepes parasztok	
Latinusok	
Kisebb nyugati szórványok: csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szerbek	
Zsidók	
Összefüggő népterületeken tótok, rutének, oláhok	
A török hódítás hatása a Balkánon; szerbek	
Magyarország lakosainak lélekszáma a középkor végén kb. 4 millió; a magyarság arányszáma 80-82%	49
A kb. 800,00 főnyi nem magyar népelem megoszlása	
A magyar államhatalom magatartása az ország nem magyar népelemeivel	
Két eltérő történetírói álláspont: autonómia és tudatos asszimiláció	
A nemzetiségi eszme a történelemben	
A jelenségek rendszerezése	
A megtelepedés körülményei: az államhatalom segítő keze	
Szent István intelmei s az 1481. évi 4. t. czikk	
Az ország »utilitas«-a a törvényekben	
Önkormányzatok és kiváltságok, a nemzetiségi célzat hiánya; társadalmi tartalom	
A társadalmi rétegek a kiváltságos területeken; földesúr és jobbágy	
Elzárkózó törekvések	
A kiváltság nem fokmérője az állam magatartásának; elmerült és megmaradt népiségek	
A tömeg kiterjedésének földrajzi elhelyezkedése, zártsága s a hagyományok jelentősége; a kiváltságok szerepe a népiség sorsában	
A népiség és az állam viszonya a természetes erők pályáján	
Zsidók és izraeliták, keresztyén szemlélet	
A népek természetes élete	
Együttélés, az érintkezési vonalak	
Keveredés, az asszimiláció üteme	
A középkorban felszívott népelemek szerepe a magyarság népi alkatában	
Kultúrális kölcsönhatás	
Népi feszültségek	
A magyarság nemzettudata; az "idegen"-ek kizárása	
Az elrendeltetés hite, a magyarság egysége	
A népiség sorsa s a népi viszonyok a török korban (1526-1711)	
A magyar népiség vesztesége a XVI-XVII. századi török hódoltság korában és utána 1711-ig	82
A pusztulás tényezői és földrajzi zónái	
A török uralma alá esett terület; A megelőző szomszédság végzetes hatása; A rabszedés, a török társadalmi és gazdasdági szerkezet csapásai; A pusztaságok, hadjáratok és telelések nyomában; Menekülés, mértéktelen belső vándorlás	
A végvár-öv vidéke, portyázás és rabvadászat	
A törökmentes északi sáv	
A magyarság zöme a hódoltság és a végvár-öv pusztuló vidékén	
Magyarok a végvárakban	
A királyi idegen zsoldos hadak pusztítása a magyarságban; A rendek szüntelen panaszai	
Erdély sorsa a népiség szempontjából	
A népsűrűség csökkenése, lakatlanná vált vidékek	
A felszabadító háborúk sorvasztó hatása	
A korszak (1526-1711) mérlege	
Az ország népi viszonyai 1526-1711	100
Eltolódás a magyarság rovására	
Nagyarányú új rác beköltözés az Alföldre	
Horvátok bevándorlása	
Görög kereskedők, örmények	
Tót gyarapodás és terjeszkedés; az északi vlachok	
A ruténség előrehullámzása	
Sok új román falu, román előrenyomulás	
Németek	
Zsidók	
A nemzetiségi kérdés hiánya; nyelvi asszimilációra nincs törekvés	
Ellenérzés a zsidósággal szemben; a magyar-német viszonylat; a birodalmi kapcsolat hatásai; az idegenek tisztségei; elzárkózó törekvések és viszályok a városokban	
A népi élet; az életforma és vallás választó vonala	
A törökség csekély vérségi hatása a magyar népre; magyar és rác	
A magyarság idegen keveredése csekély, sajátvérű keveredése igen nagy e korban	
Zárt vidékeken régi családok; az asszimiláció	
A politikailag megosztott magyarság közösségtudata	
Az ország új népi képe (1711-1790)	
Az ország népességének száma 1715/20-ban	122
Az Acsády-féle számítás helyesbítésre szorul, a lélekszám nagyobb: 3-3 1/2 millió	
A magyarság lélekszáma	
A lakosság sűrűsége terén nagy egyenlőtlenségek, az alföldi termékeny részeken kevés a nép	
Nagy belső népáramlás az Alföldre	
A nemesség vándorlása délre különféle tájakról; a városi elem részvétele nem jelentékeny; a tömeget a parasztság szolgáltatta	
A földesúri kötelék a belső vándorlás útjában, tilalmak, szökött jobbágyok	
A jobbágyvándorlás útja dél felé, Erdélyből Magyarországra	
A magyarság része a dél felé vándorló jobbágyságban; különféle magyar jövevények egy-egy területen	
Az alföldi sík népi birtoka újra magyar kézben	
A nemzetiségi térfoglalás a XVIII. században	135
A nem magyar népelemek vonalainak előrenyomulása, szigetek, szórványok	
A tótság terjeszkedése	
A ruténség	
A román térfoglalás, beköltözés, előrenyomulás az erdélyi medencében és az Alföld felé	
A rácok tömeges megjelenése, településvidékeik kialakulása	
A mesterséges telepítés, belső viszonylatban és külföldről; populácionisztika, merkantilizmus, bécsi politika	
A telepítés forrása elsősorban Németország	
Németek kényszer-átültetése Magyarországra: protestánsok, rendőrileg kiutasítottak, hauensteiniak, katonatelepesek	
Az önkéntesen jelentkező telepesek adják a telepesek zömét	
Szivárgás és toborzás, városi elem és paraszt; a telepítők és telepítettek; új földesurak	
A telepítés módja, nehézségei, a telepesek vagyoni viszonyai	
A zsidó-beáramlás megindulása cseh-morva, majd lengyel területről, földesúri pártfogás	
Az ország új népi képe, a temesvári bánság	
Vallási, gazdasági és társadalmi tényezők a magyarság térvesztésében s az idegenek térfoglalásában, székely kivándorlás	
Az ország népessége 1787-ben; a magyarság lélekszáma	163
A magyar roszággyűlés állásfoglalása a betelepítés tekintetében; a birtokos érdeke	
A kor magyar nemzedéke közömbös a népi eltolódás iránt, a magyarság politikai helyzetének és a rendi szemléletnek gátlásai	
Régi zsellérek helyett új telepesek kapnak jobbágytelkeket	
A népi élet jelenségei	
Elzárkózás, a falu kötött társadalmi élete	
Válaszfalak, vallási-népi elkülönülések, surlódások	
Az elkülönülések jelei a településekben s a mezei gazdálkodásban	
A népelemek viszályai a városokban; Szeged, Szabadka, Pest	
Az asszimiláció a XVIII. században csekély és kölcsönös	
A nemzetiségi eszme; a rutének, tótok, németek	
A román és szerb nacionalizmus kezdetei	
A magyarság új szemlélete a XVIII. század utolsó negyedében: társadalmi nehézségek	
A nyelvi mozgalom, a nemzeti felbuzdulás	
A »magyarizálás« első gondolatai	
A népiség történetének tényezői a legújabb korban	
A magyar népiség 1790 óta	200
A nacionalizmus kora	
Nép-nemzet	
Államszervezet-nemzetiség	
A magyarországi nem magyar népelemek nacionalizmusa	
A magyar álláspont	
A népi világ	
A magyarság számarányának megnövekedése	
A születések aránya az országban a magyarság és a nem magyar népelemek között	
Nagy zsidó bevándorlás	
A zsidók nagy része magyar anyanyelvet vall	
A kivándorlás népi jelentősége, a magyarság és a nem magyar népelemek vesztesége	
Az asszimiláció: nyelviség és népiség	
A magyarság nagy ábrándja az asszimiláció felöl a XIX. században	
Széchenyi, Kemény, Mocsáry intelmei	
Beksics grammatikai és politikai asszimilációs tervei	
A magyar nyelv terjesztésére irányuló iskolapolitika erőtlensége és késő kibontakozása, a népiskolai nyelvoktatás	
Csekély eredmény	
A nyelvterjesztés még nem asszimiláció	
Az összefüggő népterületek mozdulatlansága	
A terület szélein és a népi szórványok körében mutatkozó felszívódások	
Az asszimiláció társadalmi tényezői	
A parasztfalu zárt életformája, elzárkózás a keveredéssel szemben, a vallás szerepe	
A magyarnevű románok stb.	
Az asszimiláció igazi terei a városok	
A városi asszimiláció arányai és tényezői	
Budapest	
Az asszimiláltak nagy számban az értelmiségi pályákon, ennek okai	
Az asszimiláció összképe, visszásságai	
Tiszta magyarságtudat	
Forrás és irodalom	248

A magyarság életrajza

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Szabó István

Szabó István további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A magyarság életrajza

A magyarság életrajza

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Szabó István

Szabó István további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.