Bátky Zsigmond , Viski Károly , Győrffy István

A magyarság néprajza I.

Name: A magyarság néprajza I.
Price: 5600.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Bátky Zsigmond

A magyarság tárgyi néprajza

Bátky Zsigmond, Viski Károly, Győrffy István - A magyarság néprajza I., Budapest 0 antikvár könyv

(0 vélemény)

A mű további kiadásai

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A mű további kiadásai

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 5 600 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

A mű további kiadásai

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A mű további kiadásai

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

30%

298 hűségpont

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

ANTIKVÁR

8 500 Ft

5 950 Ft

A magyarság néprajza I.

Bátky Zsigmond,Viski Károly,Győrffy István

Előjegyezhető

Kodály Zoltán, Győrffy István, Viski Károly ,Bátky Zsigmond, Gőnyey Sándor: A magyarság tárgyi néprajza I., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, [é.n.], Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 430. l. Az I. kötet 1235 fekete-fehér ábrát, fotót és 1 térképet tartalmaz.

Bővebb leírás

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típusa:	félbőr
Terjedelem:	430 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 19.00 cm, Magasság: 24.50 cm
Kategória:	Művészetek / Népművészet / Néprajz / Töredékkötetek, Félkötetek / Antik Könyvek / Xx. Század

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. kötet	
Ajánlás. Írta Czakó Elemér. A magyarság néprajza kiadványának tudományos és nemzeti jelentősége. A magyar néprajz kérdéseinek további gondozása	11
Tájékoztató. Írta Viski Károly	
Mi a néprajz?	13
A népi jelenségek egységessége	
A népi alkotás sajátossága	
Ennek felismerése	
A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja	
A művelődés ősi alapjai	
Természeti vagy kezdetleges népek	
A kezdetleges műveltség	
A művelődés és műveltség népjrazi (művelődéstörténeti) értelme	
Néprajz és őstörténet	
Az ősember feltámasztása	
Az ősemberi műveltség élő emlékei	
A művelődés útja: a régi és az új keveredés	
Műveltségrétegek	
Népi műveltségünk rétegződése	
Ősi műveltségünk keveredése	
A néprajz munkamódja	19
A műveltségrétegek szétválasztása	
A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok)	
A leírás	
Az összehasonlítás	
Az összehasonlítás feltételei, eredménye	
A fejlődéselmélet	
A néprajz munkamódja nem természettudományi	
A néprajz segédtudományai	22
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok	
A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit	
A néprajzi jelenségek szövevénye	
A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete	
A néprajzi jelenségek rendszerezése	24
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer	
A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz	
E kettő tárgyköre	
A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése	
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása	26
A különbségek eredete	
A csoportokat alakító tényezők	
A "magyar" szó jelentése	
Az onogur törzsszövetség alakító hatása	
A magyarság egyéb elnevezései	
A honfoglaló törzsszövetség	
Kelet és Nyugat határán	
A vezető réteg elnyugatiasodása	
Nyugati és újabb keleti elemek	
Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja	
Néprajzi képünk vátozatossága	
Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoport	
A magyar néprajz multja és jelene	32
Ismereteink forrásai	
Adatgyüjtemények	
Múzeumok	
Néprajzi irodalmunk	
Közöletlen személyes tapasztalatok	
Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei	
Munkánk első, alapvető összefogás	
Kinek írjuk?	
Táplálkozás. Írta: Bátky Zsigmond	37
A mindennapi eledel	
A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata	
Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között	
A szakácsművészet	
A gyüjtögető életmód emlékei	39
Férfi és női munka	
Mai maradványai	
Állai eredetű nyers táplálékok	
Eltartásuk ősi módjai	
Szárítás, aszalás, sózás, füstölés	
Kezdetleges húspirító módok	
Férfifőzte ételek	
Az asszonynép és a növényvilág	
Nyers növényi táplálékok	
Aszalt gyümölcsök, ízek	
Nyers édes itakok	
Nyírjávor, fenyővíz	
Savanyítás, forrázás, főzés, sütés	
Hamuban sült pogácsák	
Kövönsült lepények	
A sütőharang	
A lápi kút	
A növényi nyersanyag feldolgozása	48
Vegyi eljárás	
Savanyítás	
Aszalás	
Erőművi eljárás	
A törés	
A gabonahántoló kölyü	
A mozsár	
Az őrlés	
Az őrmény és rezsnyice	
Kerekes őrlőkészülék	
A malom	
Vízimalmok	
A kanalas malom	
Malom szavunk eredete	
Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik	
Sajtolás	
Olajüt éksajtó	
Bankókkal dolgozó olajsotuk	
Csavarorsós olajsotu	
Ecetsajtolás	
Szőlőprések	
Kanca- kosos- és régős prős	
A nyers és elkészített anyagok eltartása	67
Az innivaló eltartása	
Cserép- és faedények	
Sótartók	
Túrós-, zsíros-, stb. tömlők és bödönök	
Húsfélék elrakása	
Tojásos bucsérok, paszulykasok	
Burgonyás vermek	
Szuszékok, gabonákasok, bombárok, kástuk	
Kenyeresrácsok, tésztaszütyők	
Az ételek elkészítése. Ételfajták	
Tűzgerjesztés és tűzhelyi eszközök	61
Tűzgerjesztés dörzsöléssel	
Tűzcsiholás	
Tűztisztelet	
Tüzelőanyagok	
A tűzhely és kemence segédszerszámai	
A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, serpenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya	
Ételek és sütő-főzőeszközök	71
Állati eredetű ételek	
Pirító szerszámok	
Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi	
Főzőszerszámok	
Bogrács	
Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos, kása, töltelékek	
Húslevesek	
A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján	
Növényi eredetű ételek	
Levesek	
Árvaleves	
Gyümölcs és levesük	
Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek	
Saláták és zöldfőzelékek	
Szárazfőzelékek	
Répa- és káposztafőzés	
Tészták	
Kásák és pépek	
Galuskák	
Gombócok	
Csíkok és reszeltek	
Lepények	
A kenyér és kenyérsütőszerszámok	
Pogácsák	
Rétesek, bélesek	
Kalácsok, perecek	
Fánkok	
Italok és fűszerek	102
A víz	
Vízszerző módok és alkalmatosságok	
Kobak	
Szapoly	
Ivótülök	
Ivóharang	
Fábó faragott ivókészségek	
Vízhordó faedények	
Kútak	
Bodonkút	
Bugyogók és kanták	
Gémeskút	
Kereskedőkút	
Az ősi lóser és magyar ser	
A mézser	
A pálinka	
A kávé és tea	
A dohány	
Fűszerek és ételjárulékok	
Tálalló és evőeszközök. Étrend	108
A tálalás ősi módja	
A suba, mint asztal	
Az evőszék	
Az asztal	
A szék	
A tál és tányér	
Evőeszközök	
Ételhordó edények	
Az étrend	
A pátriárchális étkezés	
Ünnepi vendégségek	
Összefoglalás	116
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelés	
Parasztkonyhák tárgyi fölszerelése	
Kezdetleges ételféleségek nagy száma	
Ételneveink eredete	
A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság	
A hús és zsír kedvelése	
A magyar pecsenyék	
Főtt és sült tészták	
Építkezés. Írta: Bátky Zsigmond	124
Az emberi települések leírása és a néprajz	
Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása	
A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat	
Telepformák	125
A település néprajzi tényezői	
A két szélsőséges telepforma	
A magányos tanya és tömör falu	
Honfoglaláskori telepedésmódok	
Tanyarendszer	
Szőlőhegyközség	
A "szeres" terep és zárt faluforma	
A falutelepülés két főformája	
Soros- vagy utcáfalu és csoportosfalu	
A "hadas" település	
Szegek, zugok	
Falukerítés	
Az udvarok fő formái	
Magányos és csoportos udvarok	
Eredetük	
Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk	
Kezdetleges hajlékok	141
A lakóház ősei	
Földreépített és földbemélyesztett épületek	
Földreépített régi és mai kerek hajlékok	
Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula	
Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel	
Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók	
Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok	
Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok	
Földbemélyesztett szögletes hajlékok	
Partlakások, putrik, földházak	
A ház építőanyaga és építése	151
Az építés a közösség munkája	
Kaláka, kölcsön, segítség	
A ház részei	
Fal és tető	
Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok	
Tetőváz és fedél	
Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz	
Kontyos-, üstökös- és nyergestető	
A házefedés	
Szalma-, zsup-, nád-, zsindely- és cserépfedés	
A zsupfedés	
Házcsúcsok	
Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár	
A lakóház belseje és belső tagolódása	170
A kezdetleges lakóház tagolódása	
A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében	
A tűzhely és kemence eredeti alkata	
Tűzhelyes és kemencés háztípusok	
A tűzhely és kemence egybeolvadása	
Kemencés-tűzhelyes és tűzhelyes-kemencés háztípusok	
Keleti és déli magyar ház	
Kemencés elindulású magyar háztípusok	
Nyugati, északi és középmagyar ház	
A fejlődés sejtett útja alaprajzokban	
A magyar házak helye az európai háztípusok között	
Tűzhelyes házak	175
A keleti magyar ház Erdélyben és az Alföld északkeleti peremvidékén	
Az ősi forma egyhelyiségű középtűzhelyes ház	
Tűzgödör	
A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése	
Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás	
A cserepes, platten, kemence, pest, szoba	
Az eresz és füstház	
A keleti vagy erdélyi ház rokonai	
A zempléni kabalásház	
A felsőtiszai kandallósház	
Formák keveredése az érintkező területeken	
A jövő fejlődés útja	
Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában	183
A keleti és déli magyar ház közti különbség	
Az ősi alak a bosnyák kútya-típus	
A kályha meghonosodásának hatása	
A "szenesház" és szoba	
A szlavóniai és délsomogyi füstösházak	
A fejlődés iránya	
Szobás-konyhás házak	193
Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra	
A kemencés alaptípus	
A tűzpad	
A füstös ház	
A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak	
A kurugla	
Az ősi pitvar	
Kemence, banyakemence, kályha	
A szoba és konyha létrejöte	
Felnémet vagy álfelnémet háztípus?	
Északi magyar ház a palóc nyelvterületen	202
A palóc faház s tót ház közös vonásai	
Száz évvel ezelőtt	
A palóc kemence eredete	
Sokféle szerep	
A füsttelenítés megoldása	
A palóc pitvar	
A hideg konyha	
A mai állapot	
Középmagyar ház	211
A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében	
Kéménytelen ősi hajlékok	
Óltanyák és földházak	
A földházak füsttelenítése	
Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény	
A kéményaljától a konyháig	
A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai	
A hosszúkás patka	
Az ólas patka	
Az asztalpatka	
A debreceni "szabadkonyha" s a szegedi "lakodalmas konyha"	
Egyéb alföldi tűzhelytípusok	
Nyári konyhák és szabad sütőkemencék	
A búboskemencék	
A csuproskemencék	
Az alföldi ház fejlődése	
Összefoglalás	
A magyar ház szókincse	227
A nyelvi tények bizonyító vallomása	
Ősmagyar elemek	
Korai szláv elemek	
Későbbi német elemek	
A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra	
Gazdasági melléképületek	231
A melléképületek rendeltetése	
Jelentőségük a házépítés szempontjából	
Csűr és pajta	
Dunántúli pajtatípusok	
Az erdélyi csűrök	
A hosszúcsőr	
A jármascsűr	
A székely kurtacsűrök	
A kalotaszegi csűrök	
Az istálló a régiségben	
Akol szavunk eredete	
Ól szavunk eredete	
Az állás	
A félszer	
A teleltető állásfélszertől a belteleki istállóig	
A nagykun tüzelősól	
Bútorzat. Írta: Viski Károly	
A hajlékbeli holmi	246
A bútor szó jelentése	
A pásztor betyárbútora	
A gúnya	
A bútorok osztályozásának nehézségei	
A ház földjétől az első bútorokig	248
Pad és szék	
A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében	
A házbeli kezdetleges pad: padló, palló	
A pad és szék szó jelentésének rokonsága	
Pad- és székfélék	
Régi úri házak és mai parasztházak padszéke	
A palóc lóca	
A falravaló	
A padok, lócák karja	
A palóc lócák más-más neve és rendeltetése	
A moldvai csángók padvetése	
A mai bútorok keletkezése és történelmi alakulása	
Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya-ágy	253
Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy	256
Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája	258
Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentés-kapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása	259
Egyes-szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése	267
Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszközök székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba	270
Falitéka, lábastéka, almáriom	275
Rúd, kenőszeg, fogas, tálas	276
Gyermekbútor: ringó (rengő), tolidikó, gyerekálló, stb.	277
A bútorok elrendezése	278
A ház belső rendjének alakulása	
A padlásrendű ház belső képe	
A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye	
A hátulsóház rendje	
Fűtés. Írta: Bátky Zsigmond	287
Az asszony és gyereknép hálóhelye	
A férfinép hálóhelye	
A régi házak kevésé védtek a tél hidegétől	
A legegyszerűbb fűtő: a nyilt tűzhely	
Ennek Erdély a hazája	
Az erdélyi tűzhely fejlődése a kályhacserepesig	
Zárt fűtőkészülékek	
A sárkemencék	
Az alföldi búbos	
A palóckemence	
A dunántúli kemenc	
A cserépkályha őse: a kupás kemence	
Ásatag emlékei	
Az ipari kályhák	
Világítás. Írta: Viski Károly	299
A szabadtűz világlója	
A világló szilánk vagy fáklya	
Világtartók	
A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán	
Népszokások világlói: lobogózás stb.	
A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.)	
A gyertya szó jelentése	
A fából való csörgőgyertya	
A koppantó	
Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem)	
Lámpások	
Mesterkedés. Írta: Bátky Zsigmond	304
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége	
A mesterkedés eredete és fejlődése	
Házimunka	
Háziipar	
Kézművesség	
Iparosság	
A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik	
A famunka	307
Tisztára férfi foglalkozás	
Az ősi fakorszak	
Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján	
A pásztornép famunkái	
Fakéregmunkák	
Sótartók, dobozok	
Poncolás	
Kéregtarisznyák	
Ivóedények	
Taplósapkák	
Háncs és kötél szijácsból	
Faragószerszámok	
Faanyag	
A megmunkálás két módja: faragás, vésés	
Botok	
Nyelek	
Kásakavarók	
Pipaszárak	
Furulyák	
Kanalak	
Bárányszoktatók	
Borotvatartók	
Tükrösök	
Gyujtótartók	
A paraszti faművesség	
Szerszámai	
Bognármunka és szerszámok	
Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok	
Vályuk, bodonok, vékák, teknők	
Mozsarak, kupák	
Gyerekjátékok	
Háztartási holmik	
Esztergályozás	
Nyirettyűs és lábitós eszterga	
A csutorásmesterség	
Kádármunka	
Hordók, sajtárok, csobolyák	
Asztalosmunka	
Szövőszékfaragás	
Az agyag feldolgozása	322
Cserépedény a parasztházban	
Használati és díszedények	
Történeti visszapillantás	
A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt	
A fazekas munkája	
Tapodás, gyúrás, formálás, korong	
Szárítás, festés, írás, karcolás	
Égetés kétszer	
Mázolás	
Fekete, mázatlan és ónzománcos edények	
A habánok	
A mesterség elterjedése	
A bőrgyártás	329
A nyelvkincs vallomása	
Bagaria	
Pásztorbőrművesség	
A juhbőr kikészítése száraz úton	
Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön	
A varrás	
Apróbb pásztorholmik	
Karikás, erszény, zacskók	
Nyeregszerszám	
Öv, hüvely, bocskor	
Tömlő, iszák	
Pásztor bőrvarrószerszámok	
Paraszt bőrművesség	
A szűcsmesterség, mint "egész mesterség"	
A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés	
A gyapjú feldolgozása	342
A mesterkedés multja	
Eljárása	
Nemez és posztó	
A nemezgyártás	
Süvegesek, pókróccsinálók	
A posztógyártás	
A gubásmesterség	
Ványolás vagy kallás	
A szőrtarisznyaszövés	
Növényi szálas anyagok feldolgozása	348
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok	
Gyékényfonás és szövés	
Szalmafonás	
Vesszőfonás és termékei	
Kendermunka	
Ősi volta	
Asszonyi foglalkozás	
A kender vetése	
Nyüvés, áztatás, szárítás	
Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló	
Dörzsölés	
A fésülés és szerszámai: bébel, gereben, ecsellő	
Tépés	
A fonás és szerszámai	
Guzsly- és rokkafajtáink	
A motollálás és szerszámai	
Szapulás, sulykolás, fehérítés	
Gombolyítás	
A szövőszék vagy osztováta	
A len feldolgozása	
A csalán feldolgozása	
Szőnyegszövés	
Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés	
A tülök, szarv és csont munkája	372
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei	
Agancsmunkák	
Csontfaragványok	
A gyertyamártás	373
A gyertya szó eredete	
Viasz- és faggyúgyertya	
Gyertyamártás	
Gyertyaöntés	
Szappanfőzés	374
Asszonynép dolga	
Zsiradék és olaj	
Széksólúg	
Főzés, formázás	
Lúgszappan, epeszappan	
A bábosság	375
A mesterség eredete	
A mézeskalács anyaga, készítése	
Ütőfák, kalácsformák	
Egyéb bábos készítmények	
Vallási vonatkozásuk	
Viselet. Írta: Györffy István	
A népviselet mivolta	381
A népviselet fogalma	
A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység	
A hagyományőrző réteg	
A régi magyar viselet	
Nemesség és jobbágyság	
A jobbágyfelszabadítás s következményei	
Régi viseletünk emlékei	
Anyag, szabás, külső	
A szókincs vallomása	
A hajviselet	385
A haj mint ruha, s mint dísz	
A férfi hajdivatja	
Tarfejűség és hosszú haj	
A csimbók és az üstök	
A halántéktincs	
A körhaj	
A bajusz	
A szakáll	
A nő viselete: a hosszú haj	
A nyírás mint büntetés	
A kifésült haj megóvása	
Hajadon és menyecske	
A leeresztett haj	
A fonat	
A türött haj	
A hajkonty	
A régi magyar ruhaviselet	390
Az ősmagyar mez	
A honfoglalók ruházata	
A fejlődés útjai	
A ruhát jelentő szavak	
A fejrevaló	391
Hajadonfő: leányfő	
A bekötött fej és a becsület	
Az asszony fejrevalója	
A kendő	
A köcöle	
A pacsa	
A vászonfőkötő	
Fajtái	
A leány pártája	
Az erdélyi női kalap	
Férfi fejrevalók	
A sapka vagy kucsma	
Prémes sapka	
A kalpag	
A süveg	
A süveg csákója	
A kalap	
A pörge kalap	
Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták	
Az alsóruha	401
A vászonviselet	
A fehérnép vászonruhái	
Az ing	
Ősi formája	
Bevarott és mellévarott ujjú ingek	
Az ingváll	
Az ujjatlan ing	
A pendely	
Az alsószoknya	
A kötő	
A muszuj	
A rokolya	
A férfi vászonneműi	
A borjúszájú derekatlan ing	
A borjúszájú derekas ing	
A borjúszájú hosszú ing	
A lobogósujjú derekas ing	
Ujabb férfiing fajták	
Szűk és bő gatya	
A zsíros gatya	
A kék vászonviselet	
Az egyágú gatya	
A vászonnadrág	
A felsőruha	408
A gubaposztó	
A guba	
A szűrposztó	
Szerepe a régiségben	
A szűrköpönyeg	
Viselésmódja	
Szabása	
A nyakasszűr	
A pásztorszűr	
A cifraszűr	
Egyéb szűrfajták	
A szűrdolmány	
Zeke, szokmány, daróc, condra	
A szűrkankó	
A szűrnadrág, harisnya, berhe	
A szűrruhák díszítése	
A posztómellény	
A bőr, mint ruhaanyag	
"Magyar" szűcs és "német" szűcs	
A bőrruha szabása	
Az előbőr vagy mellbőr	
Az oldaltgombolós bőrmelles	
Az előlgombolós bőrmelles	
A ködmön s fajai	
A női ködmön	
A suba	
A kisbunda	
A bőrnadrág	
A bőrruha díszítése	
Az öv eredete és rendeltetése	
A derékszíj	
A tüsző vagy gyűszű	
A lábszíj	
A lábbeli és a kesztyű	421
A bocskor	
Ősi volta	
A kapca és a lábbűr	
A habda vagy türecs	
A papucs	
A cipő	
A bakancs	
A csizma	
A fordított csizma	
A székely "kölyökcsizma"	
A botos	
A sarkantyú	
A kesztyű	
A népi ruhaviselet napjainkban	425
A nyugati művelődés hatása	
Az ősi anyag és a régi forma pusztulása	
A férfiviselet újmódi ruhadarabjai	
A posztó mente és nadrág	
Az ujjas mándli	
A bujka és untercikk	
A láibi	
A priccses nadrág	
A rajthúzli	
A pufándli	
A hendergő	
A kötény és a surc	
Földrajzi áttekintés

A magyarság néprajza I.

A magyarság tárgyi néprajza

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bátky Zsigmond

Bátky Zsigmond további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

/

A magyarság néprajza I.

A magyarság néprajza I.

A magyarság tárgyi néprajza

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bátky Zsigmond

Bátky Zsigmond további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.