Bátky Zsigmond , Viski Károly , Győrffy István

A magyarság tárgyi néprajza I.

Name: A magyarság tárgyi néprajza I.
Price: 4800.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Bátky Zsigmond
ISBN: 9637806342

Bátky Zsigmond, Viski Károly, Győrffy István - A magyarság tárgyi néprajza I., Szekszárd 1991 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 4 800 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Bővebb leírás

ISBN:	9637806342
Kiadó:	Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt.
Kiadás éve:	1991
Kiadás helye:	Szekszárd
Nyomda:	Szekszárdi Nyomda
Kötés típusa:	műbőr
Terjedelem:	435
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 19.00 cm, Magasság: 24.50 cm
Súly:	1.00 kg
Kategória:	Néprajz / Töredékkötetek, Félkötetek

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

TARTALOM
Ajánlás - Czakó Elemér	11
A MAGYARSÁG NÉPRAJZA kiadványának tudományos és nemzeti jelentősége	
A magyar néprajz kérdéseinek további gondozása	
Tájékoztató - Viski Károly	13
Mi a néprajz?	
A népi jelenségek egységessége	
A népi alkotás sajátossága	
Ennek felismerése	
A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja	
A művelődés ősi alapjai	
Természeti vagy kezdetleges népek	
A kezdetleges műveltség	
A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme	
Néprajz és őstörténet	
Az ősember föltámasztása	
Az ősemberi műveltség élő emlékei	
A művelődés útja: a régi és az új keveredése	
Műveltségrétegek	
Népi műveltségünk rétegződése	
Ősi műveltségünk keveredése	
A néprajz munkamódja	19
A műveltségrétegek szétválasztása	
A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok)	
A leírás	
Az összehasonlítás	
Az összehasonlítás föltételei, eredménye	
A fejlődéselmélet	
A néprajz munkamódja nem természettudományi, hanem történeti	
A néprajz segédtudományai	22
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok	
A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit	
A néprajzi jelenségek szövevénye	
A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete	
A néprajzi jelenségek rendszerezése	24
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer	
A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz	
E kettő tárgyköre	
A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése; a kezdetlegességek megbecsülése	
A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása	26
A különbségek eredete	
A csoportokat alakító tényezők	
A 'magyar' szó jelentése	
Az onogur törzsszövetség átalakító hatása	
A magyarság egyéb elnevezései	
A honfoglaló törzsszövetség	
Kelet és Nyugat határán	
A vezető réteg elnyugatiasodása	
Nyugati és újabb keleti elemek	
Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja	
Néprajzi képünk változatossága	
Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoportok	
A magyar néprajz multja és jelene	32
Ismereteink forrásai	
Adatgyűjtemények	
Múzeumok	
Néprajzi irodalmunk	
Közöletlen személyes tapasztalatok	
Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei	
Munkánk első, alapvető összefoglalás. Kinek írjuk?	
Táplálkozás - Bárky Zsigmond	37
A mindennapi eledel	
A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata	
Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között	
A szakácsművészet	
A gyűjtögető életmód emlékei	39
Férfi és női munka	
Mai maradványai	
Állati eredetű nyers táplálékok	
Eltartásuk ősi módjai	
Szárítás, aszalás, sózás, füstölés	
Kezdetleges húspirító módok	
Férfifőzte ételek	
Az asszonynép és növényvilág	
Nyers növényi táplálékok	
Aszalt gyümölcsök, ízek	
Nyers édes italok	
Nyír-, jávor-, fenyővíz	
Savanyítás, forrázás, főzés, sütés	
Hamuban sült pogácsák	
Kövönsült lepények	
A sütőharang	
A lápi kút	
A növényi nyersanyag feldolgozása	48
Vegyi eljárás	
Savanyítás	
Aszalás	
Erőművi eljárás	
A törés	
A gabonahántoló kölyű	
A mozsár	
Az őrlés	
Az örmény és rezsnyice	
Kerekes örlőkészülék	
A malom	
Vizimalmok	
A kanalas malom	
Malom szavunk eredete	
Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik	
Sajtolás	
Olajsütő éksajtó	
Bankókkal dolgozó nagy olajsotúk	
Csavarorsós olajsotú	
Ecetsajtolás	
Szőlőprések	
Kanca-, kosos- és régős prős	
A nyers és elkészített anyagok eltartása	67
Az innivaló eltartása	
Cserép- és faedények	
Sótartók	
Túrós-, zsíros- sthb. tömlők és bödönök	
Húsfélék elrakása	
Tojásos bucsérok, paszulykasok	
Burgonyás vermek	
Szúszékok, gabonáskasok, hombárok, kástuk	
Kenyeresrácsok, tésztásszütyők	
Az ételek elkésztése. Ételfajták	71
Tűzgerjesztés és tűzhelyszerszámok	
Ételek és sütő-főzőszerszámok	
Italok és fűszerek	102
A víz	
Vízszerző módok és alkalmatosságok	
Kobak	
Szapoly	
Ivótülök	
Ivóharang	
Fából faragott ivókészségek	
Vízhordó faedények	
Kutak	
Bodonkút	
Bugyogák és kanták	
Gémeskút	
Kerekeskút	
Az ősi lóser és magyar ser	
A mézser	
A pálinka	
A kávé és tea	
A dohány	
Fűszerek és ételjárulékok	
Tálaló és evőszerszámok. Étrend	108
A tálalás ősi módja	
A suba mint asztal	
Az asztal	
A szék	
A tál és a tányér	
Evőeszközök	
Ételhordó edények	
Az étrend	
A pátriárchális étkezés	
Ünnepi vendégségek	
Összefoglalás	116
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése	
Parasztkonyhánk tárgyi fölszerelése	
Kezdetleges ételféleségeink nagy száma	
Ételneveink eredete	
A magyar konyhaművészet két fő vonása	
Az ízletesség és változatosság	
A hús és zsír kedvelése	
A magyar pecsenyék	
Főtt és sült tészták	
Építkezés - Bátky Zsigmond	124
Az emberi települések leírása és a néprajz	
Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása	
A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat	
Telepformák	125
A település néprajzi tényezői	
A két szélsőséges telepforma	
A magányos tanya és tömör falu	
Honfoglaláskori telepedésmódok	
Tanyarendszer	
Szőlőhegyközség	
A "szeres" telep és zárt faluforma	
A falutelepülés két főformája	
Soros- vagy utcásfalu és csoportosfalu	
A "hadas" település	
Szegek, zugok	
Falukerítés	
Az udvarok fő formái	
Magányos és csoportos udvarok	
Eredetük	
Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk	
Kezdetleges hajlékok	141
A lakóház ősei	
Földreépített és földbemélyesztett épületek	
Földreépített régi és mai kerek hajlékok	
Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula	
Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel	
Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók	
Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok	
Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok	
Földbemélyesztett szögletes hajlékok	
Partlakásos putrik, földházak	
A ház építőanyaga és építése	151
Az építés a közösség munkája	
Kaláka, kölcsön, segítség	
A ház részei	
Fal és tető	
Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok	
Tetőváz és fedél	
Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz	
Kontyos-, üstökös- és nyergestető	
A házfedés	
Szalma-, zsúp-, nád-, zsindely- és cserépfedés	
A zsúpfedés	
Házcsúcsok	
Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár	
A lakóház belseje és tagolódása	170
Tűzhelyes házak	
Szobás-konyhás házak	
A magyar ház szókincse	227
A nyelvi tények bizonyító vallomása	
Ősmagyar elemek	
Korai szláv elemek	
Későbbi német elemek	
A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra	
Gazdasági melléképületek	231
A melléképületek rendeltetése	
Jelentőségük a házépítés szempontjából	
Csűr és pajta	
Dunántúli pajtatípusok	
Az erdélyi csűrök	
A hosszúcsűr	
A jármacsűr	
A székely kurtacsűrök	
A kalotaszegi csűrök	
Az istálló a régiségben	
Akol szavunk eredete	
Ól szavunk eredete	
Az állás	
A félszer	
A teleltető állásfélszertől a belteki istállóig	
A nagykun tüzelősól	
Bútorzat - Viski Károly	246
A bútor szó jelentése	
A pásztor betyárbútora	
A gúnya	
A bútorok osztályozoásának nehézsége	
A ház földjétől az első bútorokig	248
Pad és szék	
A mai bútorok keletkezése és történeti alakulása	253
Ágy és fejal	
Ágyszék és noszolya	
Ágynemű	
Szekrény és láda	
Egyes-szék	
Evőszék, asztal	
Falitéka	
Rúd, kendőszeg, fogas, tálas	
Gyermekbútorok	
A bútorok elrendezése	278
A ház belső rendjének alakulása	
Fűtés - Bátky Zsigmond	287
Az asszony és gyereknép hálóhelye	
A férfinép hálóhelye	
A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől	
A legegyszerűbb fűtő: a nyílt tűzhely	
Ennek Erdély a hazája	
Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig	
Zárt fűtőkészülékek	
A sárkemencék	
Az alföldi búbos	
A palóckemence	
A dunántúli kemence	
A cserépkályha őse: a kupás kemence	
Ásatag emlékei	
Az igazi kályhák	
Világítás - Viski Károly	299
A szabadtűz világlója	
A világló szilánk vagy fáklya	
Világtartók	
A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán	
Népszokások világlói: lobogózás stb.	
A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillangó stb.)	
A gyertya szó jelentése; a fából való csörőgyertya	
A koppantó	
Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem(	
Lámpások	
Mesterkedés - Bátky Zsigmond	304
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége	
A mesterkedés eredete és fejlődése	
Házimunka	
Háziipar	
Kézművesség	
Iparosság	
A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik	
A fa megmunkálása	307
Tisztára férfi foglalkozás	
Az ősi fakorszak	
Az előmagyarok ebbéli tudománya a szókincs alapján	
A pásztornép famunkái	
Fakéregmunkák	
Sótartók, dobozok	
Poncolás	
Kéregtarisznyák	
Ivóedények	
Taplósapkák	
Háncs és kötél szíjácsból	
Faragószerszámok	
Faanyag	
A megmunkálás két módja: faragás, vésés	
Botok	
Nyelek	
Kásakavarók	
Pipaszárak	
Furulyák	
Kanalak	
Bárányszoktatók	
Borotvatartók	
Tükrösök	
Gyujtótartó	
A paraszti faművesség	
Szerszámai	
Bognármunka és szerszámai	
Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok	
Vályúk, bodonok, vékák, teknők	
Mozsarak, kupák	
Gyerekjátékok	
Háztartási holmik	
Esztergályozás	
Nyirettyűsés lábitós eszterga	
A csutorásmesterség	
Kádármunka	
Hordók, sajtárok, csobolyók	
Asztalosmunka	
Szövőszékfaragás	
Az agyag feldolgozása	322
Cserépedény a parasztházban	
Használati és díszedények	
Történeti visszapillantás	
A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt	
A fazekas munkája	
Tapodás, gyúrás, formálás, korong	
Szárítás, festés, írás, karcolás	
Égetés kétszer	
Mázolás	
Fekete, mázatlan és ónzománcos edények	
A mesterség elterjedése	
Bőrgyártás	329
A nyelvkincs vallomása	
Bagaria	
Pásztorbőrművesség	
A juhbőr kikészítése száraz úton	
Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön	
A varrás	
Apróbb pásztorholmik	
Karikás, erszény, zacskó	
Nyeregszerszám	
Öv, hüvely, bocskor	
Tömlő, iszák	
Pásztor bőrvarrószerszámok	
Paraszt bőrművesség	
A szűcsmesterség, mint "egész mesterség"	
A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés	
A gyapjú feldolgozása	342
A mesterkedés múltja	
Eljárása	
Nemez és posztó	
A nemezgyártás	
Süvegesek, pokrócsinálók	
A posztógyártás	
A gubásmesterség	
Ványolás vagy kallós	
A szőrtarisznyaszövés	
Növényi szálas anyagok feldolgozása	348
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok	
Gyékényfonás és szövés	
Szalmafonás	
Vesszőfonás és termékei	
Kendermunka	
Ősi volta	
Asszonyi foglalkozás	
A kender vetése	
Nyűvés, áztatás, szárítás	
Törés: törővályú, kölyű, törő, bitó, tiló	
Dörzsölés	
A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő	
Tépés	
A fonás és szerszámai	
Guzsaly- és rokkafajtáink	
A motollátás és szerszámai	
Szapulás, sulykolás, fehérítés	
Gombolyítás	
A szövőszék vagy osztováta	
A len feldolgozása	
A csalán feldolgozása	
Szőnyegszövés	
Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés	
Tülök és szarv feldolgozása	372
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok	
Gyertyamártás	373
A gyertya szó eredete	
Viasz- és faggyúgyertya	
Gyertyamártás	
Gyertyaöntés	
Szappanfőzés	374
Asszonynép dolga	
Zsiradék és olaj	
Széksólúg	
Főzés, formázás	
Lúgszappan, epeszappan	
Bábosság	375
A mesterség eredete	
A mézeskalács anyaga, készítése	
Ütőfák, kalácsformák	
Egyéb bábos készítmények	
Vallási vonatkozásuk	
Viselet - Győrffy István	381
A népviselet fogalma	
A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésváy hatósági intézkedése, életkor, jómód, szegénység	
A hagyományőrző réteg	
A régi magyar viselet	
Nemességi és jobbágyság	
A jobbágyfelszabadítás s következményei	
Régi viseletünk emlékei	
Anyag, szabás, külső	
A szókincs vallomása	
A hajviselet	385
A haj mint ruha s mint dísz	
A férfi hajdivatja	
Tarfejűség és hosszú haj	
A csimbók és az üstök	
A halántéktincs	
A körhaj	
A bajusz	
A szakáll	
A nő viselete: a hosszú haj	
A nyírás mint büntetés	
A kifésült haj megóvása	
Hajadon és menyecske	
A leeresztett haj	
A fonat	
A türött haj	
A hajkonty	
A régi magyar ruhaviselet	390
A fejrevaló	
Az alsóruha	
A felsőruha	
A lábbeli és a kesztyű	
A népi ruhaviselet napjainkban	425
A nyugati művelődés hatása	
Az ősi anyag és a régi forma pusztulása	
A férfiviselet újmódi ruhadarabjai: A posztó mente és nadrág	
Az ujjas mándli	
A bujka és untercikk	
A lájbi	
A priccses nadrág	
A rajthuzli	
A pufándli	
A hendergő	
A köténg és a surc	
Földrajzi áttekintés	
A magyar népviselet jellege

A magyarság tárgyi néprajza I.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Bátky Zsigmond

Bátky Zsigmond további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

/

A magyarság tárgyi néprajza I.

A magyarság tárgyi néprajza I.

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Bátky Zsigmond

Bátky Zsigmond további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.